Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 1. szám - Bárdosi Németh János: Szirmai Károly öröksége

dő... Törzseként, szálfánként vándorolnak el, s ezt most már nemcsak megrázó novellájának látomásával vetíti tudatunkba, gyászunkba a halott jóbarát, a drága írótárs: Szirmai Károly. (—) Nézünk őszi ködökbe vesző szálfa-alakja után s gyászunkon itthagyott irodalmi erdejének éledő suhogása sem enyhíthet. Ma még nem. Holnap sem. Hisz örökké hiányozni fog közülünk.” (7 Nap, 1972. X. 13.)

Ez Szirmai Károly öröksége a Vajdaságban élő-viruló irodalom sűrűjében. Ez már nemcsak a „hős korszak” — Szenteleky Kornél indítása —, nemcsak a vetés ideje, hanem a gazdag aratásé is. A nagy író és szervező messze elvitte a kor és a kisebbségi magyar élet hírét és fényét. A nagyvilágba kilátó alkotó olyan írókkal levelezett, mint Thomas Mann, Rilke, Huxley, Borisz Pasternak vagy a Kanadában élő Reményi Józsefnek szolgáltatott adatokat a XX. század magyar irodalmából: Adytól Weöres Sándorig. Kiterjedt levelezése: Babits, Kosztolányi, Schöpflin Aladár, Németh László, Sík Sándor, Várkonyi Nándor, Veres Péter és mások: érdeklődési körét és szétágazó munkásságának távlatait jelzik.

Szirmai Károly fiának: Szirmai Endrének munkája apja művének, levelezésének elrendezése és tudományos, irodalmi intézményeknél való elhelyezése — Magyar Tudományos Akadémia, Országos Széchényi Könyvtár, Petőfi Irodalmi Múzeum vagy a délvidéki szerveknél — a hagyományőrzés legszebb példája. Önzetlen és áldozatos munka. A hagyományok nemcsak a múltat szolgálják: élni tanítanak bennünket, ahogy a kor egyik legnagyobb alkotója, Illyés Gyula is erre inti-tanítja nemzedékét. A magányos^ óriás-sál és a többi megjelent (legutóbb a gazdag Szirmai Károly műveinek bibliográfiája) vagy a készülő Benkő Ákos és Rónay László-monográfiák tovább gazdagítják ezt a szép vállalkozást. Külföldi népszerűsítő munkáddal pedig a magyar irodalom ügyét is szolgálod. Milyen fontos lenne, ha sok ilyen röpítő szárny vinné el „elzárt nyelvünket” a nagyvilágba. A szociafista magyar kultúrpolitika sokféle törekvése szolgálja ezt az ügyet. Összefogni és terjeszteni határon innen és túl: a magyar alkotók egységét, életművük, művészetük gazdag szépségét, sajátos világát. Ezért vallom, hogy a Te munkád sem „magánügy”, amellyel apád: Szirmai Károly alkotásait vetíted a nagyvilág reflektorfényébe. Köszönöm, hogy kiadványaidból, szervezőmunkádból megismerhettem a Nobel-díjra is ajánlott Szirmai Károly emberi, írói világát, a magyar írás tiszta szívű mesterét, aki a délvidéken egy új, gazdag irodalmat emelt a magasba.

19