Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 2. szám - Gaál István: Régészeti barangolások Magyarországon
Nem hallgathatunk cl néhány kritikai megjegyzést sem. A kötet terjedelmét sajnos nagymértékben és indokolatlanul növeli az egyes témákon belüli gyakori átfedés, ismétlődés. Ugyancsak terjedelemnövelő, hogy a néhány soros témákat is külön lapokon hozza, sőt eléjük főcímként üres lapokat is iktat. Eléggé feltűnő a fejezetek következetlen számozása és a táj nyelvi, illetve köznyelvi szavak ugyancsak következetlen használata a fejezetcímekben. Figyelmesebb szerkesztéssel elkerülhetőek lettek volna ezek a hibák. Nagy kár, hogy a kötet gondozója, a szekszárdi Megyei Könyvtár nem fordított kellő gondot az eredetileg gyűjtőpályázatokra készült kézirat egybeszerkesztésére és a korrektúra javítására sem. Nehezíti az olvasást a boszszantóan sok helyesírási és nyomdahiba. Figyelmesebb korrektúrával ezek javíthatók lettek volna. (Tolna megyei Könyvtár kiadása, Szekszárd, 1978.) BELLON TIBOR Régészeti barangolások Magyarországon Két korábban megjelent régészeti ismeretterjesztő kötet után (A magyar régészet regénye, 1968; Évezredek hétköznapjai, 1973) jelent meg a Panoráma Kiadónál a harmadik kötet. Ezek a könyvek a magyarországi ismeretterjesztő régészeti irodalom születését jelzik. A kötet első írása az őskőkorban (paleolitikumba) viszi az olvasót. Mészáros Gyula- volt szekszárdi múzeumigazgató - A kőkori ember piros festéke című cikkében a világhírűvé vált lovasi őskori festékbánya felfedezéséről ír. Érdekes megfigyelése, hogy a lovasi csont bányászeszközök előképei a mai, fémből készült bányászszerszámoknak, vagyis már az őskorban kialakultak a speciális szerszámok. (Ugyanez vonatkozik az újkőkorban alkalmazott mezőgazdasági eszközökre is, csak anyaguk változott meg.) Mivel a paleolitikum nem tartozott Mészáros szűkebb kutatási területéhez. Vértes Lászlót hívta segítségül, s a tudományos feldolgozás kettőjük nevéhez fűződik, amihez a paleontológia, archaeobotanika és a geológia tudósai is csatlakoztak, a végső meghatározás tehát komplex munka eredménye volt. Mészáros itt közölt megfigyelése szerint nemcsak eszközökkel, hanem sziklarepesztéssel is bányásztak már akkor. Választ ad arra is, hogy mi tette szükségessé a vörös festékanyag bányászását. A vörös anyagot- a vér, élet színét - a közelmúlt természeti népei is alkalmazták kultikus szertartásaik során. A vörös festéket az őskori barlangfestményekkel is kapcsolatba hozza a szerző, de a festmények milétére ő sem tud választ adni. Azzal zárja le a kérdést, amivel a régész általában lezárja a megoldatlan témákkal kapcsolatos vitát: tovább kell kutatni. . . Rendkívül szemléletesen és összetett módon mutatja be az újkőkor (neolitikum) kutatása során felmerülő kérdéseket Trogmaycr Ottó szegedi múzeumigazgató A víziszamár című cikkében. Az ún. félszamár csonttöredékéből kiindulva jut el az általános problémákig. A laikus számára az igazi lelet az „arany”. A régész célja azonban a mindennapok megismerése, s ehhez nem a mutatós leletek szükségesek, hanem a sok apró részletmegfigyelés. Régészetileg azért egyik legfontosabb korszak az újkőkor, mert az élelemtermelés ebből ered. Trogmayer érzékletesen tárja elénk azt a folyamatot, melynek során az emberiség eljutott a paraszti életmódig, s megismertet a neolitikus falvak kialakulásával. Arra is figyelmezteti az olvasót, hogy az új kőkori emberek ugyanolyanok voltak, mint mi, csak tudásuk volt kevesebb: humánumuk, világképük, munkájuk, szeretetük, szerelmük összehasonlítható a miénkkel. Egyik legnagyobb ásatásunkat Bándi Gábor szombathelyi múzeumigazgató vezette, a velemi Szent Vid hegyen. Az Egy majdnem igazi város című írásával az i. e. első évezredbe, a bronzkorba érkeztünk. Megismertet Bándi a régészeti korszakbeosztások elveivel: a korszakolás korábban az eszköztipológián alapult, később szükségessé vált az abszolút kronológiai meghatározás is; a korokat évszámokban kellett meghatározni. Feltűnő, hogy az e korabeli többi lelőhelyen nem került elő akkora mennyiségű bronzanyag, mint a Szent Vid hegyen. E leletekből arra lehet következtetni, hogy a 69