Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 2. szám - Halász Péter: Az egyházaskozári csángók utolsó kálváriája

csak 2i,4 százalék volt az 5 kh-nál kisebb birtok. Ugyanakkor Kozáron nem voltak úgynevezett kulákbirtokok, mindössze 6 olyan gazdaság volt, amelynek területe meghaladta a 20 kh-at.

Az Egyházaskozárra került csángók háromnegyed részéből tehát kis- és középbirtokos lett, s bár a kapott föld minősége meglehetősen gyönge volt, gyakorlatilag elegendő lett volna egy-egy család megélhetéséhez. Csakhogy rendkívül kevés gazdasági eszköz maradt rájuk, s nem volt elegendő az igaerő sem. Növelte a bajt, hogy a Moldvából idekerült magyarok — amint már szó volt róla — igen elmaradott gazdálkodási kultúrával rendelkeztek. Miként ma már maguk mesélik, úgy lesték el az ittmaradt sváboktól, valamint az ugyancsak a faluba telepített felvidékiektől az előrehaladottabb földművelés, szőlőtermelés csínját-bínját, apró fogásait. Ez aztán az egyik gazdának jobban sikerült, a másiknak kevésbé.

Mindezek a körülmények egyaránt közrejátszottak abban, hogy Egyházaskozáron viszonylag korán: 1949 őszén megalakult a termelőszövetkezet.

A KEZDET KEZDETE

Az első összejövetelre 1949. augusztus elején került sor. A helyi földművesszövetkezet akkori vezetője, Horváth Bertalan kezdeményezte a termelőszövetkezet megalakítását, ő volt a gyűlések előadója, s ő javasolta a létrehozandó szövetkezet nevét is. (Horváth Bertalan, aki tevékenyen részt vett a termelőszövetkezet szervezésében és kezdetben a Rákóczi tsz könyvelője volt, állítólag Budapestről került Egyházaskozárra. Egyesek szerint tanulmányait félbeszakító orvostanhallgató, mások szerint villanyszerelő lett volna.) Ezt a gyűlést azután továbbiak követték, augusztus hónapban majdnem minden este összejöttek az emberek, akik leginkább hajlottak a közös gazdálkodásra, ők alakították meg még augusztusban a Rákóczi Termelőszövetkezetet. Az alapító tagok száma 14 volt, név szerint: Ingnia Ferenc (elnök), Horváth Bertalan (könyvelő), Szkripkár Péter (vezetőségi tag), Szkripkár Pétemé (párttitkár), Pálfi Sándor (vez. tag), Pölcz Antal (vez. tag), Ragács Mihály (kovács, vez. tag), Pölcz János, id. Fábos Péter, Szántó János, Dragos Menyhért, Demse Dávid, Bogdán Péter, Bandi Sándorné. A 13 alapító családból kilencen földet is hoztak, összesen 71 kh-at.

A III. típusú Rákóczi Tsz. 1949 őszén már közösen szántott (a gépállomás gépeivel), és elvetettek 24 kh búzát, valamint 10 kh árpát. A többi földbe tavasszal árpa, burgonya és 20 kh kukorica került. Az állatokat csak 1950 tavaszán vonták össze, a 12 db tehenet kezdetben Horváth Bertalan anyósa gondozta, a 6 db lovat pedig Tálász István istállójában tartották, és Kiss Lajos lett a gondozójuk.

1950-ben azután egy másik termelőszövetkezet is létrejött Egyházaskozáron. Ez I. típusú lett, és a Bercsényi nevet vette föl. A két termelőszövetkezet megalakulása után esedékessé vált a tagosítás, mivel a szövetkezeteknek szerteszét volt a földjük. A rendezésre 1950 nyarán került sor, mégpedig meglehetősen feszült légkörben, úgyhogy a tagosító bizottság vezetője a helyszín bejárásakor „testi fenyítés”-től tartott.

36