Dunatáj, 1979 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1979 / 1. szám - A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve VI—VIII. 1975-1976. (Novák László)
A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve VI-VIL 1975—1976. A múzeumok komplex kulturális intézmények: megfelelő számú és öszszetételű szakemberállománnyal rendelkezve a szűkebb-tágabb táj, illetve terület kultúrtörténeti feltárását, az adatok elemzését végzik el, a tárgyi anyagot pedig megfelelő előkészítés után, mint kortörténeti dokumentumot rendszerezik és raktározzák. A múzeum funkciójából következik a kettős célja: tudományos szempontok alapján gyűjteni és feldolgozni, az eredményeket pedig a tudományos szakvélemény tudomására hozni, másrészt pedig a tudományos eredményeket ismeretterjesztés formájában a szélesebb érdeklődés figyelmébe ajánlani, a közművelődést elősegíteni. Ugyancsak a mélyreható tudományos kutatás teremti meg a klasszikus közművelődés, a kiállítások alaojait, s lehetőségeit. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyvének 1077-ben megjelent VI—VII. kötete egy igen jól működő múzeumi szervezet tevékenységére hívja fel a tudomány és a közérdeklődés figyelmét. Ezt nemcsak Szilágvi Miklós megyei múzeumigazgató évi jelentéséből tudhatjuk meg, azt maga az évkönyv szerkesztési elve biztosítia kellőképpen. A Béri Balogh Adám Múzeum jelen évkönyve — a megyei múzeumi szervezet profiliának megfelelően — összefogia valamennyi szakág tevékenységét. A 15 tanulmány közül öt a régészet, három a néprajz, négy a történelem, egv pedig az irodalomtörténet témakörében íródott. A szerzők többsége a szekszárdi múzeum munkatársa, de természetesen külső munkatársak is helyet kaptak, mivel — főleg a régészet területén — a központi tervásatásokba különböző tudományos intézmények (MTA, Nemzeti Múzeum stb.) is bekapcsolódtak. Az évkönyv első tanulmányát Gaál Attila írta „Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben” címmel. E dolgozat aktualitását a múzeum alapításának 75. és Wosinsky Mórnak, a múzeumalapító halálának 70. évfordulója is hangsúlyozza. A korszerű muzeológiai elvek alapján készült értékelő tanulmány nemcsak a helyi érdeklődésre tarthat számot, hanem az országos múzeumtörténet számára is fontos adatokat szolgáltat. Szekszárd ugyanis abban a szerencsés helyzetben van, hogy múzeuma — a kísérleteket Is tekintetbe véve, s az alapítás évét is nézve — a legkorábban szerveződöttek sorába tartozik. A múzeum alapításában, valamint a gyűjtemény kialakításában Wosinsky Mór tevékenysége emelkedik ki, aki — a lelkészi hivatás mellett — a régészet tudománya mellett kötelezte el magát. Az alapítást követően néhány éven belül realizálódott az önálló múzeumépület is, amelynek kialakításában szintén a múzeumalapító szerzett múlhatatlan érdemeket. A múzeumi célokra emelt épület avatására 1002-ben került sor. Ettől kezdve — úgyszintén a főhivatású múzeumi foglalkoztatás következményeként — számítható a gördülékenyebb múzeumi tevékenység, amely — lényegében tartalmazta a mai korszerűbb követelményeket — megnyilvánul a tudományos gyűjtő- és feltárómunkában, a 72
