Dunatáj, 1979 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1979 / 1. szám - Balázs Kovács Sándor: A két Csapó Dániel
előszavát — a „nyelvmesterhez” hasonlóan — csak nevének kezdőbetűivel (K. Cs. D.) írta alá. Sokatmondó az előszó dátuma is: kelt Pesten 1844. augusztus 20-án. A Tolna megyei Csapó Dániel ez év augusztus 5-én meghalt. Az eddigieket támasztják alá az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában fellelhető, Kecskeméthy Csapótól származó kéziratok is. Ezek, a könyveiben megjelent nép- és műdalok lejegyzései, valamint a korabeli újságokból, folyóiratokból kimásolt cikkek, beszédek. Feltüntette a kéziratokon a lejegyzések idejét, helyét és a K. Cs. D. monogramot. Nevének teljes aláírását itt sem találtuk meg. Egy másik — ugyancsak kéziratos — kötet az általa fordított, és nyomtatásban is megjelentetett Bolla Márton-féle latin nyelvű világtörténet kézirata. Az Akadémia könyvtárában szintén találhatók Kecskeméthy Csapónak kéziratos népköltészeti gyűjtései. Ha a történeti grafológia segítségével összehasonlítjuk az Országos Széchenyi Könyvtárban fellelhető kézírást a Tolna megyei Levéltárban található alispáni iratok anyagában szereplő írással, egyértelműen bizonyossá válik, hogy azok két különböző személytől származnak. Van egy közvetett bizonyítékunk is. Ha a nyelvtankönyvet az alispán Csapó írta volna, miért nem propagálta saját megyéjében, holott az iskolás gyermekek számára, tehát szélesebb olvasótábornak készült? Ugyanakkor a Gazdasági Kistükör című munkáját (melynél egyébként nem tüntette fel nevét szerkesztőként, csak a kortársi megemlékezésekből tudjuk, hogy a könyv az ő buzgalma folytán jelenhetett meg) Tolna megye több száz példányban megvásárolta — terjesztés céljából — a „honi” pénztár terhére. Pedig ebben az időben Csapó már rég nem volt alispán. De nem is szükséges ilyen tüzetes bizonyítás, hiszen Magyarország nemesi családjait a múlt században összeíró Nagy Iván még megkülönböztette a két Csapó Dánielt. Felsorolva a tagyosi Csapókat, köztük a Tolna megyei Dánielt is, a következőket írja: „Mindezen Csapóktól ismét különböző családból eredt kecskeméti Csapó Dániel a „Magyar dal-füzérke” czímü népdalgyűjtemény szerkesztője.” Nagy Iván „első kézből” vehette információit, hisz műve 1858-ban jelent meg, és Petrik Géza bibliográfiája szerint Kecskeméthy Csapó Dániel 1855-ben is élt. Így anyaggyűjtése során kapcsolatba kerülhetett vele Nagy Iván. Kempelen Béla „Magyar nemesi családok” című munkájában még azt is tudja, hogy a Bars megyéből származó Csapó család egyik ága került Tolna megyébe, majd 1821-ben Bács megyébe is elszármazott. Nagy Iván is, Kempelen is — helyesen — csak a Gazdasági Kistükör szerkesztését tulajdonította a Tolna megyei Csapó Dánielnek. A TOLNA MEGYEI CSAPÓ DANIEL Nemcsak Tolna megye, hanem a reformkori Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdásza, haladó reformpolitikusa, szakíró és gyakorlati szakember. A megye politikai életéből is kivette részét: 1827—1836. között viselte Tolna megye alispáni tisztségét, több ciklusban képviselte a nemességet az országgyűléseken, ahol a reformellenzék egyik elismert tagjaként tevékenykedett. Síkra szállt a magyar nyelv hivatalossá tételéért, az úrbérrendezés mielőbbi megkezdéséért, 5 65
