Dunatáj, 1979 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1979 / 3. szám - Gaál Attila: Adalékok a Tolna megyei régészet kezdeteihez - (Römer Flóris levelei Novak Sándorhoz)

parton épült”, — számol be Széllé. Ezután aprólékosan leírja a kőből és római téglákból épült romokat, sőt a folyammérnökség felmérése alapján rajzukat is közli. A hajósoknak, vízimolnároknak, halászoknak és révészeknek egyaránt sok bosszúságot okozó építmény helyét is megjelöli: „Pakson felül, az imsósi átvágás által keletkezett új Duna medre és a Komlód alá felkanyáruló régi Duna össze­folyásánál lévő imsósi sziget délnyugati sarkánál van,” — ahol alacsony vízállás­nál CO MAXIMIN és OFAR. MAXENT AR feliratú téglákat lehet a falból nagy üggyel-bajjal kifeszegetni. A lelőhely kérdése e leírás segítségével tisztázódott. Az is világos, hogy a Rómer levelében említett „váracs” — melyről nem tudjuk végül megtekinthette-e — azonos az itt leírt romokkal. Az is valószínű, hogy a Bottyán-sánccal kapcso­latos kérdések, melyeket Rómer közvetített a kuruckor neves kutatójához Thaly Kálmánhoz (1839—1909), végeredményben szintén a fenti építmény tisztázására vonatkoztak. (A Paks és Kömlőd környéki római erődítmények kérdése napjaink­ban is heves vitát váltott ki, mely a Műemlékvédelem című folyóirat hasábjain folyt. A vitázók közül elsősorban figyelemre méltó a kömlődi római emlékeket évek óta kutató régész, Visy Zsolt véleménye). Novák Sándort az a kérdés izgat­hatta, hogy vajon azonos helyen állt-e Vak Bottyán kömlődi vára és a kömlődi római erődítmény, és hogy lehet-e az általa megtalált — s a balparti (imsósi) kuruc táborhoz valóban közel lévő — kőépítmény a kurucok imsósi táborának maradványa. Láttuk, hogy Thaly Kálmán válasza is egyértelműen a romok római eredetére utal. Feliratos téglánkhoz visszatérve érdekességként jegyezhetjük meg, hogy a le­velek írásakor — 1874-ben — a nyilván korábban beküldött tégla leírása már megjelentetés alatt volt Rómernek a Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei című munkájában, a „magánosok téglái” fejezetben. A feloldással ma­ga Rómer sem lehetett elégedett, mert itt is jelezte; végleges és megnyugtató meg­oldást csak egy újabb, jól olvasható felirat eredményezhet-59

Next

/
Thumbnails
Contents