Dunatáj, 1979 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1979 / 2. szám - Az új magyar krónikás. (Tóth Gyula)
téneti vonatkozású szövegeket, ezek is inkább iaz úribéri viszony gazdasági összefüggéseit, és különböző megjelenési formáit segítenek megismerni. Hiányoznak a közölt anyagból az életformákat, elsősorban a paraszti életformát megsejtető források, holott ezek gyakoriak a levéltárakban. így pl. sajnáljuk, hogy nem találunk a kötetben paraszti testamentumot és a vele leginkább együtt járó vagyonleltárt; nem olvashatjuk a XVIII. századi határperek sokféle emberi sorsot felvillantó vallomásait, valamint az úriszéki perek életformákat tükröző jegyzőkönyveit és levélmetléküeteit. Kár, hogy a falusi és a mezővárosi tanácsi protokollumok ezerszínű arca is csak egy fotókópián villan fel. (III./16.) Nem véletlenül tartotta hajdanán a köztudat Tolna megye területét Schwäbische Türkei-mek. Ennek ellenére a varsád! v iss za v á n dóri ás i nyilatkozaton kívül alig olvashatunk valamit a mérnetek letelepítéséről és életéről. Szegényes a mezővárosi céhek emlékanyaga Is. Természetesnek vesszük, hogy a közreadott középkori és a törökkori szövegek általában fordítások, következésképp modem nyelvezetűek. Nem ez a helyzet az újkori szövegeknél, ahol néha nehéz eldönteni, hogy archaizált nyelvezetű fordításról, vagy modernizált, átdolgozott magyar forrásról van-e szó. Ezért a levéltári jegyzetek után, akárcsak egy betűjellel, jó lett volna utalni arra, hogy a közölt szöveg eredetileg milyen nyelvű volt. A fényképek, fotókópiák és a térképvázlatok jól szolgálják a kötet mondanivalóját. Hasznos a könyv végén lévő szómagyarázat is. Fölöttébb hiányzik azonban a helynévmutató és a tárgymutató. Ezek nélkül forrás-őserdő a kötet, amelyben nagyon nehéz tájékozódni. Talán ezt még lehet pótolni a második kötetben. Észrevételeink számát több aprósággal gyanapíthatmánk, (pl1, az aratóbandák cséplőcsapatra cserélésével — III/15. kép. III/121. sz. szöveg, stb. — vagy a kilométer szó középkori oklevél fordításban való szerei peltetésének ainakronisztikusságával.) — de az ilye® felsorolásnak nem lenne különösebb értelme, és nem ez a célunk. Ez idáig is sokkal inkább az erényekre kellett volna figyelmeztetnünk. Magára a dicséreites vállalkozásra, a kötet várható szakmai, oktatási és közművelődési jelentőségére. Azokra a szellemi értékekre, amelyeket a könyv szerzői a kis számú beavatott kutató birodalmából kiemelitek és közkinccsé tettek. A kötet megszületése Tolna megye közművelődésének jelentős eseménye. Fontos határkő a helyismereti kutatás történetében, valamint a történelem oktatás és a történelmi ismeretterjesztés fejlődésében. Hasznos adatokat közvetít az egyetemes magyar történetírás számára is. Köszönet érte az alkotóknak, a kiadó levéltárnak és a megjelentetés költségeit fedező megyei tanácsnak! Remélhető, hogy a könyv hatékonysága hamar megmutatkozik, és kedvelt olvasmánya lesz a szűkebb hazájuk iránt érdeklődő Tolna megyeieknek. (A Tolna megyei Levéltár kiadása, Szekszárd, 1978.) BÁRTH JÁNOS Az új magyar krónikás Czakó Gábor, a Decsről elszármazott író, 1970-től 1978-ig hét könyvet írt; ez másképpen: nyolc év alatt 1791 oldal. Már számszerűségében is tiszteletre méltó. Ehhez még csak annyit, hogy 37 éves, és a szépen alakuló életművet dráma és számtalan cikk kerekíti. Kisregénye (A szoba), majd novelláinak és meséinek gyűjiteménye (Emberkert) után megjelent Indulatos jelentések felkeltik a figyelmet. A szakszerű felmérések nyomán öszszeállítatt szociográfiai -riportok izgalmasan szólnak a napjainkban létező, közérzetre rombolóan ható 67
