Dunatáj, 1979 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1979 / 2. szám - Gál István: Szilasi Vilmos, Babits filozófus barátja

antikvitásra vonatkozó alapvető művek közül pedig az ő fordításában vált is­mertté magyarul Curtius A görögök története és Church A római élet Ciceró korában c. műve. A Zerge utcai gimnázium latintanára, 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1903-tól a kolozsvári egyetem tanszék­­vezető professzora. 51 éves korában, munkássága teljében hunyt el. Baráti köré­hez tartozott Angyal Dávid, a történész és Riedl Frigyes. Szilasiéknál hetenként vacsoravendég volt Péterfy Jenő is, aki a legidősebb fiúval, Szilasi Vilmossal 5—10 éves koráig foglalkozott, későbbi pályaválasztására is igen nagy hatással volt. Szilasi Vilmos az 1898—1899-es tanévtől kezdve négy éven keresztül a Trefort utcai gimnáziumba járt, utána három évet Kolozsvárott végzett, majd apja halála után, nyolcadikos gimnazista korában, visszatért a Trefortba és ott érettségizett. Itt olyan kiváló tudósok voltak tanárai, mint Badics Ferenc és Né­­gyesy László magyarból, Geréb József és Négyesy László latinból, Mika Sándor földrajzból, Waldapfel János filozófiai propedeutikából. 1907-ben a pesti iz­raelita hitközség elöljárósága Brüll Ármin-féle alapítványának ösztöndíját ő kapta. Nyolcadikos korában pedig az önképzőkör filozófiai értekezésre kitűzött pályadíját nyerte el Szókratészről írott tanulmányával. 1907-től kezdve az Eötvös-kollégium tagja. Itt Horváth János volt kedvenc tanára. Kollégiumi tár­sai: Czebe Gyula, Eckhart Ferenc, Huszti József, Németh Gyula, Pais Dezső, Trócsányi Zoltán, Zolnai Béla. Egyetemi kollégái rajtuk kívül Thienemann Ti­vadar és Turóczi-Trostler József. 1910—11-ben a párizsi és berlini egyetemen képezte tovább magát, 1910 és 1914 között két nyári szemeszter alkalmából Heidelbergben tartózkodott. Szilasi Vilmos első tanulmánya, a Görög derű a Nyugat első évfolyamá­ban jelent meg, melyben a görög klasszikusok tragikus életérzésének koncep­cióját fejti ki. A következő évfolyamban visszaemlékezéseit közli Péterfy halá­lának tizedik évfordulójára. 2y éves korában az Olcsó Könyvtárban jelent meg Platón-monográfiája, a platonizmus addigi irodalmának magas színvonalú fel­dolgozása. Szilasi Alexander Bernát tanársegéde lett, az ő tiszteletére írta A kritika elmélete című tanulmányát az Alexánder-emlékkönyvbe. Fülep Lajossal, Lukács Györggyel együtt filozófiai folyóiratot terveztek, amely végül A Szellem cím­mel Fülep szerkesztésében jelent meg. Szilasi Heidelbergben főként logikával foglalkozott és a neokantianizmus akkori legkiválóbb képviselőjével, Emil Laskkal barátkozott össze. Gundolffal is megismerkedett itt, de a George-körrel nem került közelebbi kapcsolatba. (Babitsra éppen Szilasi közvetítésével lett nagy hatással Lask személyisége, aki­nek emlékére írta a világháború második évében, a galíciai fronton bekövetke­zett halála alkalmából hatalmas elégiáját, az Egy filozófus halálára című köl­teményét; Zolnai Béla elemzése szerint a leghosszabb és legszebb magyar kör­mondatot. Ezt első megjelenésekor a költő a Nyugatban Szilasi Vilmosnak aján­lotta. Feltehető, hogy Babits Heidelbergben meglátogatta Szilasit és megismer­kedett Laskkal is. Heidelberg tájképe, a filozófus otthona és környezete, a sze­mélyes élmény erejével ható ábrázolásban elevenedik meg ebben a hatalmas poémában.) A heidelbergi évekre nyúlik vissza Szilasi ismeretsége Edmund Hus-34

Next

/
Thumbnails
Contents