Dunatáj, 1979 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1979 / 2. szám - Gál István: Szilasi Vilmos, Babits filozófus barátja

GÁL ISTVÁN:

Szilasi Vilmos, Babits filozófus barátja

A Babits-hagyaték hatalmas méretű levélanyagában mennyiségre és minőségre is kimagasló helyet foglal el Babits és a nemzetközileg is híres filozófus, Szilasi Vilmos több mint harminc éven át tartó levélváltása. Érdekessége, hogy Szilasi és Babits barátságán túl a két feleség, illetve a két házaspár között kialakult baráti viszonyt is dokumentálja. így mintegy két szinten rajzolódik ki kapcsolatuk: egyrészt nyomon követhetjük Babits és Szilasi kölcsönösen aktív szellemi egymásra hatását, másrészt — a mindennapok szintjén — a két házaspár életének legszemélyesebb eseményeit is. A Babits-hagyaték körülbelül nyolcezer leveléből ez a százkilenc az egyik legszervesebb egység, azonkívül filozófiai és irodalomtörténeti szempontból is igen magas rangú.

Szilasi a költővel való levelezését még életében az Országos Széchényi Könyvtár Babits-hagyatékában helyezte el, és így a teljes levelezés megmaradt.

KI VOLT SZILASI VILMOS?

Szilasi Vilmos neve itthon alig ismert, írók és tudósok szűk körén kívül. Ö is, ment nemzedékének annyi tagja, itthon magyar nyelven éppen csak hogy elkezdte tudományos publikációit; külföldre kényszerült, és ott idegen nyelvű könyvei, tudományos és egyetemi oktató tevékenysége révén vált európai hírűvé. Azoknak a két forradalom idején szakmai körökben már tekintéllyel rendelkező fiatal magyar tudósoknak a sorába tartozott, akik a két világháború között, vagy azután szereztek nemzetközi hírnevet. Antal Frigyes, Dienes Pál, Hauser Arnold, Jászi Oszkár, Mannheim Károly, Polányi Károly, Révész Géza, Sas Andor és Tolnay Károly közé sorolható ő is.

Szilasi Vilmos (1889. január 18.—1966. november 1.) filozófus, Husserl és Heidegger után ő vette át a freiburgi egyetem filozófiai tanszékének vezetését. Babits Mihálynak több mint három évtizeden át egyik legkitartóbb barátja. Édesapja, Szilasi Móric (1854—1905) az összehasonlító nyelvtudomány kiváló művelője, a klasszika-filológiának és a finnugor nyelvészetnek tekintélyes kutatója. Munkái között Plusztarkhosz, Thuküdidész, Cornelius Nepos kiadása, az

3

33