Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 2. szám - Vadas Ferenc: Mobilitás és iskola
Középiskoláink pezsdítően hatnak a községek szellemi életére, megszüntetésüket megérzi, megsínyli a kulturális élet. Nagy felelősséggel és körültekintéssel szükséges sorsukról dönteni. A kultúra demokratizálódása, a mobilitás elősegíti a társadalmi integrációt. Az értelmiségivé válás, a faluról városba, a munkásosztály soraiba kerülés kétségtelen, hogy együtt jár az új környezethez való alkalmazkodással, mégsem esik egybe a múlt tagadásával, a származás hatása nem szűnik meg az átlépéssel egyik napról a másikra. Jó is ez így, hiszen politikai fontosságú, hogy a kétkezi dolgozók vagy az ő gyermekeik soraiból kikerülő vezetők döntéseiben érződjék, hogy közvetlenebbül érzékelik a munkásság és parasztság tapasztalatait, problémáit, törekvéseit és szemléletét. Tekintve, hogy a megyéből az egyetemre és főiskolára kerülők 60 százaléka a fizikai dolgozók gyermekei közül kerül ki, a művelődés oldaláról biztosított, hogy a megye társadalmi és gazdasági vezetői posztjaira, a szakértelmiség soraiba megfelelő számban kerüljenek. A tudományos-technikai forradalom hazai kibontakoztatása tudományhoz értő, technikával okosan bánó, a világ dolgaiban eligazodni tudó emberekre vár. Már most meg kell kezdeni a felkészülést a felsőoktatás kiszélesítésére. Az iskola nem merevedhet meg, tartalmában és struktúrájában is a változó viszonyokhoz kell alkalmazkodnia. A felsőoktatás kiszélesítése nehezen képzelhető el a nevelés egységes rendszere nélkül. Az egységesítés, az általános művelés és a szakmai képzés integrálásának legnagyobb gondja a középfokú intézményekben van. Eltérő színvonalúak a közismereti tárgyak a gimnáziumban, a szakközépiskolában és a szakmunkásképzőben. Semmi nem indokolja, hogy egyes tárgyakat kétszer — háromszor is újra tanítsanak a n—12 év alatt (nyelvtan, történelem, kémia, fizika stb.). Egységesítést követel a társadalom nyitottsága a szakmai oktatásban is, mert a mostani különböző szintű (} és 4 éves) szakmai képzés mind jobban nehezíti a pályaszelekció nem kívánatos jelenségeinek visszaszorítását. Nem szintek, hanem pályairányok szerint kellene a szakmai képzést tagolni, és egységesíteni — a közös tevékenység és az azonos műveltséganyag alapján — az általános művelést. Reméljük, hogy a tudományosan megalapozott, jól előkészített és majd egyre jobban szélesedő kísérletek elősegítik a folyamatos tartalmi és a szükséges szerkezeti változásokat, és hozzásegítenek olyan iskolatípus és -hálózat kialakításához, amely belátható időn belül lehetővé teszi a középiskolai oktatás általánossá válását és az egyetemi, főiskolai képzés kiszélesítését. Bízunk abban, hogy az évek haladtával javuló személyi és tárgyi feltételek a nevelő-oktató munka hatékonyságának növekedésével járnak, és meggyorsítják a művelődési egyenlőtlenségek felszámolásának folyamatát. A szocialista iskola a jövőben is a társadalmi mobilitás legfontosabb csatornája marad. 12
