Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 1. szám - Pálkovács Jenő: Paksi riport
amikor este, tanítás után hazafelé igyekeztek. Az „elkövetőket” a rendőrség igen gyorsan elfogta, a bíróság gyorsan elítélte * Itt vagyunk Pakson. A munka lényegében 1969-ben indult, mégis néhány évvel előbbre teszem az indulást, mivelhogy előbb is kezdődött — kevesen tudják, hogy tizennyolc alkalmasnak hitt helyet, területet vizsgált meg az országos bizottság: hol legyen az atomerőmű. Végigjárták a Tiszát. Más folyók mentén is bóklásztak a terepjáró, műszerekkel felszerelt autók. Legtöbbet azonban a Duna Pest—Kelenföld és Mohács szigeti távolságában jártak. Panelházi irodában ülünk, hiába a jószándékú huzat, meleg van itt. A kávé, amit a kisasszony elénk tesz, finom, ki gondolná, hogy a kávéfőző-titkárnő-leány két évvel ezelőtt még tejeskávét ivott a családi tűzhelyről, frissen fejt tejből. A „kisasszony”, idézőjelbe teszem, mert valóságos munkatársa ő a főépítésvezetőnek, ismeri a térképet, kívülről tudja az építési naplót. Az iroda fala tele térképekkel, rajzokkal. Hétfelől tűz a nap. A pauszpapír megfakult, de rajta hitelesen követhető, mi vár az építőkre. Az erőmű első blokkjának üzembeállításáig el kell költeni, azaz be kell építeni, még legalább harminc milliárd forintot. Beton — műszer — automatika — szivattyú — reaktor — gép-anyag — legalább még harminc milliárd forint! Iszonyúan sok pénz. * A vízkivétel! műnél a metró is közreműködött. A reaktor hűtését ellátó vízmű építése különleges munkát kívánt. A reaktor épület előtt, a vízkivételi műnél olyan partfalazást kellett csinálni — résfalat —, melyhez hasonló az országban nincsen. A munkák kivitelezője a 26-os vállalat volt, időre, szépen végeztek a feladattal. Harcos Ignác emberei dolgoztak itt. A munka amit rájuk bíztak — bevégeztetett. A partot úgy erősítették meg, hogy ide fel lehet állítani az óriási szivattyúkat, ugyanakkor a part sem fogy el a vízkivételi mű alól. A Tisza folyón azért nem tudták az első magyar atomerőművet telepíteni, mert nincs elegendő víz a kétezer megawattos erőmű üzemeltetéséhez. Tehát a Duna az atomot fogadó folyó. Az erőmű hűtéséhez-kiszolgálásához egy másodpercben 50 köbméter víz, friss víz szükséges. Egy köbméter ivóvíz önköltsége, a hazánkbeli kisvárosi viszonylatban 2,57 forint... * A vasútállomás. Paks végállomás volt, itt a kalauz, amikor még bemondta az állomások nevét, ha leszállt elsőként a vicinálisról, mindig azt kiáltotta: „Paks végállomás.” 77
