Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 1. szám - Csuka Zoltán: A sztrugai költői esték - tizenhatodszor

CSUKA ZOLTÁN:

A sztrugai költői esték — tizenhatodszor

Az Ohridi tó legészakibb pontján, ott, ahol a tó hatalmas vize a Fekete Drim folyóba torkollik, az idei nyáron immár tizenhatodszor tartották meg Makedonia Sztruga nevű városában a költői esteket. Ma már elmondhatjuk, hogy az újjászületett makedón költészet a régi forradalmi hagyományokat nemcsak megvalósította, hanem itt, Sztrugában a Miladinov testvérek, Konstantin és Dimitar szülővárosában tizenhat év előtt létre is hozta. Ma már nem csupán a makedón költészetnek ad otthont Sztruga, hanem azt nemzetközi méretekre is fejlesztette. Miladinov Konstantin az ottoman birodalomban született és innen került először Athénba, hogy az ottani egyetemen tanuljon, majd később Oroszországba utazott, és a moszkvai egyetem történelmi és filológiai fakultását látogatta. 1860-ban Bécsbe ment, ahol közvetlen kapcsolatba lépett a horvát Strossmayer püspökkel és Zágrábban az ő anyagi és erkölcsi támogatásával kiadta a makedón népénekek nagy gyűjteményét, akkor még „bolgár népénekek” címen. (1861-ben.) Később azonban a makedónok egyre inkább a saját népi nyelvükön művelték kezdődő irodalmukat, és így keletkezett a makedón költészet. A sztrugai költői esteken minden esztendőben elszavalják az ő hajdani korszakindító és híres versét, amelyet még Szentpéterváron írt „Honvágy” címen. Hadd idézzük itt ezt a magyarra is lefordított híres költeményt.

Ha szárnyam nőne, sasmadár szárnya Es elragadna, hazai tájra,

Ha szülőföldem újra bejárnám,

Ha Sztambult látnám, Sztrugát ha látnám, Hogy tudjam: ottan, messze délen Most is úgy fénylik a nap mint régen, Mert ha, mint itt, oly sápadt a fénye,

S homályt terít a déli vidékre,

Nem indulnék a távoli útra,

Tovább bolyongnék újra meg újra,

Arra, amerről verőfény biztat,

S éjjel az égről, ezernyi csillag.

35