Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 1. szám - Csuka Zoltán: A sztrugai költői esték - tizenhatodszor

CSUKA ZOLTÁN: A sztrugai költői esték — tizenhatodszor Az Ohridi tó legészakibb pontján, ott, ahol a tó hatalmas vize a Fekete Drim folyóba torkollik, az idei nyáron immár tizenhatodszor tartották meg Ma­­kedonia Sztruga nevű városában a költői esteket. Ma már elmondhatjuk, hogy az újjászületett makedón költészet a régi forradalmi hagyományokat nemcsak megvalósította, hanem itt, Sztrugában a Miladinov testvérek, Konstantin és Di­­mitar szülővárosában tizenhat év előtt létre is hozta. Ma már nem csupán a makedón költészetnek ad otthont Sztruga, hanem azt nemzetközi méretekre is fejlesztette. Miladinov Konstantin az ottoman birodalomban született és innen került először Athénba, hogy az ottani egyetemen tanuljon, majd később Orosz­országba utazott, és a moszkvai egyetem történelmi és filológiai fakultását lá­togatta. 1860-ban Bécsbe ment, ahol közvetlen kapcsolatba lépett a horvát Strossmayer püspökkel és Zágrábban az ő anyagi és erkölcsi támogatásával kiad­ta a makedón népénekek nagy gyűjteményét, akkor még „bolgár népénekek” cí­men. (1861-ben.) Később azonban a makedónok egyre inkább a saját népi nyel­vükön művelték kezdődő irodalmukat, és így keletkezett a makedón költészet. A sztrugai költői esteken minden esztendőben elszavalják az ő hajdani korszak­indító és híres versét, amelyet még Szentpéterváron írt „Honvágy” címen. Hadd idézzük itt ezt a magyarra is lefordított híres költeményt. Ha szárnyam nőne, sasmadár szárnya Es elragadna, hazai tájra, Ha szülőföldem újra bejárnám, Ha Sztambult látnám, Sztrugát ha látnám, Hogy tudjam: ottan, messze délen Most is úgy fénylik a nap mint régen, Mert ha, mint itt, oly sápadt a fénye, S homályt terít a déli vidékre, Nem indulnék a távoli útra, Tovább bolyongnék újra meg újra, Arra, amerről verőfény biztat, S éjjel az égről, ezernyi csillag. 35

Next

/
Thumbnails
Contents