Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 1. szám - Vadas Ferenc: Bolgár iskolák
Nyolc évi orosz, meg négy évi angol, német, francia tanulás után sok mindent tudnak, csak éppen beszélni nem. Többségüket eladhatják a tanult nyelv bármelyikén anélkül, hogy tudnának róla. A bolgárok sokkal, de sokkal jobban csinálják! A tehetséges érdeklődők a nyolcadik osztályt már a nyelvi középiskolában végzik. (A vidékiek kollégiumi elhelyezést kapnak.) Az első évben mindössze három tárgyat tanulnak: anyanyelvet, matematikát és heti 18 órában azt az idegen nyelvet, amelynek elsajátítására készülnek. — A magas óraszámból kitűnik, hogy a nyolcadik osztály a nyelvi előkészítés éve. A kilencediktől kezdve már a tantárgyak egy részét is a választott nyelven tanulják. — Nem kell nagy képzelőerő hozzá, hogy a 12. év végén (ezek az iskolák 12 évesek!) jól beszélnek oroszul, németül, angolul, franciául. Erről több alkalommal meg is győződhettünk. Sajnos a magyar oktatás mindmáig nem tudta megteremteni ennek feltételeit. Jóllehet a nemzetiségi oktatás lehetőséget ad az ún. tannyelvű — a tárgyak egy részét idegen nyelven tanító — oktatásra. Tolna megyében is élnek szép számmal nemzetiségiek. Örvendetes, hogv körükben, különösen az utóbbi években, egyre jobban terjed a német nyelv tanítása, de mégis csak elgondolkoztató, hogy egyetlen helyen sincs tannyelvű oktatás. Miért? Nem igénylik? Nem tudunk róla? Vagy még harminc év után is kísért a régi átok? Talán szégyenlősek vagyunk? Nem tudni miért! De azt lehet tudni, hogy a nemzet értékét, rangját, a gyorsuló fejlődéssel arányosan, az emeli, hogy fiai mennyire tudnak kitekinteni a világba. Hogyan tudnak bekapcsolódni a szocialista és a nagyvilág szellemi és technikai áramába. Kis nemzet vagyunk. Nem várhatjuk el, hogy partnereink tanuljanak meg magyarul, nekünk kell elsajátítani a világnyelveket. Olyan iskolai oktatás szükségeltetik, amely megtanít oroszul, angolul, németül, franciául beszélni. Köztudott, hogy amit a gyerek játszva sajátít el, azért a felnőtt megizzad, ha nyelvet tanul. Ezért kellene minél előbb, már az óvodáskorban kezdeni a nyelvek tanulását. Mikor lesz erőnk is, meg bátorságunk is hozzá?! A bolgár oktatáspolitika alapelvei közé tartozik az általános és szakmai oktatás közelítése, helyes arányainak kialakítása, az iskola és az élet összehangolása Az iskolákban jól felszerelt politechnikai műhelyekben végzik a felső tagozatosok a miénkhez hasonló gyakorlati foglalkozásokat. A gépek kezelését is megtanulják: fúrnak, fűrészelnek, esztergályoznak, gyalulnak. Ahogy a világon mindenütt, Bulgáriában is a legproblematikusabb a középiskola. Olyan iskolákban jártunk, ahol a 9—11. osztályokban szakmát tanulnak. Ahogy jobban szemügyre vettük a szakmai oktatást, ráismertünk a magyar gimnáziumok kiátkozott 5 + 1-ére. Csak míg nálunk az 5 + 1-ből 6—1 lett, addig bolgár kollégáink azon munkálkodnak, hogyan lehet az iskolát és az üzemet valamilyen szervezeti egységben úgy összehozni, hogy tanulóik az érettségivel együtt egy szakmából szakmai képzettséget, szakmunkás-bizonyítványt is kapjanak. J»
