Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 3. szám - M. Fazekas Tiborc: András falvi keresztnevek vallomása
közös sajátosságok megismerésére is. A bukovinai magyarság történetének, sokszínű kultúrájának, külső-belső emberi viszonyainak megismerése és megértése így nem csupán a múlt egy különlegesen izgalmas vetületének kibontását jelenti, hiszen a megértett múlt egyben korszerű önszemléletünknek záloga. 4. Az egykori Andrásfalva katolikus keresztnév-anyakönyvei egy 1802. május 7-i névbejegyzéssel kezdődnek és 1941. május 17-én szakadnak meg az adatok. A két időpont között azonban több hiány is fellelhető, így az 1814. jan. 18.— 1820. júl. 2. közötti adatokat tartalmazó lapok hiányzanak az anyakönyvek I. kötetéből, az 1837. jan. 15.—1843. szept. 5-ig bejegyzett adatok (az anyakönyvek teljes III. kötete) pedig nincsenek a plébánián. Mindezen hiányosságok ellenére a sok kötetnyi bejegyzésből több mint 11 ezer névbejegyzést gyűjthettem össze. A nevek csoportosított további vizsgálatával már eljuthatunk érdekesebb következtetésekig. A 11 750 bejegyzésben 153 férfi- és 133 női név, összesen 286 féle név szerepel, átlagosan tehát 38-szor kellene minden egyes névnek előfordulnia az anyakönyvekben. Az adatok azonban az átlaghoz képest eltérést mutatnak, s a kiugró, nagyon jellegzetes vonások kiemelésével már a névadási szokásokat is közelebbről ismerhetjük meg. Csupán az összehasonlítási alap megteremtésének szándékával említem meg — példaképp — két másik, magyarországi település névanyagának idevágó adatait. Az általam vizsgált időszaknál közel száz évvel hosszabb időtartam alatt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserépfalu anyakönyveiben 69 férfi- és in női név fordult elő 13 780 bejegyzésben, a dunántúli Rábaszentmihály anyakönyveiben pedig 74 férfi- és 85 női név fordult elő 5010 bejegyzésben (az adatok a Magyar Személynévi Adattárak 8. és 17. kötetéből származnak). Mindez mutatja: a bukovinai település névadásában a változatosság, a nevek választékának bősége már a kiindulásnál jellegzetességként bukkan fel. Andrásfalván a leggyakoribb férfinév a József (az összes férfinevek 11%-a) 693-szor, a leggyakoribb női név, a Mária (az összes női nevek 16%-a) 935-ször fordul elő. Az átlag magyarországi falvakhoz viszonyítva e két név százalékos aránya meglehetősen alacsony. 10%-nál nagyobb arányban az említetteken kívül csupán a János, az Anna és a Rozália név fordul elő, s mindez arról tanúskodik, hogy az Andrásfalván adott nevek egymás közötti arányai sokkal kiegyensúlyozottabbak, mint a kevésbé elszigetelt kulturális-politikai viszonyok között fejlődő magyarországi településeken. Az eddig felsoroltak mellett 5%-nál nagyobb arányban fordul elő az Antal, a György, a Ferenc, az András és a Márton, a női nevek között az Erzsébet, a Katalin és a Terézia. A bemutatott 7 férfi és 6 női név ugyanakkor a férfinevek 57, a női nevek 65%-át jelenti! Az átlaghoz képest tehát csupán néhány név kiemelése után is lényeges eltérésekre bukkanhatunk, s ezért e jelenségeknek okát is kell adjuk. Mindenekelőtt: a fenti adatok nem jelentik, nem jelenthetik a falu egykor élt lakosságának tényleges név-arányait. Tudnunk kell, hogy az egyébként magas népszaporulati arányú falvakban a csecsemőhalandóság is magas számot jelentett. A megkeresztelt gyermekek adatai ugyan szerepelnek az anyakönyvekben, mégis —- saját megfigyeléseim szerint — a bejegyzett nevek viselőinek kb. egyötöde még a serdülőkort sem érte meg. A nevek arányának ilyen alakulásában ugyanakkor fontos szerepe volt a még mai napig is jellegzetesen zárt bukovinai család-66
