Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 3. szám - M. Fazekas Tiborc: András falvi keresztnevek vallomása
M. FAZEKAS TIBORC: Andrásfalvi keresztnevek vallomása 1. Egy település keresztnévanyagának vizsgálata még a legszárazabb tudományos célok kitűzése esetében sem csupán a kutató egyéni céljairól árulkodik. Bár az átlagos olvasó csupán kellő felkészülés után képes felismerni egy efféle kutatás távolabbra mutató céljait, megérteni azonban megerőltetés nélkül tudja a munka eredményeit, s a vizsgálat következtében már a legelemibb szinten, saját rokonságát, családjának történetét szemügyre véve is tartalmasabb következtetésekre juthat, mint megelőzően. A legegyszerűbb, minden kommentárt nélkülöző, pusztán statisztikus keresztnévanyag-felsorolás is lehetőséget teremt arra, hogy általa olyan következtetésekre juthassunk, 'melyek egy település, egy emberi közösség tudati-kulturális viszonyairól, e viszonyok történelmi fejlődésvonaláról vallanak. Sok esetben pedig olyan, nem csupán helyi jelentőségű tényekről is árulkodnak a pontosan, rendszerezetten összegyűjtött anyakönyvi adatok, melyeket más módon ma már nem tudnánk felkutatni. Különösen igaz tanulságokkal szolgálhat egy olyan település keresztnévanyagának vizsgálata, mely a magyar nemzettesttől elszakadva, évszázadokon keresztül képes volt megőrizni archaikus anyanyelvét és kultúráját. Érthető tehát, hogy a magyar személynévkutatás utóbbi néhány esztendőben lezajlott fellendülése egyúttal a helyzetüknél, múltjuknál fogva különleges településcsoportok névanyagának tüzetesebb megvizsgálását is maga után vonta. így kerülhetett sor a számos tudományterületen érdekességeket őrző, több szempontból is az érdeklődés középpontjába került volt bukovinai magyar települések keresztnévanyagának összegyűjtésére, statisztikus feldolgozására. 2. Az 1776—85. között alapított öt bukovinai magyar település lakói közel két évszázadon keresztül különálló, kulturális-nyelvi „szigetként” éltek a Kárpátok keleti oldalán. Önálló életük viszonylagos szervezettségére utal, hogy egyházi anyakönyveik bejegyzései már közvetlenül a falvak alapítását követő időszakból is rendelkezésünkre állanak. A területi és a vallási megosztottságnak megfelelően az anyakönyvi adatokat 4 katolikus és 1 református anyakönyvi hivatalban jegyezték fel. Hozzá kell tennem, hogy mindez nem fejezi ki pontosan a falvak vallási 64 /
