Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 3. szám - Horváth Béla: Két bukovinai székely népballada
Az irracionális magyarázat ehhez a változathoz is hozzákapcsolódott: „A lány azt mondta, nincs olyan legény, aki üt megtáncótatná. Az ördög ment maga oda, s a lány belehat.” — fűzte hozzá a balladához adatközlőnk. Az ördög szerepeltetését Vargyas Lajos utólagos mitizálásnak, mesei hatásnak tartja. Kriza Ildikó feltételezése szerint „a tragikus történet reális élettől való elszakadása eredményezte, hogy a kegyetlenséget nem emberi cselekedetnek, hanem a rossz szellem tettének tulajdonították”. BÍRÓ MARGIT BALLADÁJA Ezernyolcszáztizenötödik évben, Mi történt az andrásfalvi községben. Bíró Ferenc Margit nevű leánya, Kinek egész községben nem volt párja; Szép is volt is, sok legény csalogatta, De mivel, hogy Kis Emre biztatgatta, Este van már, nyolcat ütött az óra, Bíró Margit elindult a jó kútra. A jó kútról nem igen jó hírt hallott. Alig várta, hogy korsóját letegye, Alig várta, hogy korsóját letegye, Elindult a Kis Emre ház elébe. Ki is jött Kis Emre a kiskapuba, Bíró Margit e szavakkal fogadta: — Való je, Kis Emre, hogy megnősültél, Es szivemre nagy bánatot szereztél? — Való bizony, Bíró Margit, keress mást, Ügy is régen szerettük már mi egymást. — No ha így van, add ide a kezedet, Hogy kívánjak boldog házaséletet. Kilenc évig harminchárom hónapig Nyomjad gyászos ágyadnak a fene kit! Sem ég, sem föld ne vegyen be magába, Vessen ki a sír halmod oldalára! Este van már tízet ütött az óra, Bíró Margit elindult a nagy útra. Ha köszöntek, még aztat sem fogadta, Hazament, és magát felakasztotta. 61
