Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 3. szám - Szilágyi Mihály: Egy szekszárdi kereskedőcsalád története
mindvégig a hitközség mecénása, bár a vallásossága nagyon megkopott. Nem tartják meg a szombatot, nem böjtölnek, de ki sem keresztelkednek. Ede az udvarra néző második emeleti szobákban élt családjával. Üzleti teendőit csak a nyaralás szakította meg rövid időre. Taxit rendelt, az vitte ki a vasútállomásra. Két-három hetet töltött minden évben Hajdúszoboszlón. Feleségét, Bányász Erzsébetet sosem vitte magával nyaralni. Erzsébet szórakozása abból állt, hogy kellemes, bársonyos hangjával a jótékonysági műsorokon szórakoztatta a közönséget. Pirnitzerék jóformán senkivel sem jártak össze. Csak Fleischmann és Gulyás ügyvédék fordultak meg náluk. A szekszárdi „pógárok”, iparosok, kereskedők és hivatalnokok második otthona, a társas élet és szórakozás akkortájt mással alig pótolható helyszíne a pincesor volt. Pirnitzerék nem jártak el pinceszerezni, de vendéglőbe és kávéházba sem. Klára néninél, Muki bácsiéknál és Ede családjánál szakácsnők látták el a háztartási teendőket. Edééknél Strényerné a dadus szerepét is vállalta, majd Juditka mellé Fräuleint fogadtak fel, aki őt német nyelvre és illemre tanította. Klára néni lányai mind Pestre mentek férjhez, borkereskedőhöz, ügyvédhez, bankárhoz. Kiházasításukkor egyenként húszezer korona hozományt és ötezer korona kelengyét kaptak. A családi összetartozás és a különböző üzleti ügyek gyakran késztették őket a családi fészek megkeresésére. A Pirnitzer kereskedőház több mint százéves tevékenységével missziót töltött be Szekszárd és környéke kereskedelmi életében. A cég fogalommá lett. Megmaradt mindvégig szolid üzletnek, melyet a hatóságok a legkülönfélébb formában tiszteltek meg elismerésük és megbecsülésük jutalmával. Fennállása alatt több generáció került a cég alkalmazottai közül a kereskedelmi pályára, ők mindenkor elismeréssel szólnak a náluk eltöltött évekről. A kereskedődinasztia évszázados története 1944 nyarán zárult le. Az utolsó cégtulajdonost, Pirnitzer Edét, az első világháború emlékplakettes főhadnagyát megfosztották addig viselt gazdasági és társadalmi tisztségeitől, cserébe munkaszolgálatos igazolványt nyomtak a kezébe. Nem küldték a frontra lövészárkot ásni, de 1944. április 30-án felleltároztatták boltját, majd májusban Fleischmann, Kaszás, Kron és Tauszig nevű gazdag szekszárdi zsidókkal együtt túszként Pécsre szállították. Onnan Auschwitzba kerültek. A nélkülözésektől megviselt szervezet felmondta a szolgálatot: Pirnitzer Ede éhen halt dr. Fleischmann Ottó szekszárdi ügyvéd karjai között. Felesége és Jutka lánya 1944 júniusában a bonyhádi gettóba, onnan valamelyik németországi haláltáborba kerültek, ott pusztultak el. A Pirnitzer-család egyenesági leszármazottai közül már senki sem él. 45
