Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 2. szám - Gál István: Babits és Amerika

csak név szerint ismert amerikaiaknak jut. Közöttük legfontosabbak a következők: Sherwood Anderson, Nathan Asch, S. Pearl Buck, James Cabell, Willa Cather, John Dos 'Passos, Theodore Dreiser, William Faulkner, Ernest Hemingway, Joseph Hergesheimer, Edgar Lee Masters, Sinclair Lewis, Vachel Lindsay, Amy Lowell, Herman Melville, Margaret Mitchell, Eugen O’Neill, Elmer Rice, John Steinbeck, Thornton Wilder.

ö maga is hozzájárul a húszadik századi amerikai irodalom megismertetéséhez. 1930-ban jelent meg Conrad Aiken antológiája, a Modern amerikai költők. Ez alkalmat adott neki arra, hogy pár sorban remek miniatűrökben ábrázolja őket és kiválassza a legnagyobbakat. Babits példátlan érzékére jellemző, hogy már akkor, első kötete után megállapította, hogy a modern amerikai líra legnagyobb alakja Archibald MacLeish. Magyar fordítása csak pár éve, jó négy évtizedes késéssel jelent meg. De mindmáig azok a nagy és jó modern amerikai költők, akiket ő már akkor ebből az antológiából kiemelt. Emily Dickinsonról ezt írja: „különös, zord. lélek, s apró versei annyira me gkapó ak, hogy noha Elisabeth Browningot jól ismerjük, nem érezzük képtelennek Aiken ítéletét, aki szerint Emily Dickinson a legnagyobb angolnyelvű nő-poéta.” Steven Wallace „ultra-modern különösségeiben már a szavak értelme egészen kipárlódott a tiszta magasságban, minden szó tökéletesen más jelentést kap, olyant, amit prózában ki sem lehetne fejezni.” Robert Frost sötét és kemény költő, „paraszt életképeket ad, modora és verse tennysoni, de száraz pesszimizmusa egészen modern: amerikai.” „Vachel Lindsay, az új romantikus, s a bizarrságot úgy viseli, mint egy tarka, könnyű romantikus köpenyt.” William Carlos Williams „nagy amerikai himnusza mintha a Walt Whitman himnuszait folytatná, a régi áradó bőséggel, vad amerikai folyók monoton dagadásával.” Amy Lowell „könnyebb modernségű és artisztikus érzelmességű poetesse verslibrista.” Külön tanulmányban ismerteti az amerikai humanizmus, New England íróit: T. S. Eliot-ot, Paul Elmer Moore-t és George Santayana-t. Felesége följegyzése, hogy bár akkor már beteg volt, nagy érdeklődéssel nézte végig O’Neill Amerikai Elektráját.

A VILÁGBÉKE HARCOSA. Babits már 1910-ben, fogarasi tanár korában bekapcsolódott a békemozgalomba. Az akkori kultuszminiszter, Apponyi Albert, a volt amerikai elnök, Theodore Roosevelt jóbarátja, a magyar iskolákban is elrendelte a nemzetközi békenap megünneplését. A hágai békeszervezet tagjaként magyar szervezet 1895-ben jött létre, de eredete visszanyúlik a Philadelphiában 1816-ban alapított American Peace Sociaty-ig. 1909-ben Csehszlovákia alapítója és első elnöke, T. G. Masaryk professzor javasolta a bécsi Reichsratban a békenap bevezetését a monarchia területén. Babits a fővárosba kerülve részt vett a polgári radikális mozgalomban, a Társadalomtudományi Társaságban és a Galilei Körben előadásokat tartott és dolgozott a Huszadik Századba. Az első világháború kitörésétől fogva háborúellenes verseket és cikkeket írt. Ezek megnyerték számára Szabó Ervin, a legnagyobb magyar szocialista gondolkodó barátságát. 1918 nyaráról fennmaradt egy Jászival közösen fogalmazott tervezetük az Európai Egyesült Államok magyar baráti társaságának megalakításáról.

46