Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 2. szám - Gál István: Babits és Amerika

HULLIK AZ ABLAK

Messze hazába,

Amerikába szállnék én, tengeri hantra, vízi kalandra járnék én: metszve a szárnyam, ajtóm zárván, tömlöcös árnyom tengem árván, tengeri hantra nem szállók, vízi kalandra nem járok.

(1906. március)

Költői föllépését is Amerika fölfedezéséhez hasonlítja:

Felfedezem Amerikát Büszkén mondom mindenkinek: megyek a magam útján, futok az éjszakába, amerre még senki se járt, felfedezem Amerikát, találok új világot.

(Angyalos Könyv, f. 36.)

A rosszul fizetett, elszegényedett családból származó fiatal tanárnak tengerentúli utazásra nem tellett. A nyugati szórakoztatóipar első vívmányai azonban Magyarországon is megjelentek. Szegedi tanár korában nyílt meg ott az első mozi, amit „amerikai világ-bioscop” néven hirdettek. (A mozi elnevezés Heltai Jenőnek egy későbbi szóalkotása.) Babits élete végéig nagy rajongója volt a filmnek. A Gólyakalifából 1917-ben Karinthy Frigyes segítségével készült filmjét a budapesti Uránia mozi be is mutatta. Ady is ott volt Csinszkával. Amerikai filmgyárak még a 30-as évek elején is szerettek volna tőle szövegkönyvet kapni. Egyik korai, talán legkorábbi amerikai filmélményét dolgozta föl Mozgófénykép című híres és közismert versében:

Ah! Amerikába! csak ott túl a tengeren, ott van az élet!

Ah! Amerikába miért nem utazhatom én soha véled...

Ott van az élet, a pénz, az öröm, s a kaland tere, küzdeni tér: tengve a drága kenyéren unalmasan itt nyavalyogni mit ér?

KOSZTOLÁNYI: „TE LESZEL A MI POE EDGÁRUNK”. Legnagyobb élménye az amerikai költők közül Poe volt. Már pesti diák korában hoz-42