Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 2. szám - Gál István: Babits és Amerika
című könyve. A szerző sokáig népszerű ifjúsági regényében nagy fejezetet szentel Salt Lake City városának, a lakóinak és azok szokásainak. Ennek a diákköri olvasmánynak az emléke tükröződik sokat vitatott regényében, a Gólyakalifában, a személyiséghasadás és személyiség-megkettőzés modern lélektani földolgozásában. Az úrifiú és iparostanonc kettős életű figurájának egyik borzadálya a mormonok köréből a vidéki magyar kisvárosba hazatért amerikai magyar alakja. A szabadság szobra címet viselő kéziratának forrása egy amerikai szobor képe lehetett egy képeslapban: A SZABADSÁG SZOBRA Tavaszi szél Domb tetején valahol Messze gyönyörű kanca Vad szabadon Amerikában áll, nekidőlve, inas lábaival, fejét égnek szegi, bűzli vékony cimpával ideges orra mit hoz a messze szél illatokat ellenség hátra röpíti sörényét drótegyenesen domb tetején Zöld fő borzong alatta Előtte az ég kék mögötte is ég! Megállja kemény rohamát dagadó térddel, szügye mozdulatok remegő seregét Altatja magában — mennyi puskaporos nyugalomba töltött mozgás így merevül röpülő Dróttá barna sörénye s lába feszül. (OSzK Fond III/1969/3) A századfordulón, amikor a kivándorlás a magyar társadalom súlyos vérveszteségét jelentette, minden elégedetlen fiatal magyar nosztalgiával gondolt a tengerentúlra, a „korlátlan” lehetőségek hazájára, a boldog szigetre. 41
