Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-05-21 / 21. szám
1944. DUNÁNTÜLI protestáns lap 95. oldal. használom kommentáraimat. Vizsgálat tárgyává szoktam tenni, mit mondhatott az Úr az Igén át azoknak, akikhez az Ige először szólott, mit mond ma nekem és mit mond a mai embernek, annak a gyülekezetnek, amelyben az Úr szolgája vagyok. Csak ilyen előkészület után látok hozzá elég hosszú vázlat s ha időm megengedi, a prédikáció leírásához. Azt sem tagadom, hogy amennyiben lehet az igehirdetésnek aktualitást adni, én azt el nem mulasztom. Ha akármilyen bűnt veszek észre a gyülekezet tagjainál, azt el nem hallgatom. Ha a szükség úgy hozza magával, adakozásra, templombajárásra és sok egyébre is buzdítom az igehirdetésben a gyülekezet tagjait. Az igehirdetésnél nem teszek különbséget prédikáció, írásmagyarázat és prófétai szó között (őszintén megvallva ez utóbbit ilyen értelemben most olvastam először), hanem arra törekszem, hogy a prédikációban az Igét úgy hirdessem, hogy az ne legyen száraz törvénymagyarázat, hanem bizonyságtevés, amit prófétai tűz és lendület hasson át. Igehirdetésem így sem emberi hiúság legyezgetése, hanem szónoklat a szó rossz értelmében véve, nem programmbeszéd, vagy más egyéb, hanem Isten üzenetének olyan tolmácsolása, amely a gyülekezetnek az Isten országa felé vezető úton útmutatóul szolgál. Ezek után lássuk -röviden, hogy miben nem értek egyet a cikk írójával. 1. Helytelennek tartom a prédikáció, az írásmagyarázat és prófétai szó megkülönböztetést. A jó igehirdetésnek mindazt egyesítenie kell magában, amit jó értelemben prédikáció, írásmagyarázat és prófétai szó elnevezések alatt külön-külön érteni lehet. 2. Somogyi Sándor prédikáció alatt olyan vallásos beszédet ért, amely bár istentiszteleten hangzik el, de az Igéhez nem sok köze van. Ha nem sok köze van az Igéhez, akkor miért mondja prédikációnak? S ha nem prédikáció, akkor miért hangzik el templomban? A hiba nyilván nem a prédikáció elnevezésben lehet, hanem azokban, akik a prédikációt ilyen »vallásos beszéd -dé tették. 3. Kifogást emel az írásmagyarázat ellen is. Ha az igehírdctő minden verset sorba vesz és úgy »magyaráz«,' igazat adok neki abban, hogy az ilyen írásmagvarázat száraz és nem gyülekezet elé való. Ezt az igehírdetőnek magának kell elvégeznie, amikor az Igét meg igyekszik érteni. Abban azonban nem értek vele egyet, hogy az ilyen írásmagyarázat veszedelmesebb a prédikációnál. Én azt vallom, hogy igehirdetésünk inkább legyen írásmagyarázat, mint a Somogyi Sándor által ismert prédikáció, mert ez legalább az Igét juttatja szóhoz és nem az igehírdető vbölcseségét«. 4. Végül, ha igehirdetésünknek a prófétai szó nevet adjuk, ez még nem jelenti azt, hogy ezzel minden hiba és minden baj elejét vesszük. Nem új nevekre és fogalmakra, hanem belső átalakulásra van szükségünk. Legyünk’ igehirdetőkké a szó legigazabb értelmében s akikor a prédikáció is az lesz, aminek lennie kell: az írásnak olyan magyarázata, mely prófétai leiken át Isten üzenetét fogja tolmácsolni a ma embere és gyülekezete számára. Pomothy Dezső. Felhívjuk a Nagytiszteletü Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a pünkösd-másnapi perselypénzt a papnövendékek palástalapja javára a kerületi és főiskolai pénztárhoz (Pápa) kell beküldeni. | VEGYESEK S ®®@ ®®®®®®®®©®®®®S@@®S®C<e@®8®@@®®®S ® m @ — Irodaigazgatói címadományozás. Egyházkerületünk elnöksége dr. Fekete József kerületi főkönyvelőnek a vonatkozó szabályzat értelmében 18 évet meghaladó kifogástalan szolgálata után az egyházkerületi pénztári irodaigazgatói címet adományozta. Gratulálunk ! — A honi légvédelmi készültség, illetőleg légvédelmi riadó tartama alatt a lelkipásztorok mozgási szabadsága. A Lelkészegyesület folyó évi május hó 13-i 19. számában „személyazonossági igazolványok“-kal kapcsolatban illetékes helyről arról értesülünk, hogy honi légvédelmi készültség, illetőleg légvédelmi riadó tartama alatt a 169.000/eln. 35—1943. H. M. sz. rendelet 2. §. 1., f. pontja értelmében az „egyházközségekhez tartozó lelkészek“ szabadon mozoghatnak, ha arra van igazolványuk. Ugyanezen §. 2. pontja szerint „az igazolványok kiadásáért az ellátási költségeknek megfelelő térítést kell fizetni. A város, vagy község légoltalmi parancsoka, illetőleg, a főszolgabíró ezt az igazolványt csak az illető személyek felettes hatóságának hivatalos megkeresésére adhatja ki. A hivatalos megkeresésben, illetőleg az igazolvány igénylésében fel kell tüntetni az illető személy nevét, foglalkozását, pontos lakcímét, születési évét.“ Mivel pedig a lelkipásztorok „felettes hatósága“ az esperes, az ilyen irányú kéréssel nem a püspöki, hanem az esperesi hivatalhoz kell fordulni. 1 HIVATALOS RÉSZ i A dunántúli ref. egyházkerület püspöki hivatalától 1937/1944. szám. Körlevelek. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr • 29.000/1944. II. ü. o. szám alatt kelt értesítése szerint többször előfordult, hogy egyes egyházközségek, vallásos testületek és intézmények vezetői templom-, lelkészlak-, vagy más egyházi épület építkezési vagy javítási költségeinek részbeni fedezésére államsegélyt kértek és kaptak, aminek birtokában a különböző anyagelosztó szerveket keresték meg sürgetéseikkel, hogy a nyert államsegélyt építési anyagba fektethessék. Gyakran megtörtént, hogy abban az esetben is, ha a kérésük esetleg teljesíttetett, az építkezést vagy épületjavítást még sem tudták végrehajtani, mivel a szükséges építési anyag teljes mértékben nem állt rendelkezésükre. így előállt az az eset, hogy az anyag felhasználatlanul elraktározódott, ugyanakkor, amikor a máshol megkezdett építkezések vagy épület javítások befejezetlenül állnak az építési anyag hiánya miatt. A miniszter úrnak az a véleménye, hogy mindaddig, amíg az építési anyagok korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, minden egyházi nagyobb építkezésre vagy egyházi épület javítására irányuló kezdeményezést a kedvezőbb időkre kell halasztani. Figyelmeztetem egyházkerületünk egyházközségeinek és más vallásos testületéinek, valamint intézményeinek vezetőit, hogy a miniszter úr építési vagy épületjavítási államsegélyért folyamodó kérvényüket a mostani rendkívüli viszonyok között csak abban az esetben fogja érdemben tárgyalni, ha a vonatkozó kérvények záradékában a községi elöljáróság igazolja, hogy a munkálatokhoz szükséges összes anyag a helyszínen már rendelkezésre áll, illetve a szükséges anyagokra vonatkozóan az
