Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-04-09 / 15. szám
68. oldal. DUNÁNTÜLI protestáns lap 1944 fejezte be, hogy Varga Zsigmond életére, egészségére Isten gazdag áldását kérte. Kar dékánja előterjesztését és D. dr. Kállay Kálmán méltató szavait mély megilletődéssel hatlgatta végig. Dr. Varga Zsigmond egyet. ny. r. tanár nyugdíjazását őszinte sajnálattal veszi tudomásul. A dékáni előterjeszrés és a hozzászólás minden szavát teljes egyhangúsággal magáévá teszi és egyben megbízza a kar dékánját és pj^dékánját, hogy e jegyzőkönyvi számot kivonat alakjában a kar nevében személyesen adják át a nyugdíjba vonult kartársnak s juttassák kifejezésre előtte a kar tagjainak osztatlan szeretetét és további munkásságára is Isten áldásáért történő esedezését. Dr. Vasady Béla. ' .. K KONYV1SMERTETES 3 ^— ---------------------------------------------------------------------Ablonczy Dániel: Így szól az Isten. Gyakorlati írásmagyarázat Ámós próféta könyvéhez. A sárospataki főiskola kiadványai. III. 1. Sárospatak Budapest, 1943. Századunk elején az exegézis komoly válságba került. A kritikai theologia pusztán tudományos vállalkozásnak tekintette és a Bibliát csaknem egyedül formai és történeti szempontból magyarázta, a történetfeletti Kijelentés megszólaltatását pedig egészen a gyakorlati theologiára bízta. Ebből azonban sajátos kettősség állott elő: a tudományos exegézis elvált a gyakorlati írásmagyarázattól, szakadék támadt köztük és ez időszak kommentárjait nem tudja használni igehirdetésénél a gyakorló lelkész, viszont a prédikációs kötetek — amelyek nálunk máig is csak pótlékai egy hiányzó kommentársorozatnak exegeiikai szempontból alig vehetők számításba. Ez a válság különösen is érezhető az Ószövetség magyarázata terén. Ennek ellenhatásaként jelentkezik az utóbbi évtizedekben az exegézisnek az a formája, amely a Bibliát nem csupán tudományos szempontból kívánja magyarázni, hanem a benne levő Kijelentésre való tekintettel is. Az idetartozó munkák még eddig — úgy látszik — csak az áttörés munkáját végzik és szerzőik nem mutatnak egységes elgonodolást nemcsak az e fajta exegézis elnevezése, hanem a célkitűzése és módszere tekintetében sem. A legfőbb kérdésnek látszik a határ megvonása a tudományos és gyakorlati területek között: meddig kell elmennie az exegézisnek, hogy a formális magyarázaton túl a lelki tartalomról is beszéljen és ez által kapcsolatot teremtsen az exegézis és az igehirdetés között és hol kell megállnia,, hogy a gyakorlati írásmagyarázat számára fenntartott területre ne tévedjen. Ablonczy Dániel könyve is az úttörő munkák közé tartozik. Munkáját őmaga gyakorlati exegézisnek nevezi olyan értelemben, mint ami az igehirdetést előkészítő fáradozás. Nem állítja szembe a tudományos exegézissel, de elkülöníti tőle. — Munkamódszere egyszerű. Először nyelvi szempontból vizsgálja a szöveget, azután magyarázza az Igét. A nyelvi magyarázatnál sok érdekes eredményt mutat fel, amikor nemcsak a megszokott nyelvtani kritikát adja, hanem elemzi a héber szavakat, jelentésük gyökeréig hatol, szövegbeli belső összefüggéseiket vizsgálja. Ez munkájának ia tudományos fele. A másik fele a tulajdonképpeni írásmagyarázat. A szövegnek lelkünket érintő kérdéseit szólaltatja meg, egészen a mával való aktuális kapcsolataiig s a gyakorlati igehirdetés számára valóban gazdag és könnyen felhasználható anyagot nyújt. Az egészről elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy a szerző célkitűzéseinek végrehajtása tekintetében igen komoly és jó munkát végzett, Ámós próféta könyvéről lelki haszonnal olvasható gyakorlati írásmagyarázatot adott. Ettől eltekintve —- s [ez nem von le a könyv értékéből — az az érzésünk, hogy a szerző nem járt el egész helyesen, amikor az exegézis célkitűzését megadta. A tudományos és gyakorlati exegézist nem különítenénk el egymástól, az exegézis elvégezheti az igehirdetést előkészítő fáradozást akkor is, ha nemcsak nyelvi, de egyéb tudományos kérdéseket is letárgyal, de ezzel szervesen össze kell függenie a lelki tartalom alapvető kérdései magyarázatának is. A gyakorlati alkalmazás lehetőségeinek a kihasználását viszont átengednénk a gyakorlati igehirdetésnek. Ezek a felfogásbeli különbségek csak azt mutatják, hogy időszerű lenne, ha az arra hivatottak megtalálnák a módját annak, hogy az exegézis mai problémáit letárgyalják s közös alapra jutva megkezdenék a Biblia tudományos, de az igehirdetés számára is hasznavehető magyar nyelvű kommentárjainak az elkészítését. Zánka. Tóth Kálmán. Trombitás Dezső: Olvashatja-e keresztyén ember az Ószövetséget. Veszprém, 1944. 21 1. Ennek az időszerű kérdésnek rövid, de nagyon gyakorlati, meggyőző megoldását adja a jó tollú szerző ebben a legújabban megjelent kis füzetében. Nem bizonyítékok felsorolása a célja, hanem bizonyságtétel, s ennek jól meg is felel. A felvetett kérdésre a Szentírás önmagáról való bizonyságtétele és a Lélek által való helyes megismerés alapján felel és ezért is tud meggyőző lenni, mert a Lélek bizonyságtételének továbbadására törekszik. Jól kiválasztott példái is a teljes Szentírásnak, mint Isten beszédének és tettének bizonyságai, az Isten szerint látott embernek a bűn és kegyelem világába állítottságának illusztrációi. A bűnnek és kegyelemnek az egész emberiségre vonatkozó és a szuverén Isten kiválasztásán alapuló elválaszthatatlanságában látja az Ószövetséggel kapcsolatban felvetett kérdés megoldását. Ez a kis füzet hasznos olvasmány mindenki számára, mert az Ige helyes megértéséből született és olvasóit is elvezetheti a teljes írás olvasásához és megértéséséhez. Mindkettőre nézve jó ösztönző és útmutató. Megrendelhető a szerzőnél Nagyvázsony, Ref. Lelkészi Hivatal. Ára 1.20 P. Veszprém. Pethe Kálmán. Szenczei László : A halál és tanítványa. Regény. Új Idők kiadása. 344 1. A magyar szellem történetének Apáczai Csere Jánosnál alig van tragikusabb alakja. Ez az egyik oka, hogy íróink figyelme az utóbbi időben feléje fordult. Kovách Aladár drámai játékát, a Téli Zsoltárt, Apáczai életrajz-regény követte. A regény nyomon követi Csere J. életét. Szegénysorból, a magyar faluból indul. Nemes úrfi szolgadiákja Kolozsváron, majd Gyulafehérváron folytatja tanulmányait. Keservesen tapasztalja az akkori nevelés minden fogyatkozását. Értelem nélküli beemlézés mindenhol, nyelvtanítás helyett nyelvtan. Testét megtöri a tüdőbaj, de nem törődik vele. Külföldre kívánkozik; el is kerül Hollandiába. Ott több egyetemen megfordul, doktorál, házasodik. Elismert tudós, amikor hazahozza honvágya. Felülről lefelé újból megjárja eddigi életútját. Hollandia, Gyulafehérvár, Kolozsvár. Felépíti és (kibővíti a kolozsvári iskolát, amikor elviszi a halál. Rövidrefogva ennyit tudunk Csere János életéről. A regény írója sem akar többet mondani. Ahol mégis
