Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-04-09 / 15. szám
1944. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 69. oldal. kevésnek tartja a történelmi adatokat, az író jogán megtoldja. Szerencsétlenül. Van der Maetot, Aletta édesapját zsugori, ravasz hollandusnak rajzolja, aki a hozomány felével még a leányát is meglopja. Hollandiát járt teológusaink elbeszéléséből nem ilyennek ismerjük a holland embert! Csere szerelmét is elrajzolja. Szerinte megtörte Csere J. nagy terveit. Ha csak egyidőre is, lehúzza a nyárspolgári életbe. Kovách A. drámai játékában Aletta segítőtárs, aki növeli férje erejét. Úgy érezzük, hogy ez az igaz Aletta-kép. Alettával nem tud megbékülni Szenczei. Azzal vádolja* hogy a legnehezebb napokban még ő is üt a férjén. Hibáztatja, keseríti, számonkéri a maga kis boldogtalanságát. Annyira megy, hogy »férjében fedezte fel minden baja forrását«. Panaszolja, hogy a házasság már magában is nagy könnyelműség volt«. Ahelyett, hogy osztozna férje szomorúságában, »szerette volna alaposan meggyötörni, kitölteni rajta bosszúját«. (325. o.) Ez az asszony nem Csere J. Alettája, ez az asszony sohasem élt, ezt az asszonyt az író költötte! Aletta Istentől rendelt hűséges élettárs volt. Kár, hogy Szenczei nem ilyennek ismerte. Talán azért hamis Van der Maet és Aletta alakja, mert a szerző növelni akarta Csere J. tragikumát. Egyedülállónak rajzolta Cserét, akinek még az após és feleség sem nyújt segítséget. Nincsen semmi szükség a tragikum növelésére, mert Csere tragikuma megtoldás nélkül is teljes. Erdély gyászos esztendeit, a hiú fejedelmet éspapjait megrázóan rajzolja. A regénynek ez a legjobb része. Nem tesz hozzá semmit, azt írja, ami megtörtént. Életrajzregényeknél az első követelmény, hogy az író szabaduljon meg önmagától. Regényhősében éljen és ne mondjon se többet, se kevesebbet a valóságnál. Egy kornak vagy embernek a legegyszerűbb megelevenítése mindig a legnagyszerűbb irodalmi alkotás. A könyv utolsó részében ez az ábrázolás Szenczeinek is sikerül. Néhol meglátszik a stílusán is, hogy elfeledkezik az egyszerűség törvényéről és mindenáron nagyot akar mondani. Egyik helyen ezt írja: »Rákóczv trónkövetelése miatt újabb rette Tietek képe jelent meg a megbódult ország egén«. A rettenetek és megbódult szavakról azonnal érezzük, hogy mesterkéltek. Megbódul az ember, vagy az állat, de sohasem egy ország. Az utolsó lapon nagyon időszerű üzenetet olvasunk: ».. . rombadönthetik egy nép falvait és városait, feldúlhatják szol lőskert j eit, megritkíthatják sorait, ha erős marad a lelke s szelleme tiszta, mint a kristály, újra naggyá és tiszteltté lehet. »Ez az üzenet Csere János életének tanítása. Nagymaros. Kovács Gyula. — Husvétra megjelenik D. Dr. Révész Imre tiszántúli református püspök válogatott tanulmányainak „Tegnap és ma és örökké . . . című gyűjteményes kötete több mint 400 lapnyi terjedelemben. A hatalmas kötet a neves egyháztörténész harmincöt évre visszatekint tudományos munkásságának legkiválóbb termékeit foglalja magában. A könyv előjegyezhető a Coetus Theologorum- Református Theologusok Főtitkári Hivatalánál, Debrecen, 10. Központi Egyetem. Előjegyzési ára április hó 10-ig: 20 pengő, azután 24 pengő. A könyv a Coetus alapító, működő és pártoló tagjainak 1943 és 1944 évi illetménykötetéül szolgál. Isten szava a zsoltárokban címen jelent meg dr. Ecsedy Aladár új könyve, amelyben mind a százötven zsoltárról egy-egy prédikációt közöl. A könyvet mindenki lelki haszonnal olvashatja és használhatja. A csaknem 600 oldalas könyv ára 20 pengő. Isten közelségében címen jelent meg 32 oldalas kis könyvecskéje is, amely nagyon alkalmas iratmissziói és evangélizációi munkára. Ára 50 fillér. Krisztus a koporsónál címen megjelent a temetési beszédkötet második bővített kiadása is. A könyv ára 10 pengő. — Fenti könyvek megrendelhetők a szerző címén: Tahitótfalu, Pest vármegye. Csekkszám : 3502. — Jókai és Pápa címen jelent meg a Pápai Ref. Theol. Akadémia Kiadványai című vállalat 43. füzeteként dr. Tóth Endre theol. tanár, egyet, m. tanár, egyházkerületi főjegyző tollából az az érdekes felolvasás, melyet szerző a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége és a Magyar Városok Országos Szövetsége közreműködésével, Budapest Székesfőváros Népművelést Bizottsága keretében, a Pápa Városi Közművelődési Egyesület Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében rendezett irodalmi estjén előadott. Örömmel ajánljuk megszerzésre. Ära 1 P. ne w i VEGYESEK 1 ;e) (eí Lapunk t. olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott húsvéti ünnepeket kívánunk. Mély részvéttel közöljük, hogy Faragó János nyug. gimnáziumi igazgató március 27-én elhunyt. A megboldogult lapunknak is évtizedeken át buzgó főmunkatársa volt. Még kórházbamenetele előtt is lapunkra gondolt és közleményt írt számunkra. Temetése március 30-án volt a főiskola udvaráról. Ez alkalomból Győry Elemér püspök hirdette az igét. Igaz vigasztalást és megnyugvást hirdető beszédét lapunk múlt számában közöltük. A sírnál Ólé Sándor főiskolai gondnok végezte a szolgálatot. Rab István gimn. igazgató pedig a főiskola tagozatai nevében búcsúzott az iskola nagy halottjától. Beszédét lapunk mai számában közöljük. A család a következő gyászjelentést adta ki: Dr. Peczold Károlyné Faragó Irén, dr. Faragó Gábor, mint gyermekei a fájdalomtól porig sújtva, de a Mindenható Isten kifürkészhetetlen akaratában megnyugodva tudatják, hogy a legjobb apa, após és rokon nyéki Faragó János ny. c. tanker, kir. főigazgató, a dunántúli ref. egyházkerület volt középiskolai felügyelője folyó hó 27-én d. u. 5 órakor életének 79-ik évében az Úrban csendesen elhunyt. Drága halottunk földi maradványait folyó hó 30-án délután 3 órakor fogjuk a pápai ref. kollégium udvarán a ref. egyház szertartása szerint megáldatni és a pápai alsóvárosi temetőben örök nyugalomra helyezni. II.. Tim. 4. r. 7—8. vers: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nékem az idazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon." Pápa, 1944 március 28. Dr. Peczold Károly vője, Antal László sógora, Özv. Negró Gusztávné Antal Mária Özv. Bátyay Mihályné Antal Gabriella sógornői, dr. örsödi Meixner Emilné Faragó Ilonka, Özv. Török Olivérné Faragó Rózsika unokahugai és a számos rokonság. FARAGÓ JÁNOS
