Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-02-13 / 7. szám
30. oldal. DUNÁNTÜLI protestáns lap 1944 egyházunk tagjaiban is kialakíthatjuk és megerősíthetjük az áldozatkészséget és egyházunk iránt való szereteket. Dr. Benedek Sándor hozzászólásában rámutatott arra, hogy a munka megszervezését alulról, sejtszerűen kell megindítani s felülről csak az irányítás s a más intézményekkel való-érintkezés és kapcsolat kiépítése jöjjön. Ezután rámutatván a munka megszervezésének módjaira, különösen kiemelte, hogy ezt nem lehet parancsszóra megvalósítani, mivel az ilyen munkából legtöbbször nem fakad áldás, hanem h lelkipásztornéknak először testvéri közösségben kell összeforralok egymással, azután gyülekezetük nőtagjaival, hogy Isten- igéjének nyomán mindenkiben alakuljon ki az a felelősségteljes elhatározás, hogy egyházunknak ebbe a mentő és megtartó munkájába mindannyian belekapcsolódjanak. Az egyházmegyékből megjelent lelkipásztornék hívják össze a kisköröknek megfelelő körzeteknek egy-egy 1 elkipásztornéját, (esetleg agilis tanítónőt, vagy más alkalmas j világi nőt is lehet)i, s velük ismertessék és beszéljék meg y munka lényegét, ami egyébként majd hamarosan külön füzetben is megjelenik. Az onnan hazamenő lelkipásztornék pedig gyűjtsék össze a körzetük lelkipásztornéit, tanítónőit, tanítónőit és más agilis nőket s az általuk megismert munkát ismertessék meg az összehivottakkal s mindenki egyetemesen igyekezzék oda hatni, hogy a lelkipásztorok ne csak engedélyezzék, hanem támogassák és közreműködésükkel segítsék ezt az áldásos munkát, mivel a nehéz időkben egyházunknak életfeltétele az, hogy lesznek-e szolgálatkész és hitvalló tagjai. Amint a körzeti megbeszélésre meghívandók személyére vonatkozólag az esperesek véleménye kikérendő, épenúgy a lelkipásztor esetleges megkerülésével, vagy talán eTa'nére a női munkát megkezdeni nem kívánatos, mert az ilyen munka nem járhat eredménnyel. Épen azért hívjuk elsősorban a lelkipásztornékat ennek a munkának megszervezéséhez, hogy férjüket is megnyerjék a munkának «és a munka támogatásának. Ez a munka azonban csonka marad, ha csak karitativ- munkából áll, mivel ezt jól elvégzik más társadalmi egyesületek is. A református nőszövetségi munkának többnek, az Isten igéjén felépülő bit- és szeretetközösségnek kell lennie, melynek legelső tevékenysége a lelkimunka, ami nemcsak megkezdi, ha- | nem állandósítja a szeretetmunkák gyakorlását és biztosítja az egyház fennmaradását is. A nőszövetség országos titkára Pilder Mária tanárnő az évnek minden negyedik hónapjában, tehát évenként három hónapban egyházkerületünk nőszövetségeinek rendelkezésére áll s akkor előzetes bejelentés, vagy igénylés alapján sorra látogatja egv-egy egyházmegyénk nőszövetségeit, hogy segítségére legyen a női munka vezetőinek. Az egyházmegyei vezettük ebbeli igényüket jelentsék be jó időben a püspöki hivatalnak. Az előadásokkal kapcsolatbaji több hozzászólás hangzott el, elsősorban Győry Elemér püspök, Gvőry Elemérné, özv. Sörös Béláné, Bakó Lajosné, dr. Pong1- rácz Józsefné, Mikos Lajosné részéről, de a jelenlevők mindannyian résztvettek a mindvégig élénk megbeszélésben, amelynek eredményeképen Czeglédv Pálné mindjárt bejelentette, hogy amikor Pilder Mária első dunántúli szolgálatának ideje elérkezik, a barsi egyházmegye gyülekezeteibe az esperes nevében is szeretettel hívja és várja. De mindannyian azzal az elhatározással mentek haza, hogy nem nyugosznak addig, amíg ezt az áldásos munkát meg nem kezdik és eredményre nem segítik. Az értekezlet Győry Elemér püspök imájával és közös ebédedéi fejeződött be. Dr. Benedek Sándor. A terezovac=suhopoljei missziói egyház. Emlékeim „egy elhalt missziói egyház“-zal kapcsolatban. És most el kell mondanom a negyedik okot is, amely előmozdította a magyarság virágzását és amely a vasút, a posta, a hivatásos kereskedők s légióként a Julián-egyesiilet munkáján túl mellőzhetővé tette a magyar állam beavatkozását. E beavatkozás odalent gyűlöletet is szított volna, de a természet szerint való gyökéreresztés többet is ér az erőltetésnél. Ez az ok az,* hogy Baranya és Somogy magyarjai járták a szlavóniai vásárokat, jöttek különösen a baranyaiak Terezovácra és le mélyen Szlavóniába. Jobban ismerték Szlavóniát le Daruvárig, pedig az odavivő vasútnak a svájci hegyek módjára egymás fölé emelkedő hegyvidéke már nem az Ormányság vidéke, mint Pécsen felül az édes hazájukat. A vásár! Elkülönített két falka marhát láthattál az ottani vásárokon: az egyik a mienkhez hasonló nagyságú marháké, a másikban csak akkora tehenek, mint nálunk az éves borjú. Ez a falka lehúzta az érdemesebb állatok árát is s ők, a magyarok, ebből az érdemes falkából szoktak olcsón vásárolni. Sereg magyar járta otthonosan ezeket a vásárokat. De asszonyaik is hozták a közelebbi vásárokra ormánysági szőtteiseiket. Otthon voltak ők is. Olyan kis gazdák is voltak a Dráván innen, akik 3 400 sertést tartottak s e hatalmas csorda számára Szlavóniában makkolíatásra erdőt béreltek. A Dráva nem elválasztó volt. Vizén, amely fölött oly szép az égnek kéksége, élet zajlott le, összefkötő élet. De azért a derék Móré Illés kozarováci kurátor ajkán fölsírt a jaj: >Mihaszna? Ha Julián-iskolát nem kaphatunk, nem tudjuk a fiainkat megtanítani magyarnak. Akkor pedig inkább visszamegyek Magyarországra szegénynek! Hiába futottam a terezováci urasághoz, ehhez a derék főúrhoz. »Most nem lehet, majd szólok én! Más terven törtem a fejemet. S aztán — hűtlen lettem hozzájuk. Ilyen magyarok számára alkotta meg dr. Antal Gábor a terezovácí-suhopoljai lelkészséget. l elkészei voltak 1009 május 1-ig Horváth Lajos, 1900 májusától 1910 márc. 15rig Kiss Zoltán, azután Orbán Jenő, Szőnyi Sándor, Falussy József. Az összeomlás utáni életről egy későbbi lelkész leveléből fogom előadni azt a keveset, aminél többet erről az időről nem tudok. A megszervező lelkésze Horváth Lajos volt, Mikor ekklézsia-történettel foglalkozom, mindig vágy támad bennem: vajha a múltak lelkészeinek arcképét láthatnám. Horváth Lajost, pápai theologiai akadémiánk hallgatóját, s a későbbi vilonyai, Vilonyán elhunyt lelkészt sokan személyesen ismertük. Szép szál férfiú, nagy erejű és gyönyörű hangú. Beszélt tótul, amely képesség könnyűvé tette, hogy horvátul is tudjon. Ez a szervezésnél igen nagy előny volt. Asztallal, padokkal, űrasztali edénnyel az istentiszteleti helyül szolgáló nagy szobánk az ő idejében szereltetett fel; bérbe adta magyar zsidó orvosnak a misszió épületének bal szárnyát; megalkotta az istentisztelettartási központokat s azok körzetét, gondnokokat, presbitereket állított, még lelkészt fizetésre is beszervezte a családokat. A parókiára Juliáni-könyvtárat szerzett. Beállította az anyakönyveket. A Julián-iskolákban való hitoktatást a körülményekhez képest rendezte. Hintós fuvart szerzett meg*állapított díjazással és jó lovakkal, melyek 14 15 km. távolságú központra egy óra alatt elvittek. Szlatinát, ezt a vasúton könnyen megközelíthető helyet, nem tudta megszervezni, mert hovatartozandósága Dunamellék és Dunántúl közt vitás volt. Rendezett missziói egy
