Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)

1944-01-16 / 3. szám

14. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1944 | VEGYESEK | Nyugdíjazás. Dr. Benedek Zsolt konventi fő­tanácsos, az Egyetemes Konvent irodájának fáradha­tatlan vezetője, meggyengült egészségi állapotára való tekintettel 1944 január 1-én nyugdíjba ment. A fontos hivatalából távozó főtanácsos évtizedeken át rendkívül értékes munkát fejtett ki református egyházunk életében. Nem egyszerűen hivatalnok volt — bár mint ilyen is kitünően megállotta helyét, hiszen egy ilyen nagy tes­tület ügyeinek az intézésénél meg is kell követelni az aprólékosokra is kiterjedő pontosságot, előírások betar­tását, szabályrendeletek betűjéhez való alkalmazkodást — ő szívvel-lélekkel református ember volt, aki isteni megbízatásnak, küldetésnek tekintette, hogy a magas polcon az egyházat szolgálhatta és munkálhatta Isten dicsőségét. Nemcsak éleseszű jogász volt, aki bele­látott a legszövevényesebb bonyodalmak lényegébe, ha­nem alázatos hívő ember, aki a szeretetet is belevitte hivatalos tevékenységébe. Meleg udvariassága, szíves készsége, arcának mosolygó ke'dvessége lebilincselte a vele beszélőt. Köszönjük neki a hűséges szolgálatot és kérjük élete további részére is Isten gazdag áldását. — A Lelkészegyesület laptársunknak hét éven át volt kiváló felelős szerkesztője: dr. Vasady Béla deb­receni egyetemi tanár, miután az ORLE főtitkári állá­sáról lemondott, szerkesztői tisztét is az ORLE rendel­kezésére bocsátotta. A távozó szerkesztő előtt meg­hajtjuk az elismerés zászlaját, mert nehéz munkáját mindenkor nagy körültekintéssel, fáradhatatlan buzgó­­sággal végezte, mint szerkesztő-kartárs mindig készség­gel állt rendelkezésére az egyházkerületi lapoknak, amit itt hálásan megköszönünk. Utóda a szerkesztői tisztben dr. Szabolcska Mihály budapesti lelkipásztor, az ORLE új főtitkára lett, akit szeretettel és bizalommal üdvöz­lünk új munkakörében. Az új szerkesztő beköszöntő­jében többek között a következőket mondja: Nyíltan és becsületesen megmondom, hogy nem a nagyokat akarom szolgálni a kicsinyek rovására, viszont a kicsi­nyek védelmét nem a nagyok hántásában látom. Nem tartozom semmiféle egyesülés, irányzat, mozgalom kere­tébe, az én hitvallásom az, hogy magyar református keresztyén lelkipásztor vagyok, akit a Szentírás és hit­­vallásos könyveink kötnek, és kötelez a református ma­gyar múlt, mely hazánknak, magyarságunknak és lelki­pásztori karunknak annyi drága és nagyszerű, mindig tanító és követésre érdemes személyiséget adott. És mely meggyőződéssel vallom azt is, hogy a lelki élet terén az »aluszol« megállapítás, és a »serkenj fel« ébresz­tés nagyon is nekünk szól, s ezen a téren, ha ötször any­­nyit is tennénk, mint amennyit ina teszünk, még akkor sem lennénk igazán hasznos és használható szolgák. De egyben azt is vallom, hogy a lelki szolgálatot nem lehet elválasztani a gazdasági, a mindennapi élet és szükséglet szolgálatától, mert a pásztorra nemcsak a terelgetés, összegyűjtés és vigyázás bízatott, hanem a tisztes eledel és a tiszta víz is. — Kitüntetés. Tóth Zsigmond nagymadi ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbírót, a »Felvidéki Emlék­érem« tulajdonosát és fiát Tóth Zsolt negyedi segéd­lelkészt, az »ElődfVezér« önkéntes munkatábor 67. és 73. sz. — dicsérő oklevelet nyert — munkaszolgálatosát, majd rajparancsnokát a Kormányzó Úr őfőméltósága a cseh megszállás alatt tanúsított törhetetlen, hűséges magyarságukért a »Nemzetvédelmi Kereszttel« tűntette ki. — Tábori lelkész beszámolója. A pápai Kon­firmált Ifjak Egyesülete meghívására Kovács Sándor pápadereskei lelkipásztor, a hadműveleti területről haza­tért tábori lelkész a kollégium felsős növendékei előtt mély hatást keltett beszámolót tartott oroszországi ta­pasztalatairól. — Az egyetemes imahetet a pápai református gyülekezet tagjai is megtartották. Az egyes összejövete­leken a következők tartottak előadást: jan. 3. dr. Pong­­rácz József theol. tanár; jan. 4. dr. Tróceánvi .Dezső theol. tanár; jan. 5. Tóth Mihály s.-lelkész; jan. ó. dr. Benedek Sándor theol. tanár; jan. 7. dr. Tóth Endre theol. tanár, egvházker. főjegyző; jan. 8. Szathmáry fa­jos gimn. tanár; jan 9-én igét hirdetett Ólé Sándor lelkipásztor, főisk. gondnok. A dunántúli ref. egyházkerület püspöki hivatalától. 192 1944. szám. K ö i* levél egyházkerületünk valamennyi közép-, középfokú és elemi iskolai hatóságához. Az egyetemes konyent elnökségének 44 1944. sz. leirata alapján, a népiskola VIII. és a közép- és közép­fokú iskolák IV. osztálya vallástani tananyagára nézve felmerült kérdésben tudomásul vétel és megfelelő alkal­mazkodás céljából közlöm, hogy ha a népiskola VIII. osz­tályában konfirmációra való előkészítés folyik, akkor ennek az osztálynak tankönyve a konfirmációi káté és az előkészítő tanítást a lelkipásztor köteles. végezni. Ha nem ebben az osztályban történik a konfirmációi előké­szítés, a tankönyv a Vass Vince: Hit és erkölcstan című könyve és a vallástanítás a tanító feladata. Ugyanez: a közép- és középfokú iskolák IV. osztályára is értelem szerint alkalmazandó. Pápán, 1944. évi január hó 14-én. Győry Elemér püspök. A belsősomogyi ref. ehm. tanügyi hivatalától. 14/1944. szám. F elhívás. Hivatkozással a pécsi tankerületi kir. főigazgató úr 2587 -7 1942—43. számú átiratára, felhívom a nagy­­tiszteletű iskolaszéki elnök urakat, hogy a minősítési lapok^ adatváltozásait (A) személyi adat; B) szolgálati adat; C) szolgálati táblázat; D) minősítési adat) jan. 25-ig Ref. Tanügyi Hivatal, Szigetvár címre szjves-» kedjenek beküldeni, hogy az adatokat összegyűjtve egy­séges kimutatás keretében a kir. tanfelügyelő úrhoz be­­küldhessem. Ahol tehát az 1943. évben a tanítónak akár személyi, szolgálati, minősítési adataiban, akár a szolgá­lati táblázatában bármi változás történt, azt külön sür­getés bevárása nélkül kérem jelenteni. Tisztelettel Szigetvár, 1944 január 7. Liber István tanügyi elnök. Pápa, 1944. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Mórocz Zoltán «** »MMW*»— >•••>»»*«»«» »MMtMWt« 9 »— |l HIVATALOS RÉSZ !§=

Next

/
Thumbnails
Contents