Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1943-04-25 / 17. szám

90: oldal. DUNÁNTÚLI protestáns lap 1943 — Révész Imre püspök szegedi előadása a 300 éve született Zrinyi Ilonáról. A „MÉ“ jelenti Szegedről, hogy ott a békésbánáti református egy-' házmegye presbiterei számára értekezlet volt, amelyre Révész Imre dr. tiszántúli püspök is odaérkezett. Harsányi Pál esperes igehirdetése után Széli Gyula dr. egyházmegyei gondnok, ügyvédi kamarai elnök nyi­totta meg a gyűlést, majd Szabó Imre budapesti espe-t rés, kormányfőtanácsos, Nagy Sándor dr. tanácsbíró, ügyvéd és Tamás Ferenc egyházker. missziói lelkész adtak elő, Révész püspök záróbeszédet mondott. Este a Tisza-szálló termében a szegedi Lorántffy Zsuzsánra Egyesület szeretetvendégségén Bakó Lászlóné, a sze­gedi református lelkipásztor felesége mondott beve­zetőt; Böszörményi Jenő, a szentesiek író-papja elbe­szélését olvasta fel és több helyi szereplő után Révész Imre püspök nagyhatású előadása volt soron a most 300 éve született Zrini Ilonáról. »Unokamenye volt Lorántffy Zsuzsánkénak és édesanyja II. Rákóczi Fe­rencnek, aki egyformán benne él minden vallásfeleke­zetű magyar szívében. A szigetvári hős Zrinyi még a protestáns hitet vallotta, de a megújhodó róm. katho­­licizmus áramlatában a későbbi Zrínyiek már katholi­­kusok lettek. És 1703 elején török földön az evangé­likus' Thököly Imre és erőshitű katholikus felesége, Zrinyi Ilona naponta egy református lelkész, Komá­romi János vigaszát hallgatja s akkfor, egyszer azt mondja neki a nagyasszony: Ne imádkozzék már én­érettem íekegyelmed, én Isten kezével már megfogtam Jézus Krisztusomat; bocsásson el, hadd menjek Hozzá... Lehetett-e ennek az asszonynak fia más, mint az a Rákóczi Ferenc fejedelem, aki libertásán a három egy­ház lelkészeinek kézfogását ábrázollatta?! És állít< hatná-e valaki, hogy rossz lett volna Zrinyi Ilona ve­gyesházassága? (A legvégső eszményi cél nem is az egy akol és egy pásztor, hanem az egy nyáj.) Három különböző akol jégverte bárányait, ime, hogy össze­terelte Isten ott, a nikomédiai virágmezőn! Ö magya­rok minden aklában Jézusnak, nem érzitek-ev hogy itt a végső idő, hogy mi is összetereltessünk, nem azért, hogy az egész világot katholikussá, vagy pro­testánssá tegyük, hanem úgy, hogy nyomorúságok, kínok, bűnök sötét kavargásában egyszer mégis csak fogjuk meg Isten kezével Jézus Krisztust és öleljük át Zrinyi Ilonával együtt az Ő keresztjét, a mi egyet­len reménységünket!...« — A dunántúli református egyházkerület május 5-én, reggel 8 órakor Pápán, a főiskola dísz­termében tanácsülést tart, melynek tárgysorozatán szerepel többek között: két egyházkerületi lelkészi és egy egy­házkerületi világi tanácsbíró, — egy zsinati lelkészi rendes, — egy zsinati világi pótképviselő és egy zsinati rendes tanítóképviselő választására szavazás elrendelése, a nőnevelőintézéti építkezések ügye, a komáromi líceum és tanítóképzőintézet ügye, a jogügyi bizottság jelentése a pápai egyházközség beadványa tárgyában, győri egy­házközség beadványa az egyházkerülethez. — Kiküldetés. A ni. kir. vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter úr a június hóban tartandó érettségi vizsgálatokhoz pápai gimnáziumunkhoz dr. Salamon Károly, a VKM-be beosztott gimn. tanárt, a csurgói gimnáziumba dr. Pongrácz József főiskolai igazgatót küldte ki kormányképviselőnek. — A barsi Református Egyházmegyében Czeg­­lédy Pál esperes, Pap József egylim-i főjegyző közre­működésével a Kanonika Vizitácziót a f. évi április hó 27-től május hó 20-ig terjedő időben tartja. — Halálozások. Folyó évi március hó 12-én meg­halt Farkasdon özv. Csekey Dávidné született Anda Jusz­tin ref. lelkészi özvegy, a volt alsóváradi ref. lelkész­nek, néhai Csekey Dávidnak az özvegye, 63 éves korá­ban. Az ottani családi sírboltban helyezték nyugalomra. Folyó évi április 14-én munkás és áldásos életének 73. évében meghalt Léván Antal Lajos nyug ref. kántorta­nító, ahol nyugalmi éveit töltötte. Nagymaroson, Nagy­­ölveden és Barsbessén évtizedeken keresztül buzgó és lelkes magyar népnevelői munkát végzett. Özvegye, vala­mint fiai: Antal Béla garamlöki ref. tanító, vitéz Antal Árpád benkepatonyi ref. preoráns, polgári-iskolai tanár, valamint a kiterjedt rokonság gyászolják. — A csákberényí gyülekezet egyhangú meghí­vással Szabó Gyula biharszentjánosi segédlelkészt lelki­­pásztorává választotta és őt 1943. évi április hó 11-én iktatta be lelkipásztori állásába Bakó Lajos esperes. Az új lelkészt a község határában lovasbandérium fogadta több presbiterrel, akik közül László Lajos köszöntötte a csákberényí földre lépő új lelkipásztort. Ez alatt a paróchia udvarát zsúfolásig megtöltötte a hívek serege, ahol a gyülekezet nevében Kovács Pál gondnok köszön­tötte, majd László Anna leánykori tag és az iskolás gyermekek szép szavalattal köszöntötték. A zsúfolásig megtelt templomban a beiktatott lelkipásztor Jer. 51 : 10 alapján hirdette az igét. A beiktatási ünnepély után a presbitérium a község vezetőivel ebéden vett részt. Az új lelkipásztor testvéröccse Szabó Kálmán etei ref. Ielki-i pásztornak, aki a beiktatás napján délután prédikált is. — Érdekes előadások az orvos és a vallásos­ság, az orvos és a beteg viszonyáról. A budapesti l református egyházmegye az elcsöndesedés napját ren-I dezte meg orvostagjai számára s azon előbb Hatolkay Kázmér kőbányai lelkipásztor a csendről szólt, »hogy Isten szavát meghallhassuk«. Szabó Imre esperes, kor­mányfőtanácsos »Krisztus mint az orvos eszményképe« címmel beszélt. Jézus szociális újító, népnevelő, de orvos is volt. Az esperes sorra vette Jézus gyógyítá­sait, szerinte a bűn átkából való megszabadulás volt a fontos s így a betegségeket is megelőzni igyekezett. Reménységet keltett a betegben Jézus a gyógyulás, iránt és ezzel gyógyított. Kiss Ferenc dr. budapesti orvoskari dékán azt mutatta ki, hogy az apostoli ta­nítás és a keresztyén tapasztalat szerint a hitben — hajótörést is lehet szenvedni. Modern orvosoknál ez minden országban gyakori és a? ok valami bűnös mo­tívum, de a rosszul értelmezett természettudományok­ból is eredhet. A jól felfogott természettudomány és a helyesen meglátott orvosi hivatás sohasem ütközik az élő keresztyén hittel s az evangéliomi erkölccsel. Minden orvosi eljárás hibás, amely nem kizárólag a bajbajutott életen segít. Vitéz Csia 'Sándor dr. Máv igazg. főorvos, egészségügyi főtanácsos »Az orvos és a beteg lelki kapcsolatai« cím alatt elmondta, hogy a gyógyítás bonyolult vegyi, természettani folyama­tok összessége. A lelki tényezők szerepe szinte vég­telenül nagy! Az idegrendszeren keresztül a test összeg történéseit befolyásolhatjuk. Csaknem döntő a biza­lom kérdése: az orvosi tudás, tehetség, különleges hajlam és a természeti adottságok, lelkiismeretesség, jó modor, de legfőképp a szeretet játszik szerepet a beteg bizalmának megnyerésében. »Mintha rólunk, vagy családtagjainkról volna szó, úgy kell minden betegünkkel bánni!« Ha Isten szeretetét megéreztük, tapasztaljuk: viszontszeretet ébred bennünk és az Is­tenből belénk áradott szeretet — tovább-árad a beteg felé... — mondta Csia főorvos. A hívő orvos hete-

Next

/
Thumbnails
Contents