Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-08-22 / 34. szám
172. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1943. ven ti tervezetet, amely a házon kívül taníitató lelkészcsaládok megsegítéséről szól. A felvetett kérdésekhez többen hozzászóltak. (Egerházy Lajos Orjó igazgató az elnöki megnyitó beszéddel kapcsolatban a lelkészek és családtagjaik nehéz anyagi helyzetéről beszélt. Ismertette azokat a lehetőségeket, amelyek által a lelkészcsaládok anyagi helyzetén lehet segíteni. Beszéde sürgető felhívás volt a lelkészek anyagi helyzetének általános rendezésére. Kérte, hogy valósittassék meg a Lelkészegyesület 1943. évi 12. számában megjelent Egerházy-féle tervezet, amely a lelkészcsaládok védelméről szól. Javasolta, hogy a Lel kés zi Nyugdíjintézetet tegyük a lelkészcsaládok védelmi bástyájává. Ezzel kapcsolatban javaslatot terjesztett elő, amelyet a közgyűlés örömmel elfogadott. Mikos Lajos dadi lelkipásztor »Igehirdetés és lelkigondoziás a mostani háború idején« címen tartott előadást. A kérdést evangéliomi megvilágításba helyezte. Beszélt a lelkipásztorok felelősségteljes munka', járói. A lelkipásztor legyen mindenkor a Krisztus szolgája ás evangéliom hirdetője. A Szentlélek erőt ad ma is az igehirdetésre és a. lelkigondozói szolgálatra. A mai világban folyik a harc, úrrá lett a gyűlölet. A Lélek embereire van szükség! A lelkipásztor akkor lehet csak az ige szolgája, ha Istennel állandó összeköttetésben él és állandóan foglalkozik az igével. Vigyáznia kell arra. ,hogv üdvösségünk kérdései el ne törpüljenek a háborús kérdések mellett. Az igehirdetés [és a lelkigondozás összetartoznak. Fokozott mértékben íkell foglalkozni a lelkigondozás szempontjából ia hadi árvákkal és özvegyekkel. Beszélt még a katonák lelkigondozásáról. Márkus Jenő tatai lelkipásztor A magyar nemzet lelkiegységéről tartott előadást, különös tekintettel a felekezetek .közötti viszonyra. Ismertette a keresztyén felekezetek álláspontjait és hírlapi vitáit. Legelső teendőnek tartja az egység akadályainak kiküszöbölését. Beszélt a reverzális harcról, amely állandó ellenségeskedés előidézője. Elvileg az egyház egy, ezt mindig vallanunk kell. Egység akkor jön létre, amikor mindegyik felekezet teljesen a krisztusi szeretet alapjára helyezkedik. Tóth Sándor császári lelkipásztor Baráth József gyermelyi lelkipásztor által készített lelkészt továbbképzésről szóló Szabályrendelet-tervezét ismertette. Tapsonyi Sándor nagyigmándi és Barsi Lajos bokodi lelkipásztorok különböző Szabályrendelet-tervezeteket ismertettek. Szőnyi József naszályi lelkipásztor pénztárosi és könyvtárosi jelentését terjesztette elő. A lelkészegyesületi közgyűlés Győr Elemér lemondása által megüresedett elnöki tisztséget betöltötte. Közfelkiáltással megválasztotta elnökének Mákos Lajos dadi lelkipásztort. Egyházmegyei tudósítónak pedig Szabó Kálmán etei lelkipásztort választotta meg a közgyűlés. — A pankaszi nőegylet Hodossy Lajosné, özv. tanítónő vezetésével tartotta összejöveteleit. Nagy elfoglaltsága mellett mindig tudott időt szakítani arra, hogy azokat megtartsa. Az összejöveteleken volt éneklés, bibliaolvasás, komoly és vidám felolvasás, a végén pedig időseket és fiatalokat egyaránt érdeklő játékokkal szórakoztak. Husvét másodnapján nagyon jól sikerült műkedvelő előadást rendeztek a Vöröskereszt javára, mely összegből 30 P-t a szeretetszövetségi árva felruházására fordítottak. Lelkészértekezlet a pápai theol. akadémiának pályamunkák jutalní&zására 30 P adományt szavazott meg. A közgyűlés Leőke Károly esperes imádságával fejeződött be. Csizmadia Károly jegyző. A pápai ref. egyházmegye lelkészértekezlete augusztus hó 4-én tartotta ülését Pápán, a főiskola dísztermében. Az elnökségen kívül ott voltak a Pápán tartózkodó teológiai professzorok, néhány preoráns tanító és az egyházmegye lelkipásztorai (nem egészen teljes számban. A CXXXIV. zsoltár 1. verdének eléneklése után dr. M.adar Zoltán mezőörsi lelkipásztor tartott bevezető bibliai tanulmányt »A család és öröké élet — Jézus tanítása nyomán« címmel. Mélyén biblikus előadásában megrajzolta az ember helyét a földön. \Kifejtette, hogy az ember itt a földön is oda tartozik, ahonnan jött és ahová megy. A világias életszemlélet nem tudja, hogy honnan jöttem és hová megyek, csak azt tudja, hogy hozzátartozom itt a földön egy közösséghez, melynek sorsában osztozom, de az örökéletről sejtelme sincs. A keresztyén életszemlélet már tudja, hogy Isten akarata (állított a világba, Isten akarata helyezett egy család kötelékébe és ennek a családnak az a feladata, hogy az örökkévalóságra előkészítsen. Az ótestamentomi család apja a család papja volt. Az újszövetség is Isten által alapítottnak fogja fel a családot. Maga Jézus is beállítja a családot az örökélet síkjába. A családnak is szól az Ige: tudakozzátok az írásokat, miért abban van a ti örökéletetek. Példakép Jézus arra, hogy már gyermekkorunkban meg kell tenni az első lépést iaz örökéíet felé a családban. Jézus ugyanis nemcsak emberek, hanem Isten előtti kedvességben is nevelkedett. Baj, ha mi csak emberek előtti kedvességre nevelünk, mert a családi kapcsolatok is csak akkor érnek valamit, ha ezek által is közelebb kerülünk az Istenhez. A csálád akkor nyeri vissza méltó'-' ságát, ha ismét kultuszközösség lesz, ha az örökélet lelőiskolája lesz. Olyan családi életet kell élnünk, hogy az a boldog bizonyságtétel fakadjon szívünkből: érzem, hogy az örökélet, már e földön az enyém lett, Kiss Zoltán elnök szólt hozzá. A családapa szólalt meg benne, aki a háború okozta aggodalmaira élő hitének segítségével vigasztalást keresett és talált az Igében: ahol én vagyok, akarom, hogy ti is ott legyetek. A továbbiakban Barabás Árpád az egyházmegye nyugdíjintézeti pénzkezelője beszélt az egyik Orle tételről: Melyik rendszer előnyösebb lelkészi nyugdíjintézetünknél, a tőkegyüjtéses, vagy a járulékos? Ismertette a nyugdíjintézet múltját. A múltban is feláldoztuk a jelent a jövőért. Annyira gyűjtöttük a tőkét, hogy az első világháború kezdetén már 11 millió koronát számoltunk, amin akkor 30.000 hold földet lehetett volna venni. És ez a pompásnak látszó épület összeomlott a viharban. De nem tanultunk a kárból: újra hozzákezdtünk és újra tőkét gyűjtöttünk a jelen lelkésznemzedék és az egyházközségek megterhelésével. Következőleg ezt a határozati javaslatot tette: Az egyházmegyei lelkészértekezlet a múlt sok szomorú tapasztalatán okulva — s mert a viszonyok' ma sem kedveznek a tőkegyűjtésnek — a lelkészi nyugdíjintézetet járulékos rendszerűnek kívánja felépíteni és javasolja: 1. A nyugdíjintézet «mostani vagyonállagának, hozamainak figyelmen kívül hagyá-
