Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1943-08-22 / 34. szám

1943. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 173. oldal. sával készíttessék az évi szükségletnek megfelelően oly matematikai mérleg, melynek alapján a minden­kori szükségletről járulékos, kivetéses alapon történ­jék .gondoskodás; 2. (a meglevő tőkevagvon, föld­birtok, bérházak hozamaiból egyházkerületenként nyug-* díjintézeti otthonok létesíthessenek; 3. a tagsági díj kivetésének alapja a teljes javadalom legyen, a fenn­tartói járulék lélekszám és adó alapján a teherbíró képesség arányában vettessék ki; 4. a nyugdíjintézet élén állók a nyugdíjintézetnek kötelezett tagjai legye­nek. Vagy: jöjjön a kerületi decentralizáció. Mint vendég Kiss Károly budapesti vallástanár szólt a M.emsz célkitűzéseiről. Kifejtette, hogy ma nemcsak fegyverek csatája dúl, hanem jván a háború­nál nagyobb belső, lelki szellemi küzdelem, a külső bonyodalmaknál nagyobb lelkj zűrzavar. Lélekrengés, lélektörés van a társadalomban. Nem egységesek a pártok, más-más rétegek vannak a munkásosztály ke­retein belül is. A kálvinizmusnak ezt meg kell látni és az Igét nemcsak hirdetni, hanem alkalmazni is kell társadalmi vonatkozásban is. Nem lehet engedni, hogy a társadalom felé csak az istentelenségnek és pápizmusnak legyen programmja, meg kell cáfolni azt a különös tant, hogy az evangéliomnak gyenge egyéni formája a protestantizmus és erős társadalmi formája a katolicizmus. Kell tehát egy református tár­sadalmi programm. Itt van a szociális kérdés, itt van az egyke, itt van a földtől való menekülés. Most a hadiipar milliókat foglalkoztat, hat elemivel ülnek íróasztal mellett emberek s a háború után jön a mil­liók munkanélkülisége, alázuhanása. Ezekre választ kell adni. Itt eligazítást kell találni a lelkekben is. Ezért jön az evangéliomi munkásszövetség. Arra ala­kult, hogy falusi és városi tömegeket társadalmi kér­désekben felvilágosítson. Református közvéleményt akar teremteni, mely az evangéliomi megoldást fogja követelni, mely letöri a mai egoizmust, , élvezetváji gyat és felel az olyan megnyilatkozásokra, melyek a magyar vallás voltunkat kétségbe merik vonni. Messze volt eddig az egyház a dolgozó társadalomtól, menjen közel hozzá most az evangéliommal. Császár Károly ismertette ezután a Horváth La­tos mihályházai lelkipásztor által készített s a kerület által bekivánt Szabályrendelet-tervezetet a lelkészi to- 1 vábbképzésről. Végül Végh János esperes terjesztette elő Bö­­röczky Lajos pápai presbiter kiét ajánlatát a lelkipász1- terok csereszolgá'atáról és a szegény egyházak meg­segítéséről. E kérdések későbbi időpontban kerülnek tárgyalás alá. * Az elnökségről lemondott Kiss Zoltán lelkipász­tornak odaadó^ buzgó szolgálataiért, fáradozásaiért Lampérth Lajos főjegyző mondott köszönetét és kérte életére Isten gazdag áldását. Üj. elnökké Ólé Sándor választatott, akit élénk ovációban részesített és szere­tettel köszöntött az értekezlet. Császár Károly. I VEGYESEK | ®®®§5®®®@®®®®®®®®®®®®@®®®®Ceí®S®@®®®®®®®® — A barsi egyházmegye közgyűlése elé terjesz­tett jelentésében Czeglédy Pál esperes többek között a következőket írja; Az egyházlátogatás munkáját Pap József űr készséges közreműködésével ezévben is személyesen végeztem. Néhány gyülekezetünkben, ahpl -az egyházkerületi tanácsülés közbejötté miatt meg1 nem jelenhettem, Konta Károly tanácsbíró űr volt szí­ves helyettesíteni, amiért itt is köszönetét mondok. Ez­­űttal tizenegyedszer volt alkalmiam találkozni gyüleke­zeteinkkel és megtekinteni egyházunk veteményes kert­jeit, iskoláinkat. Ha átgondolom, hogy ez a tíz esz­tendő milyen alakulásokat, megrázkódtatásokat ho­zott, hány világnézet, politikai és társadalmi eszme ostromolta népünket, csak Isten ránt való hálával em. fékezhetem meg arról, hogy népünk ma is templomos, hitbuzgó, szereti eklézsiáját, ragaszkodik iskolájához, s hogy mindez nemcsupán zengő érc és pengő cimbla’om mutatja az a tény, hogy tavaly óta az önkéntes ada­kozás közel 100, az építkezésekre fordított kiadás pe­dig 2000/o-ka’ emelkedett. Anyagi javakban gyülekeze­teink nem bővelkednek. Az egyházi adóteher legtöbb helyen igen magas, ami nem is csoda, hiszen népessé­günk arányában egyházkerületünk területén, a mi egv­­egyházmegyénk tart fenn legtöbb isko'á.t és tanítói ál­lást. Ennek ellenére százados gyakorlat szerint barsi igyüíekezelieink túlnyomó .nagy többségében szintié ünnepélyes külsőségek között egy nap alatt megy végbe ügy a termény, mint pénzbeli adó beszedése, kellemetlen érzéseket okozó kifakadások, közigazgatási végrehajtás szinte ismeretien fogaHiak. Üj építkezés a háborús nehézségek folvtán ez­­éyben sem történt, ellenben a szükséges renová­lásokra, átalakításokra fordított kiadásaikat a mű t év­vel szemben háromszorosára .emelték gyülekezeteink. Úibars és társegyházai paróchiális épületeket renovál­ták és a’ákíttatták 29.762 P értékben. Alsószecse templomát és iskoláját 11.559 P.. Felsőszecse lanítói lakot <7002 P, Kisölved pedig lelkészlakát 2700 P költ­séggel renová’tatták. Ez utóbbi csak belső tatarozást végzett, a külső javítás most van folyamatban. Az evenként szokásos tatarozásról valamennyi gyülekeze­tünk gondoskodott. Léva bérházát a város csatornahá­lózatba bekötötte 3731 P és földjeit ialagcsöveztette 6500 P költséggel, ez utóbbit az m. kir; földmívelés­­ügyi miniszter által nyújtott 50o/o-os állami szubven­cióval. Az önkéntes áldozat és adakozás forrása éz eszten­dőn sem apadt el, mert most is támasztott Isten ke­gyelme jókedvű adakozókat. Alsószecsén a hívek temp­lomi íeiová'ásra fe'ajánlottak és házanként összeszed­tek 1728 P-t, ugyanott a Fogyasztási Szövetkezet e célra 200 P-t adott. Felsőszecsén a Fogyasztási Szö­vetkezet 200 P rendszeres évi támogatása mellett ez évben külön 500 P renoválási segélyt adott az egy­háznak. Érsekkétyen a dalárda 200 P-t juttatott a.,ha­rangalapra. Hontfüzesgyarmaton a leánykor 1140 P értéékben úraszta’i bársony térítőt készíttetett, az isko­lás gyermekiek a templomot védő kerítésre 165 P-t ad­tak, Bakai István főgond.nok pedig 140 P értékben siklósi kőből templomlépcsőt készíttetett, a hívek1 pedig a templom környékét kaviccsal meghordták, a lelkipásztor javadalmi földjeit önkéntes közmunkával ingyen bedolgozták. Vámosladány ifjúsági és leány­­köre szeretetvén dégség és ünnepélyek jövedelméből 400 P-t juiattott egyházi célokra, ugyanitt N. N. és Kelemen József presbiter 100—100 P-t adtak orgona­alapra. Léván clr. Pető Imre, özv. Varannay Lajosné, Madarász István, Kovács András^ néhai'Szabó Sándor — ez utóbbi alapítványként — 100—100 P-t adtak* egyházi célokra, Boriban pedig a leventék1 Bori Ferenc leventeparancsnok vezetésével 400 P-t gyűjtöttek és tettek Me az egyháznál hősi emlékmű ^létesítésére,* Garamvezekényben a gazdaközönség a község* legszebb helyén 505 négyszögöl telket ajándékozott ! ref. otthon építése céljaira.

Next

/
Thumbnails
Contents