Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-05-03 / 18. szám

Ötvenharmadik évfolyam. 18. szám. Pápa, 1942 május 3------------—-----------------------— főszerkesztő: med;gyasszay VINCE PÜSPÖK -----------------------------------------­FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I PÓMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Az új élet forrása.* János ev. IV. r. 14. v. Ünneplő Keresztyén Gyülekezet! Egy elfáradt, szomjas vándor érkezik Jákob forrá­sához, hogy felüdüljön és megpihenjen. Egy samáriai asszony merít a forrásból és tőle Jézus vizet kér. A samáriai asszony Jézus szomjúságát nem tudta elol­tani, s ugyanekkor felhívja az asszony figyelmét arra a vízre, melyből, ha valaki iszik, soha meg nem' szom­­juhozik. A víz minden nép életében döntő szerepet játszik. Pogány, magyar őseink nem telepedtek volna le ß Kárpát-medencében, ha szomjúságuk eloltására alkal­mas vizet nem találtak volna. A víznek különös fontosságot kell tulajdonítanunk minden városban, minden faluban, mert egy város, vagy falu fejlődése a jó vízzel való ellátástól is függ. Jézus a víznek fontosságát nemcsak abban látja, hogy valakinek a szomjúságát eloltsa, legnagyobb fon­tosságot annak tulajdonít, hogy az emberek lelki szom­júságát kielégítse, ezért hangsúlyozza: szükség Ti Néktek víztől és Szentlélektől újjászületnetek, mert semmiképpen sem mehettek be a mennyeknek orszá­gába. Mi is, Testvéreim, mint az élet fáradt, szomjas vándorai megállunk ez új keresztelőmedence előtt és lelkünk elé idézzük a csendben, békességben pihenő, volt presbiterünk emlékét, aki életében a feléje nyúj­tott élő víznek italával elégítette ki lelki szomjúságát és ugyanakkor a szomjúságérzést felkeltette és bele­plántálta gyermekei leikébe is, hogy református anya­­szentegyházunkat önkéntes áldozatokkal is szeretni kell. íd. Timaróczky Sándor hitének egyházépítő lángja megteremtette a gyümölcsöt, mert édesapja emlékére ajándékozott új keresztelő medence hirdetni fogja a­­fiáknak, unokáknak, a Salgótarján református egyház tagjainak, hogy aki az élő vízből iszik: nem szonrjúho­­zik meg soha, örökké. , Az új keresztelő medencénél tartandó egyházi szertartással indul el sok ártatlan lélek a keresztyén­­ség útjaira. Szülők, nagyszülők imádsága, kereszt­­szülők fogadástétele, egyháztagjaink szeretete kíséri innen a jövendő boldog ígéreteit. A fehérlelkű, fehér­­párnás gyermeksereget az Úr Jézus Krisztus vezeti ke­­zénfogva, egy végnélküli gyermeklánc angyali éneke feszi ,áldottá az elindulást és megérkezést. Minden csepp víz, mely a kisdedek fejére hull: legyen májusi hajnalok gyöngyharmata, minden * A salgótarjáni ref. templomban elmondotta Szüts István ref. lelkipásztor. A keresztelő medencét ifj. Timaróczky Sándor édesapja emlékére ajándékozta 300 P értékben. gyöngyharmat legyen drága gyöngyszem, mely ott csillog, mint a jézussal eljegyzett lélek ismertető jele: minden megkeresztelt gyermek lelkén. Azzal a forró óhajtással adom át egyházunknak ez új keresztelő medencét, hogy a felnőttek számára is legyen forrása a minket egybekötő református hit­nek, legyen áldott emléke néhai Timaróczky Sándor volt egyházépítő tevékenységének, legyen istennek tet­sző, kedves ajándék, amellyel ifj. Timaróczky Sándor egyszerre ajándékozoft meg egyházat, szülőket és gyermekeket. Legyen áldott a gondolatot tettekbe kiformáló kéz! Legyen ez kicsinyeknek és nagyoknak öröme, ami­kor erre ,a templomra és erre a keresztelő medencére gondolnak, ahol őket keresztelték! Legyen új élet, keresztyéni élet jelképe, elindítója és Jézus az örök élet vizével csillapítsa le mindenkinek lelkiszomjúságát, akiket itt keresztelnek, aki itt keresz­­teltet és akik a keresztség sákramentumát itt kiszol­gáltatják. Ámen. Országos Református Könyvnap j legyen május 10-én minden református gyülekezetben, j A betű, különösen a mai időkben, sorsdöntő jelentő­ségű. Éber figyelemmel kell vigyáznunk, hogy hiveink első helyre helyezzék olvasnivalóik között a református könyveket, iratokat. A Biblia a mi első és alapvető könyvünk, de ép ez tanít meg bennünket, hogy utána és annak alap­ján az egész életet református szemmel nézzük. Nekünk, lelkipásztoroknak a kötelességünk, hogy a meglevő re­formátus írások el is kerüljenek a hívek kezébe. A vi­lág fiai saját írásaik terjesztésére nagy gondot fordíta­nak, mi fordítsunk még nagyobbat. Gondoskodjunk arról, hogy e napra a gyüleke­zeti iratterjesztés el legyen látva megfelelő református könyvekkel. Méltassuk a szószékről vagy vallásos-estélyen a nap jelentőségét és bizzunk meg ügyes fiatal embereket és leányokat az iratok terjesztésével. Az ered­mény nem fog elmaradni. Lel a munkára! A presbiteri szervezet fejlődése a magyarországi református egyházban. Hogy a magyarországi református egyház alkot­mányának fejlődése az elmúlt évszázadok folyamán, vagy kiváltképen a szervezkedés és a megizmosodás első két századában a zsinatpresbiteri elveknek meg­felelően történt-e, vagy nem, igen sok meddő vita tárgyát képezte már. Voltak és vannak még ma is olyan tiszteletreméltó, de semmiképen el nem fogad­ható történetkritikai szemléletek, amelyek szerint a is lap rot.esi Helyben. A DUNÁNTi ...LOS KÖZLÖNYE ________________ -. ^.*»-M V A S A R M A P._________________________

Next

/
Thumbnails
Contents