Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-04-05 / 14. szám
1942. DUNÄNTÜL1 PROTESTÁNS LAP 63. oldal. Törvénymagyarázat a népiskolai felügyeleti szabályzattal kapcsolatban. Az április 9-én összeülő zsinat szíves figyelmébe. (Folyt, és vége.) Az egyházkerületi népiskolai felügyelő. Mondottuk fentebb, hogy a Népiskolai Felügyeleti Szabályzat hivatkozik az E. T.-re is, a Szolgálati Pragmatikára is. Nos, itt a legfeltűnőbb eltérés. Egyházkerületi népiskolai felügyelőt sem az E. T., sem a Szerv, és Szóig. Pragm. nem ismer. Ez a tiszt a Felügy. Szab. 62. § második bekezdésének alkotása. Legyen szabad itt a figyelmet fölhívnom arra, hogy az e. kér. népisk. felügyelő az e. kér. tanügyi bizottságnak »hivatalból tagja s népiskolai ügyekben előadója«. Ezt a Felügy. Szab. egy oldalon kétszer is tudtunkra adja ugyanazon szavakkal az 59. és 64. §-aiban. A kétszerességgel bizonyára e tagság fontosságát emeli ki. Az e. kér. tanügyi bizottság hatásköréről szólván a dunántúli e. kér. szabályrendelete ezt mondja: »...rendkívüli szükség esetén az egyházkerület 'elnökségének engedélyével a bizottság rendkívüli ülést is hívhat össze«. Ugyanezt a Szóig. Pragm. 323. §-a már így mondja: »...a bizottság elnöke rendkívüli gyűlést bármikor hívhat össze«. Itt már az egyházkerület minden dolgáért felelős e. kér. elnökség hatásköre csorbul. A Szóig. Pragmatikának e visszásságát az e. kér. tanügyi bizottságra vonatkozóan növeli a Felügy. Szab.-ban beállított e. kér. népiskolai felügyelő, aki, mint láttuk, a bizottságnak hivatalból tagja s népiskolai ügyekben előadója, de aki a Felügy. Szab. 60. §-a szerint »az egyházkor, közgyűlés, közvetlenül pedig a püspök rendelkezése alatt áll«, sőt »e minőségében elkövetett ténykedéséért csak az egyházkerület által vonható felelősségre«. Gondolatok támadnak itt erről a »csak«-ról. Hát az egyházker. tanügyi bizottságtól, amelynek hivatalból nemcsak! tagja, hanem előadója is, nincs függése? Miért e hatalmi körülírás a Krisztus szelíd és alázatos ekklézsiájában? Van-e ilyen pl. az e. kér. főjegyzőről, az egyházkerületnek a püspök után következő emberéről? Nem ellentétes-e ez is törvényeink szellemével? De menjünk tovább a hatalmi körülírásban. Az 58. § szerint »az egyházkerület népoktatásügyének egységes vezetése, irányítása« az ő feladata. Az egyházkerületi tanügyi bizottsági előadók, kik mellékesén esperesek, vagy egyebek is voltak, eddig is drága, gyönyörű munkákat végeztek, konventi bizottságban is szerepük volt, mégis az egész tanügyi bizottsággal -együtt csak »véleményező és javasló szerve« voltak az egyházkerületnek —, »a népnevelésnek és oktatásnak a 'törvény értelmében való vezetése, terjesztése és fejlesztése« nem egy tisztviselőnek, hanem az egyházkerületnek 'volt a feladata. Egyházjogászok! — nincs-e itt is kirívó ellentét? — A Szerv, és Szóig. Pragm. 319. §-a szerint iskolákat a püspök vagy maga vizsgál, »vagy az e. kér. népisk. tanügyi bizottság egy általa kiválasztott tagja által« vizsgáltat, a Felügy. Szab. szerint vagy maga látogat, vagy a felügyelővel látogjattat: — a ţagok között már nem választhat. -Az E. T. I. te. 129. § i) pontja szerint »a püspök az egyházkerület iskoláira felvigyáz« —, a Szóig. Pragm. 319. §-a szerint is még »az egyházkerület minden iskolájára felvigyáz«: a Felügy. Szab. 65. §-ában ez már így mondatik: »A közvetlen felügyeletet gyakorolja, vagy az e. kér. népisk. felügyelővel gyakoroltatja«. Tehát püspöki jog és kötelesség is ruházható reá. Stb. Azon lehet gondolkodni, hog}^ a törvényes szervezeteinkbe bele illő népiskolai felügyelő nem kellett volna-é egyházkerületekre akkor, amikor a kerületek még külön-külön vezették területeiken a tanügyet, külön tankönyveik stb. voltak, — de, hogy a Felügy. Szabályzatban az e. kér. népiskolai felügyelő jogkörének körülírása, sőt maga az itt írt, jogkör is ellentétes az egyházi törvényeinkkel, azt futó szemlélet is mutatja. A konventi népiskolai félügyelő. Öt egyházkerület öt felügyelője vezetésében és .irányításában a szükséges »egység« valósulása nem bizonyos. Pl. a dunántúli e. kér. régóta csinált külön statisztikát és jelentést a niem ref. iskolák ref. vallásoktatásáról s azíí a 'konventre is fölterjesziette, — a többi nem. Ezért mondja az E. T. V. te. 129. §-a, hogy az egész köznevelés- és közoktatásügy összhangzatos fejlődését a törvény értelmében egyetemes konvent vezeti és irányítja«. Jegyezzük meg, a konvent, tehát nem egy ember. Ez nem szóhegyezés, hanem elv. A zsinatpresbiteri egyházalkotmány elve. Nem helyes tehát, mert ezzel a sarkalatos elvvel ellentétes a Feliigv- Szabályzat 73. J-ának ez a mondata: »Az egyetemes konventi népiskolai felügyelő tiszte egyetemes egvházunk népiskoláinak egységes irányítása«. Ez a konvent tiszte, amit az is csak »e törvény értelmében«, tehát megkötéssel, a törvény korlátái között végezhet. A törvény, amit egyházmegyei, egyházkerületi, konventi gyűlések megtárgyalásai után a. zsinat .ülésszakain alkotnak s az államfő szentesít. Ebben az értelemben rendeli az V. te. 129. § 3. pontja, hogy az egyet, konvent »a népiskolai ügyek egységes vezetésére és irányítására (t. i. hogy a konvent e tisztét minden vonatkozásában a .maga idejében végezhesse) felügyelői állást szervez s annak hatáskörét és az egyházi hatóságokhoz való viszonyát szabályrendelettel állapítja meg«. Az 1933. okt. 31-én szentesített E. T. előtti egyházi népiskolai szervezettel szemben ezt az egy új állást írja elő a törvény. Egyebet nem. És ennek az egy új állásnak egyházfllkoimányunk szelleme szerint való megszervezése rendkívüli szükségesség. Ennek nagyon sok dolga lesz. Tudjuk, hogy hogyan megkésik e nélkül az új statisztikai lap, — a hitoktatók személyi törzslapja, — a fontos határozat, melyet e. m. gyűléseknek kellett volna letárgyalniok s a kerületi gyűlések idejére is alig er le —;, a VIL, a VIII.osztály tankönyve stb. — Egyházkerületi népiskolai felügyelői nemléte soha semmiféle hátrányt nem jelentett. 4c Ismeretes volt előttem a négy közül három egyházkerületnek a konventhez intézett ama felterjesztése, lamely a felügyeleti szabályzat-tervezetet »csak, a megfelelő átdolgozás, az E. T. V. te. 50. §-ával s iskolafelügyeletünk mai rendszerével összhangba hozása után vallja elfogadhatónak«. De az ORTE elnökségének a zsinathoz benyújtott ellenjavaslata, amellyel az 50. §-t kérte a felügy. szabályzat-tervezethez módosítani és a zsinatnak erre f. év május 19-én '218. sz. a. hozott határozata nem volt ismeretes előttem. Én minden iegyh. jegyzőkönyvet gondosan át szoktam olvasni, különös gondossággal éppen a tanügyieket, — a nyáron érkezett zsinati jegyzőkönyvet még nem értem rá, átolvasni. A figyelmet pedig sehol senki, az általam olvasott egyházi sajtó sem hívta föl a 218. sz. zsinati határozatban foglaltakra. Én tehát á zsinati törvény magyarázatot még nem ismerve, ellenben tudva, hogy az egyet, konvent 234—1941. sz. határo
