Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-03-15 / 11. szám

50. oldal. DUNANTűLI protestáns lap 1942. • CS99M«MN* MMSfiMMSe SSMMMMM 9MMMM0W11« M\ HIVATALOS RÉSZ A dunántúli ref. egyházkerület püspöki hivatalától. K örle velek. 820/1942. szám. A V. K. Miniszter úr 18.389/1941. II. ü. o. sz. alatt közölte az egyetemes konventtel a m. kir. hon­védelmi miniszter úrnak 106.184/1941. számú ein. 35—1941. sz. átiratát a honi légvédelem tárgyában, .azzal, hogy e tárgyban az egyházak vezető hatóságai tájékoztassák az egyházközségek lelkipásztorait. A ren­deletet a következőkben van szerencsém közölni: »A légoltalmi riasztó-szolgálatot szabályozó 88.001—ein. lgv. 1. 39. H. M. számú rendeletim értelmében a honi légvédelmi készültség ideje alatt tilos minden olyan hangkeltő eszköz alkalmazása, amelynek jelzése az illető város vagy község területére megállapított »légvédelmi riadó« jellel összetéveszt­hető. A légvédelmi riasztás céljaira városokban a szabványosított .motorszirénát írtam elő. mélv utóbbi eszköz a repülőgépek közeledését a közismert »üvöltő hanggal« jelzi. A községek számára megkötő rendsza­bályokat nem állapítottam meg. A hatályos rendele­tek értelmében a kijelölt légoltalmi vezető feladata, ■hogy a légoltalmi terv megszerkesztésével kapcso­latosan megállapítsa,- hogy a kérdéses község terüle­tén milyen módon kívánja a lakosságot az ellenséges repülőgép közeledéséről értesíteni. Ez a jelzés pl. gőzkürtökkel, kéziszirénák alkalmazásával, vagy ha­­rangfélreveréssel történhet — de ez az utóbbi k öt cl c­­zöleg elrendelve nincs. A községek légoltalmi veze­tőinek módjukban lett volna gondoskodni arrólv hogy az aránylag kis költséget jelentő kéziszirénák beszer­zése révén a harangoknak légvédelmi riasztás cél­jait szolgáló igénybe vételét kikerüljék. Ott, ahol a !riasztás számára nem a harangját reverést jelölték kl> a. harangok használata a honi légvédelmi készültség ideje alatt ís zavartalanul történhet! Erre vonatkozó tájékoztatásomat még mult hó 6-án a hadtestparancs­nok útján a közigazgatási hatóságokkal közöltem volt. Azokban a községekben, amelyekben a légvédelmi; riadó jelzésére mindmáig a harangok vannak kijelölve, a harangozási tilalmat a már ismert és többízben hangoztatott okoknál fogva feloldani semmiképen nem áll módomban. Szabad legyen Nagyméltóságod fi­gyelmét felhívni arra is, hogy a honi légvédelmi ké­szültség rendelkezései az országnak már csak bizonyos területén vannak érvényben. Azokon a területeken, amelyeken a honi légvédelmi készültséget mar felol­dottam, magától értetődik, hogy a harangozási tila­lom semilyen vonatkozásban sem áll fenn.« Tisztelettel Pápán, 1942. évi március hó 9-én. 822/1942. szám. Dr. Cholnoky Jenő egyetemi ny. r. tanárnak a Körösi Csorna Sándor bizottság elnökének, az Egyete­mes Konvent elnöki tanácsa által 11/1942. sz. a. tár­gyalt átirata alapján felszólítom a Dunántúli református egyházkerület gyülekezeteit, hogy a Körösi Csorna Sán­dor emlékének megörökítésére hivatott szobor felállítá­sának költségeihez gyülekezetenként egy-két pengő ado­mánnyal járuljanak hozzá. — Egyben felhívom az egy­házkerület területén levő református iskolákat, hogy Körösi Csorna Sándor halálának 100 éves évfordulójáról alkalmas módon emlékezzenek tneg s Körösi Csorna Sándor szobrára adományokat gyűjtsenek. Adományai­kat, az egyházközségek adományaihoz csatolva, a lel­­készi hivatal útján a püspöki hivatalhoz küldjék be. Tisztelettel, —■' Pápán, 1942. évi március hó 9-én. 823/1942. szám. A V. K. Miniszter úr 104.881/1942. V. szám alatt úgy rendelkezett, hogy a f. évi március havi gazdasági összeíró munkálatokban a nyilvános, vagy nyilvánossági joggal felruházott népiskolák férfitanitói, ha számláló biztosnak neveztetnek ki, fegyelmi felelősség terhével kötelesek az összeírási munkálatban résztvenni. Midőn ezt az egyházkerület férfitanítóinak tudomására hozom, meg vagyok győződve arról, hogy tanerőink ebben a szolgálatban is kifogástalanúl fogják végezni a maguk részét. Tisztelettel, Pápán, 1942. évi március hó 9-én. 835/1942. sz. Körlevél egyházkerületünk valamennyi iskolaszékéhez. Több esetben előfordult, hogy az újonnan meg­választott tanító a hivatali esküt vagy fogadalmat a működés megkezdése után tette le. Az 1907. évi XXVII, te. 32. §-a a nem állami tanítókra vonatkozólag ki­mondja, hogy a tanító működését az eskü letétele után kezdheti meg. Ennek megfelelően a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 136,000/1940. számú ren­deletében akként intézkedik, hogy a tanítói illetmények csak az eskü vagy fogadalomtétel napjától utalhatók ki. Hogy az újonnan megválasztott tanítót károsodás ne érje, felhívom az iskolaszékeket, hogy a jövőben az újonnan alkalmazott, illetve megválasztott tanítót köz­vetlenül működésének megkezdése előtt, a hivatali eskü. letétele végett az illetékes kir. tanfelügyelőségnél való jelentkezésre utasítsák. Pápán, 1942. évi március hó 10-én. Medgyasszay Vince ___________ püspök. Egyházi alkalmazottak betegségi, baleseti stb. biztosítása, Az egyetemes konvent elnöki tanácsának rendel­kezéséhez képest közöljük a társadalombiztosítási kö­telezettség tárgyában jelenleg érvényben levő fonto­sabb törvényes rendelkezéseket egyházi vonatkozásban. I. A betegségi és baleseti kötelező biztosítás, vala­mint az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás terén egyházi vonatko­zásban is jelentős módosítást hozott az 1941 augusz­tus 20. napjától hatályban levő 5960/1941. M. E. számú rendelet 1. §-a. Az 5960/1941. M. E. szánni rendelet 1. §-a ki­fejezetten a vallásfelekezetek önkormányzati testületéit vonja biztosítási kötelezettség alá, munkaadónak nem az önkormányzat élén álló egyházi, vagy világi termé­szetes személyt, elnököt vagy alelnököt, az önkormány­zat nevében és képviseletében eljárt jogosult és kötele­zett egyéneket, hanem magukat az önkormányzati testületeket, mint önálló jogi személyeket kell tekin­teni. A bejelentési, ki jelentési és változás jelentési kö­

Next

/
Thumbnails
Contents