Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-03-15 / 11. szám
Ötvenharmadik évfolyam. 11. szám. Pápa, 1942 március 15---------------------------------------MtüGYASSZAY VINCE PÜSPÖK *-----------------------------------------------------------------—--------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. POiaíKaCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK I A keresztyén ember szabadságáról. Március 15-i prédikációmra készülgetve, elővettem Luther 1520-ban megjelent híres ţraktâtusât: „Von der Freiheit eines Christenmenschen“. Óvatosan lapozgattam bele. Mit is mond a tüzeslelkü reformátor a szabadságról ? Mond-e valamit, amit, mint a ma igehirdetője, vele egybehangzóan tudnék az örökegy Ige alapján ma is elmondani? Ma, amikor március 15-nek, ennek a tavaszi magyar ünnepnek jelentőségét, tanítását, a változott idők oly annyira változott hangszerelésében zengik az ünnepi szónokok. Mondanom sem kell, milyen öröm volt számomra, mikor Luther írásának első lapján megtaláltam, amit kerestem. Az 1. Kor. 9:19. alapján foglalja össze a reformátor a keresztyén ember szabadságának paradoxjellegü, de csodálatosan biblikus, Krisztus szerint való értelmezését. „Mert én noha mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mindenkinek szolgájává tettem“ — mondja az említett Igében Pál apostol. Luther egyszerűen csak tolmácsolja ezt az Igét, amikor a keresztyén embernek a Krisztus által szerzett és ajándékozott szabadságát, s azt, hogy mit is jelent keresztyénnek lenni, ebbe a két tételbe foglalja: 1. A keresztyén ember szabad úr minden dolog fölött és senkinek sincs alávetve. 2. A keresztyén ember lekötelezett szolgája mindeneknek és mindenkinek alá van vetve. Ezt az ellentétet Luther a Róni. 13:8. versével oldja fel: „Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek“. Aki szeret, az le van kötelezve és alá van vetve annak, amit szeret. Mint ahogy Krisztust is lekötelezte, mindeneknek szolgájává tette az Isten országának egyetlen örök törvénye: a szeretet. Tehát a keresztyén ember fel van szabadítva minden törvény alól, minden hatalmasság alól, minden megkötözöttség alól. Nem lehet felette úr sem az érdek, sem a félelem. Nem lehet zsarnok parancsolója e világ, közvélemény, divat. Nem tudja megkötözni hite szárnyalását, reménységeinek merészségét, bűn bilincse, halál rettentése. Mert van, Aki ezeknek fölébe emeli. De a keresztyén ember le van kötelezve a szolgálatnak és szeretetnek minden törvény hatalmát felülmúló elkötelezésével. Ennek a törvénynek betöltésében Mestere jár elől, aki szolgálatból és szeretetből életét áldozta, sokakért — én érettem is! S ezzel beleiktatta a világ életébe a szabadon vállalt szolgálat és szeretet törvényét. Jöhetnek nehéz idők, de a keresztyén ember Krisztust követő szabadságát soha senki el nem veheti. Szolgálni és szeretni mindenkor lehet. Sőt nehéz időkben nagyobb szükség van rá, mint máskor. Szabadok vagyuk-e mi igazán ? Szolgálatunk szárnyain nincsenek-e ólomsúlyok? Szeretetünk nem vergődik-e a féltékenység és elzárkózás kicsinyes kalitkájában ? Pedig ha valaha, úgy ma csakugyan nyög és sóhajt ez a háborúság tőrében vergődő világ olyan emberek után, akik ebben a halálos tavaszban is ki tudják bontani a szabadság szolgálatzászlaját, s az antikrisztusi csaták pokoli zárótüzén is át tudnak törni a szeretet olajágával. Krisztus az övéit erre is szabaddá teszi. De el is kötelezi. 1942 márciusában különösképpen! Prédikációra készülgettem. S így prédikált nekem Luther „a keresztyén ember szabadságáról“. Fejes Sándor. Darányi Kálmán.* Darányi Kálmán élete fája a ferencjózsefi korban {gyökerezik, törzsöké az első világháborúban lett viharállóvá,, koronája a harmincas években terebélyesedik el, igazi gyümölcsét a század második felérd ígéri. Nagyapja, az első Darányi Ignác — Kossuth kormánybiztosa, újságíró-társa és a Kor egyik legkomolyabb agrárpolitikusa, különösen előrelátó, bölcs és takarékos ember; fiai közül Darányi Ignác az efső öntudatos és reendszeres magyar agrárpolitikus, ő látta meg, hogy Magyarország a földmívelésügyével áll, vagy esik. Darányi Ignác mindig különös szeretettel vette körül unokaöccsét, Darányi Kálmánt, sok Lelki rokonság volt közöttük. Darányi Kálmán azután a vármegyék életében szembekerült a "legnehezebb magyar problémákkal, rámeredt a megoldatlan szociális [kérdés, a kisemberek nyomorúsága és elhagyatottsága. Látta, hogy az új rendszert csak nemzetneveléssel, az új nemzetnevelést pedig Magyarországon csak politikai úton lehet megindítani. így lett politikus. Nem szeretett vezér lenni, annál nagyobb kedvvel tudott valakinek jobbkezévé válni. Szerénysége, simasága, abszolút megbízhatósága, bámulatos önzetlensége, kitűnő alkalmazkodó-képessége és roppant munkabírása arra képesítették, hogy a világ legkü[különb miniszterelnökségi államtitkára legyen. És ő az is volt — Bethlen István* Károlyi Gyula, Gömbös Gyula mellett: három merőben különböző politikus és politikai szolgálatban; míg egyszer csak nem lehetett tovább lappangania és el kellett foglalnia Darányi Ignác székét. Akkor pedig megindított egy olyan agrárpolitikát, amelynek célja a földbirtok igazságosabb elosztása, telepítés, hitbizományok felszabadítása, a gazdasági pmunkavállalók nyomorúságának enyhítése és élőké* A Darányi Kálmán-diákház javára rendezett ünnepen elmondotta dr. Ravasz Lászió m. kir. titkos tanácsos, dunamelléki püspök. DijNÁpiiu^—;: LAP A DUNÁNTÚLI Főt. es fielt. M Flelyben. KÖZLÖNYE
