Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-11-15 / 46. szám

230. oldal. DUNANTÜU PROTESTÁNS LAP 1942. Megkondult harangok. 1942 november hó 8-án Medgyasszay Vince püspök felszentelte az érsekújvári hálaadás-templomot. Érsekújvár hazatérése évfordulóján, november hó 8-án szép ünnepe volt az érsekújvári református egy­háznak. Templomát ezen a napon szentelte fel Med­gyasszay Vince, a dunántúli egyházkerület püspöke. Az északnyugati végvárban megépült templom nem­csak felekezeti, de nemzeti vonatkozásban is nagy je­lentőséggel bír. 250—30Ó esztendővel ezelőtt ezen a vidéken meg 75 km.-rel feljebb volt a nyelvhatár. A törökdúlás és az ellenreformáció, amely a vidék ma­gyar lakosságát oly nagy mértékben megfosztotta, egy­másután döntötte le bástyáinkat. Elpusztult Huszár Gál komjáti nyomdája, elpusztultak a református tem­plomok, elnémult a magyar szó, jöttek az idegen te­lepesek. Háromszor volt ez a város református püspöki székhely, mondotta Nagy Sándor lelkipásztor a tem­plomépítésről szóló beszámolójában. Itt már 1595 előtt volt templomunk. Róla hiteles történeti adat tb. főgondnokunk birtokában levő rajz, amit Érsekújvár­ról 1595-ben készített egy svájci ember. Rajta a vá­ros főterén látható a ref. templom. A rajzoló D betű­vel jelzi az épületet és a kép oldalán magyarázza: magyar kálvinista templom. Ugyané raizon látjuk a mai városháza pontos mását. Több egybehangzó véle­mény szerint ez volt a ref. főiskola épülete. A város., háza tetején most is ott van a rozsda által pusztulásra ítélt csillag, mint a múltból felcsapó tűz lángja, hogy megvilágítsa egyházunknak a pemzeti művelődésért végzett áldozatos munkáját. Érsekújvárott az első is­kolát reformátusok nyitották. Bocskai vezére, Homonnai Érsekújvár elfoglalása után 1605 október 22-én Piskolczi Vipce prédikátor uram szent beszédjét hallgatta a reformátusok templo­mában. Ugyanebben az esztendőben már püspök-pap­juk van az újvári reformátusoknak, Dobronoki Miklós. Utána a kiváló Szenczi Csene Pétert hozzák el papjuk­nak, aki magyar nyelvre fordítja a II. Helvét hitval­lást és kinyomatás végett Szenczi Molnár ^lbe.rthez küldi (akivel valamikor a szenei ref. iskola padjai közül indultak útnak) Oppenheimbe. Szenczi Csene Pétert később püspökké választják. A harmadik püspök pap Nyikos János volt. Ö a keresztségről írt munkát., amit jóltevőjének, I. Rákóczi Györgynek ajánlott. I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsámra az érsekúj­vári egyháznak mindig melegszívű pártfogója volt. Rákóczi pl. 1640 táján 1000 tallért küld a templom renoválására. A nagymultú egyház 1663 szeptember 24-én, mi­kor a török Érsekújvárt elfoglalta, elpusztult. '3500 főre becsülhető gyülekezet pusztult el ezzel egy csa­pásra. Nem bízott bennük a török, ezért szétkergette őket. Templomukat pedig mecsetté alakította át. Érsekújvár a török uralom alól 1685-ben szabadul fel. A templom a harcok martaléka lett. Az elkövetkező idők sem a magyar- sem a vallás­­szabadságnak nem kedveztek; a szétszórt gyüleke­zet tagjai ősi lakóhelyükre többé nem jöhettek vissza. Érsekújvárott ref. vallási! lakost csak 1785 után ta­lálunk. A lélekszám lassan emelkedik, beszélni róluk csak a falu népének a város felé induló népvándorlása után lehet. Az 1938. esztendő sorsfordító eseményeket hoz. A bécsi döntéssel Érsekújvár is hazatér. 1938 novem­ber 8-án feltűnik utcáinkon a magyar honvéd. 20 év után ismét piros-fehér-zöld zászlót lenget a szél és a város főterén összegyűlt tömeg mámoros lelkese­déssel énekli a nemzeti imádságot: Isten áldd meg a magyart. Ez az esztendő egyházunkat is új feladatok elé állítja. A gyülekezetnek templomot kell építenie. Épí­teni pénz, ingatlan nélkül. Isten azonban csodálatosan mutatta meg segítségét. A város új polgármestere meg­értő ember. Előterjesztése alapján templomépítsre tel­ket kap az egyház a várostól. Pénz is lett. A füvek ön-t ként 25.000 P-t ajánlottak meg. A 120.000 P építési költség nagy része összejött. Másfél évi kemény munka után a templom megépült. Borús, esős novemberi szombat után napsütéses tavaszi vasárnap virradt ránk november 8-án. Már kora reggel templom körül sétált a környék falvainak református népe. A nagyjelentőségű ünnepre jöttek. Egymásután érkeznek a vendégek, helybeli és vidéki vezető tisztviselők. 10 óra előtt néhány perccel érke­zik meg a püspök úr. A tanácsterembe megy, ahonnan palástos lelkészek élén indul a templom előtti térre. Néma csend, a püspök úr pátriárka alakja az egv-' szerűségben szép palástos papi sor történelmi levegőt csap az arcunkba, szívek megdobbannak, 300 eszten­dővel ezelőtt volt itt ilyen ünnepély utoljára. Pontosan 10 óra. Felzúg az ének: Tebenned bíz­tunk eleitől fogva. A szemeket elönti a könny. Meg­­hatódottan lép elő a főgondnok és rövid beszéd ke­retében átadja a templom kulcsát a püspök úrnak, aki ünnepélyes szavakkal megnyitja a templom ajtaját. Ebben a pillanatban megkondulnak a harangok. Zúgnak, zengnek, hirdetik a feltámadást három század gyászos múltját eltemetve, hirdetik Istennek csodála­tos gondviselését. A templomba belépőket meglepi az ízlése^ egy­szerűség, amivel találkoznak. A praktikus, modern, szép harmonikusan olvad össze a ref. templomépítési, berendezési elvekkel. A templomszentelést Soós Károly komáromi egy­­megyei esperes úr megható Szentírás olvasása és imádsága után Medgyasszay Vince püspök úr végezte. Igehirdetése valóban Isten igéjének közlése volt. Imád­sága szívéből fakadt. Püspök úr szolgálata után D. Veress Jenő tábori esperes úr egy kisfiút, a jövő hon­védjét keresztelte. Czeglédy Pál, a barsi egyházmegye esperese pedig esketési szertartást végzett. Mindkét szolgálat megragadta lelkünket. Ezután Nagy 'Sándor, a .gyülekezet lelkipásztora mondotta el a templomépítés történetét. Â színes be­számoló Isten gondviseléséről volt bizonyságtétel. Az ünnepélyt a negyedi és a sóki ref. énekkarok egy-egy énekszámmal tették felejthetetlenné. 1 órakor egvtál­­ételes közebéd volt. Ebéd közben egyetlen beszéd hangzott el. Püspök úr a Főméltóságú Korrfiányzó Urat köszöntötte. ; Délután 3 órai kezdettel vallásos ünnepély volt az új templomban. Ez ünnepélyt az SDG és KIÉ ren­dezte. Szép előadást tartott dr. Kenessey Kálmán, az ógyallai meteorológiai intézet igazgatója, egyházke­rületünk tanácsbírája. A közös célban összeforrott emberek munkáját megáldotta az Isten. Ott áll a hősi halált halt Kor­mányzóhelyettes úrról elnevezett téren a Hálaadás templom. Ember köszönetét fejezi ki Isten kegyel­méért, hogy 20 éves idegen uralom után hazatérhet­tünk édes hazánk kebelére, ahová mindig hazayágy­­tunk, mert magyar a nyelvünk, szívünk és remény­ségünk. Hálaadás az elvett áldásért, segítségért a ne-

Next

/
Thumbnails
Contents