Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-03-09 / 10. szám

! 941. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 45. oldal. séget elfogadta é,s vallja, gondolkozásában és értékelé­sében azonnal érvényesül ez az isteni nevelés. Kapi Béla dr. ev. püspök, mint a társaság s a konferencia elnöke mondott záróbeszédet. A nemzet, az állam, a társadalom problémáinak megvilágításánál az a kérdés lép előtérbe, hogy érvényesül-e a lélek? Attól függ az állam fogalma-értéke, hogy micsoda lélek van benne. A nemzet különböző fogalmazását látjuk a történelemben; faji, nyelvi, nemzetközösségi alapon keresik a nemzet lényegét. Mindegyik részlet­igazságot tartalmaz csupán, az egészet csak akkor találjuk meg, ha a nemzet egészét keressük meg, ez pedig a történelmi hivatástudat és a lelki közösség­­tudat. Ugyanígy vagyunk a társadalommal: emberek és embercsoportok egymásmellettiségét összeková­csolja a közös társadalmi lélek. A problémák hosszú sora tehát így jut közös nevezőre és állítja elénk a nemzetnevelés, a társadalomképzés és az államfejlesz­tés feladatát ebben az egy tételben: lelket kell ad­nunk! Ez a lélek a felelősségre és életre teremtett ember Istenből származó lelke s így az állam, a ném­áéit s a társadalom örök problémáit egyedül az örökké­való isteni igazságok összefüggésében találjuk me a:. Kiemelte még Kapi püspök, hogy az állam jogrend­szerét ugyanígy az erkölcs, a szolgálat lelkének kell áthatnia. (MÉ.) ®§ta)@®®®:«ÍW®®®®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®S®®S@S® l VEGYESEK 1 ® ® ®SS@®;e}5®®®®®®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®a:@5S®@ — Személyi hír. Fáji Fáy István m. kir. titkos ta­nácsos, m. kir. vallás- és közoktatásügyi államtitkár, a pápai főiskola világi gondnoka, március 5-én a főiskolai igazgató­­tanács ülése alkalmából Pápára érkezett, ahol először Med­­gyasszay Vince püspököt kereste fel, majd elnöktársával, Ólé Sándor főiskolai lelkészi gondokkal és az intézetek igaz­gatóival folytatott megbeszéléseket, Tájékozást szerzett a kollégiumi építkezések jelenlegi állásáról is. Ezután a fő­iskolai igazgató-tanács ülésén vett részt, ahol több Ízben felszólalt. Délben a nőnevelő-intézetben volt ebéd; a fehér­asztalnál és utána is mindig akadt tárgyalni és megbeszélni valója egész elutazásáig, ami a, délutáni órákban követke­zett be, a Medgyasszay Vince püspöknél tett búcsúláto­gatás után. — Kitüntetés. Horthy Miklós Magyarország kormány­zója, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előter­jesztésére, megengedte, hogy Szűcs Dezső pápai gimnáziumi tanárnak a közoktatásügy és a társadalmi élet terén ki­fejtett munkásságáért elismerése tudtul adassék.-- Szavazatfelbontás. Az egyházkerületi közgyűlés által elrendelt szavazásra beérkezett szavazásra beérkezett szavazatokat március 7-én bontotta fel a közgyűlés által kiküldött tagokból: Medgyaszay Vince püspök elnök, Csá­szár Ede egyházkerületi képviselő, dr. Molnár Imre egyház­kerületi ügyész, dr. Pongrácz József egyházkerületi lelkészi tanácsbiróból álló szavazatbontó bizottság. A bizottság jegyző­könyvét Fazekas Mihály püspöki titkár vezette. Beadatott összesen 574 szavazat. Lelkészi tanácsbiróvá választották a presbitériumok Jakab Áron tb. esperes, nagypiriti lelki­­pásztort 519 szavazattal, világi tanácsbiróvá dr. Matolcsy Sándor egyházker. világi aljegyzőt 564 szavazattal, zsinati lelkészi rendes képviselővé Végh János adorjánházai lelki­­pásztort, a pápai egyházm. esperesét 516 szavazattal. Egyház­ker. tanítóképviselők lettek: Rácz Lajos nagykálnai preoráns tanító 568, Nemesik Béla hetényi kántortanító 563 szava­zattal. A lelkészi tanácsbirói állásnál Vörös Lajos őriszent­­péteri lelkipásztor kapott 44 szavazatot, a zsinati lelkészi rendes képviselőségnél Fejes Gábor nagyrákosi lelkipásztor, az őrségi református egyházmegye esperese 45 szavazatot. A megválasztottak már eddig is buzgó munkásságot fejtet­tek ki az egyházi élet területén. — Halálozás. Részvéttel értesültünk, hogy Boross Kálmán nyug. ref. lelkész, ki a kamocsai ref. egyháznak 43 éven át volt hűséges lelkipásztora, volt egyházmegyei és kerületi tanácsbiró, gyámoldai pénztáros, egyházmegyei aljegyző, életének 75., házasságának 46. évében március 2-án Komáromban elhúnyt. Gyászolják: felesége született perlaki Perlaky Laura, gyermekei: Leona, Matild, Kornél, Béla, valamint a kiterjedt rokonság, köztük özv. Borsos Károlyné sz. perlaki Perlaky Ella. A megboldogult már a megszállás előtt is élénk részt vett az egyházi életben. La­punkban számos cikke jelent meg és az egyházkerületi közgyűléseken történt bátor felszólalásait mindig általános figyelem kisérte. Az igazak emléke áldott! — Székely István nyug. állami elemi iskolai igaz­gató, életének 88. évében Kőröskisjenőn elhúnyt. A meg­boldogult Erdélyben működött, szeretetteljes egyénisége, gazdag tudása és nevelői készsége, izzó hazaszeretete is­mertté tette nevét faluja határain túl is. A nyolcvanas évek­ben a tanítóegyletben gyakori előadó volt és számos neve­léssel foglalkozó cikket írt. Gyászolják gyermekei: dr. Pong­rácz Józsefné Székely Etel, Székely Ödön hévizgyörki-, Szé­kely Ernő kőröskisjenői lelkipásztor, Székely Karola nagy­kőrösi polg. isk. igazgató, dr. Barcsay Lászlóné Székely Anna berettyóújfalui polg. isk. tanárnő, valamint a Pongrácz-, Török-, Vajda-, Ugray-, Körmendy-, Barcsay- és Sebők­­család. Áldás emlékére! — Halka Sándor esperes temetése. A belső­somogyi egyházmegye nagy halottjának temetése f. évi febr. 22-én, szombaton délelőtt ment végbe az egyház­megye tisztviselőinek, lelkipásztorainak, tanítóinak, a megboldogult rendkívül nagyszámú barátainak és tisz­telőinek és a súlyos veszteségét méltán és őszintén gyászoló erdőcsokonyai gyülekezetnek impozáns részvét­nyilvánítása mellett. A megindult havazás sem tudta visszatartani a távolból és főként a szomszédos közsé­gekből jövő nagyszámú gyászoló közönséget, kik az el­hunyt áldott jószívű esperes temetésére elhozták őszinte együttérzésüket. Minden arcon meglátszott, milyen nagy, súlyos a veszteség, mekkora szeretet és nagyrabecsülés vette körül Hal ka Sándort, a melegszívű, jóságos és fáradhatatlan munkás, váratlanul Urához költözött so­mogyi esperest. — 10 órakor megkondul a harangok bánatos zenéje, a zsúfolásig megtelt templom csak egy részét fogadhatja be a hatalmas gyászoló közönségnek. A ravatalt 50 palástos lelkész állja körül. A karzatok, szószék, padok gyászlepellel vannak bevonva. A koporsót és a templom oszlopait elborítják a szerető és baráti szívek koszorúi. A LXI. és XC. zsoltár után Szabó Bá­lint egyházmegyei főjegyző végzi a gyászszertartást a család kívánsága szerint szentírásolvasással és imával. Hangjában megcsendül a mély fájdalom régi jóbarát­jának és évtizedeken át szeretett, legközelebbi munka­társának elvesztése fölött. De megköszöni az elköltözött drága életében nyújtott áldásokat és vigasztalásért ese­dezik a kesergő gyülekezet, a vezére után síró egyház­megye, a megtört szívű gyászoló család számára. (Jtána a koporsó mellett búcsúzik az egyházmegye és lelki­­pásztorok nevében dr. ikafalvi Farkas Béla kaposvári lelkipásztor, a helyi gyülekezet nevében Varga István segédlelkész, a csurgói gimnázium nevében Bodó Jenő helyettes igazgató, a testvér evang. egyházmegye nevé­ben Horváth Lajos esperes, az egyházmegye tanítósága nevében Lőczy Lajos egyesületi elnök, Bartalis Jenő főjegyző a képviselőtestület nevében. Á gyülekezeti és csurgói gimnáziumi énekkarok megható gyászénekei után indult el a több ezer főnyi gyászoló közönség a temető felé, hol dr. ikafalvi Farkas Béla kaposvári lelki­­pásztor végezte a sírnál a szertartást. — A megboldo­gultról lapunk egyik későbbi számában részletes meg­emlékezést adunk.

Next

/
Thumbnails
Contents