Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-03-09 / 10. szám
46. oldal. DUNÁNTOLI protestáns lap 1941. — A főiskolai igazgatótanács időszaki tanácsa március 5-én, Pápán, a nőnevelő-intézet fogadószobájában ülésezett Ólé Sándor főiskolai lelkészi- és Fáji Fáy István m. kir. titkos tanácsos, m. kir. vallás- és közoktatásügyi államtitkár, főiskolai világi gondnok együttes elnöklete alatt. Az igazgatótanácsosok közül megjelentek: Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző, Lőke Károly esperes, felsőházi tag, Csajághy Károly kúriai bíró, törvényszéki elnök és dr. Jókay-íhász Miktós felsőházi tag egyházmegyei gondnokok, Faragó János c. főigazgató, középiskolai felügyelő, Eötvös Sándor és Koncz Rezső egyházkerületi számvevők, valamint a kerületi tanintézetek igazgatói. Az ülés elején Ólé Sándor üdvözölte Fáy István államtitkár, főiskolai világi gondnokot, aki közéleti nagy elfoglaltsága közepette is tudott, mert akart, időt szakítani a Pápára lejövetelre, hogy a szívéhez oly közel álló főiskola ügyei felől alaposan, személyesen tájékozódjék. Dr. Tóth Lajos gazd. tanácselnök a kollégiumi építkezések jelenlegi állásáról tett nagy érdeklődéssel várt jelentést az építőbizottság nevében. A vallás- és közokt. minisztérium hozzájárult, hogy a tervbevett építkezések Fa László és Kunt Testvérek pápai építési vállalkozóknak adassanak ki munkába. Az anyagbeszerzés nagy része biztosítva van. A főiskola udvara telve a szükséges anyagokkal. A theologiai ügyeket dr.-Tóth Lajos, a gimnáziumiakat Rab lstván, a tanítóképző—líceum ügyeit dr. Horváth Endre, a polgári iskoláét Ligárt Ida adta elő. Sajnálattal értesült az ig. tanács Fejes Zsigmond gimn. ig. betegségéről, őt szabadságolta és azjg. teendők végzésével Rab István h. igazgatót bízta meg. Élénk megbeszélés tárgyát képezte a kereskedelmi tagozat kiépítése. Ennek az iskolafajnak a fontosságát most már mindenki elismeri. Az ig. tanács a kereskedelmiben két rendes tanári állás betöltésére tett előterjesztést az egyházkerülethez. Jóváhagyták a tanárikarok javaslatait a tandíjmentesség és köztartási segélyek kiosztása tárgyában. A tanítóképző—líceumban a földrajz-természetrajz tanszékre dr. Gergely Ferencet alkalmazzák a katonaságtól hazajövetele után. Kimondta az igazgató-tanács, hogy a nőnevelő-intézetben a vallástanári állás megszervezendő és e tekintetben előterjesztést tesz az egyházkerülethez. Örömmel vette tudomásul az igazgató-tanács, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium felhívta a fenntartó testületet az építkezés megkezdésére a nőnevelő-intézetnél is. A tervek elkészítésével Dudás Kálmán műszaki tanácsost bízták meg. — A Coetus Theologorum Reformatorum február 25-én tartotta meg Dunántúlon első gyűlését, Pápán, a theologia II. számú termében. Ott látjuk a megjelentek között Medgyasszay Vince püspököt, öyőry Elemér egyházkerületi jelkészi főjegyzőt, Szűcs József és Végh János espereseket, Ólé Sándor főiskolai lelkészi gondnokot, Fazekas Mihály püspöki titkárt, dr. Németh Bálint ügyvédet, a theologiai tanári kart teljes számban, a Pápán szolgáló s.-lelkészeket és a theologus ifjúságöt. Közének után dr. Török István theol. tanár üdvözölte a megjelenteket. A gyűlésen két előadás hangzott el. Az elsőt dr. Pongrácz József theol. tanár tartotta, aki székfoglaló értekezést olvasott fel A Filemonhoz írt levéllel Összefüggő kérdések címen. Az értekezés részlet egy készülő nagyobb tanulmányból. Onesimusszai kapcsolatban érdekesen jellemezte a görög-római rabszolgaságot a legújabb kutatások nyomán. Mivel Onesimus megszökött Filemontól, felvetette a kérdést, mi történt a szökött rabszolgával Pál világában. Rámutatott a papiruszokból nyert tanúbizonyságokra, melyek szerint a szökött rabszolgát mindenfelé körözték, aki befogadta azt megbüntették, nem valószínű tehát, hogy Onezimus szökése után Rómába ment, ez nagyon hosszú út lett volna és az alatt a hatóságok letartóztatták volna Filemon kérésére. Sokkal valószínűbb feltevés, — amit más adatokkal is alátámasztanak a mai kutatók, — hogy Onezimus a Kolossétől kis távolságra levő Efezusba ment, ahol az Artemis-templomnak ősidők óta meglevő menedékjoga ebben az időben teljesen érvényben volt. Felolvasó összegyűjtötte az asykimokra vonatkozó numizmatikai anyagot is. A Filemonhoz írt levelet összevetette a hasonló tartalmú Plinius levéllel és megállapította, hogy minden hasonlóság mellett is lényeges különbség van köztük, amit így lehet kifejezni: a Filemonhoz írt levelet keresztyén ember írta keresztyén emberhez egy keresztyén ember érdekében. A második előadást lie. Rácz Kálmán nyugi gimn. vallástanár tartotta szintén székfoglalóképen, Idegen elemek egyházunkban címmel. A theologia — mint mondta — az egyház lelkiismerete. Vizsgálnia kell elvi szempontok szerint az egyházi élet nyilvánulásait mindenkor, tehát ma is. Rá kell világítania a beteg egyházi élet kórokozóira. Alaphiba az Ige uralmának meggyengülése, magának az Igének is félreértése, amikor azt azonosítják a Biblia betűivel. Exegesisnek és igehirdetésnek rá kell találni egymásra a Krisztus lábainál. A prédikátor mindenben az Ige szolgája legyen, pásztorolása elsősorban lelki jellegű és e világi dolgokban való szolgálattételével is a testen keresztül is a lelket kell erősítenie. A lelkészek társadalma testvéri közösség legyen, a rangkülönbség kizárásával. A püspök külön felszentelése alapelveinkkel ellentétes, a püspöki vizitáció pompás külsőségei nem hozzánk illők. Az Ige elmellőzése vezetett a bűntudat meghomályosodására is. Pedig a bűn nem mentegethető sem evolúciós, sem determinista elmélettel. A bűn Isten elleni lázadás, s ebből a nyomorúságunkból csak Isten szabadíthat meg. Tőle van az üdvösség. A jócselekedetek üdvözítő ereje ellen minduntalan szigorúan tiltakozzunk a reformáció szellemében. A bűnös fegyelmezésénél nemcsak a reverzális-adást, hanem minden más bűnt is kell látni és büntetni. A kultúrkeresztyénség veszedelmes, ellene erős harcot kell indítani az evangéliom határozottabb érvényesítésével. Sok tévedés van a betegek úrvacsoráztatása körül, a temetési pompában, a sírok kezelésében. Egyéb idegen szokások is észlelhetők, amelyek fertőzésére sokszorosan fel kell figyelnünk. Az előadás után élénk eszmecsere fejlődött ki, melyben résztvett dg Tóth Endre theol. tanár, Szűcs József esperes, Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző, Végh János esperes, Ólé Sájidor főiskolai gondnok. Medgyasszay Vince püspök^ :dr. Benedek Sándor theol. tanár és Tóth Kálmán püspöki s.-lelkész. Dr. Török István megköszönte az előadók előadását és örömét fejezte ki a magas színvonalú vita felett, mely lie. Rácz Kálmán előadását követte. Az ülés a XXV. zsoltár eléneklésével ért véget. — Lelkészképesítő-vizsgák voltak Pápán, febr. 24—26. napjain Medgyasszay Vince püspök elnöklete mellett. A második lelkészképesítő vizsgálatra egy jelölt jelentkezett, Fejes László s.-lelkész, aki képesítést nyert. Az első lelkészképesitő vizsgálaton két jelölt tstt teljes vizsgálatot, mindkettő képesítést nyert: Gál Kálmán, Illés József. Ketten javítóra jelentkeztek, az egyik elégségesre, a másik jóra javított. Az üj s.-lelkészek ünnepélyes kibocsátásakor Medgyasszay Vince püspök intézett hoszájuk kitartó, lelkiismeretes munkára felhívó buzdító beszédet, az eskümintát Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző olvasta. A vizsgabizottság tagjai voltak Medgyasszay Vince püspök elnöklete mellett Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző, Szűcs József esperes, Ólé Sándor főiskolai gondnok, dr. Jókay
