Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-19 / 3. szám

1941.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

13. oldal.

ítélő Isten áll. Életünk nem önmagunktól van, Istentől kaptuk, nem természet szerinti üzérkedésre, hanem sáfárságra kaptuk.« Ez, azaz a sáfárság Kapi Béla szolgálatának és életének tengelye.

A második kötetből Kapi Béla püspöki szolgálatának egyik legáldásosabb »módszerét« ismerjük meg. Kapi Béla kezdte el a tulajdonképeni lelkészi továbbképzést, sorba járta és járja évről-ávre az egyházmegyéket, egybegyüjtötte a le1 készeket, tanítókat s egyházi munkásokat, hogy számukra továbbképző előadásokat tartson. Ilyen előadásokat közöl A kereső ember cím alatt. Biblikus, tiszta lutheri theológiai alapon álló tanításai a keresztségről, az úrvacsoráról, a megtérésről és az ’imádságról gazdag aratásra jogosító magvetés volt a hivatalosak lelkében. Pompás mintát nyújt a mai protestáns egyházi élet egyik legújabb munkamódszeréről Az élet kútjánál című evangélizációs sorozattal, melyet — úgy gondoljuk — lelkésznél* konferenciáján tartott. Ez a fejezet a minden tekintetben értékes mű legértékesebb része. Úttörő, fáklyahordozó püspök Kapi Béla, kinek élete élő prédikáció: legyetek az én követőim atyámfiai.

Köszönjük D; Kapi Bélának, hogy ezzel a rendkívül értékes és tartalmas művel gazdagította a magyar protestáns tneologiai irodalmat. Istennek pedig köszönjük Kapí Béla gyönyörködtető, tanító, építő, feddő, dorgáló lelkét, világoskodó hitét s kérjük Istent, hogy sokáig ragvogtassa ezt a világosságot láttató világosságot, hogy fényénél minél többen megtalálják az utat, mely a kereszthez, a bűnbánathoz, az újjászületéshez és feltámadáshoz vezet.

A belső tartalomhoz méltó a külső köntös is, melyben a nyilvánosság elé lépett ez a kedves karácsonyi ajándék. Készült Győrött a »Harangszó nyomdájában, a hazai papírgyár papirosán, Uzsalv és Koncz nyomdászmesterek műszaki vezetése mellett. Címtábláját Böröczky Vilmos tervezte. A könyv kötését Baross Károly könyvkötőmester végzete. Isten áldja meg az emberi szellem és kéz munkáját«.

Győry Elemér.

© © © § ®©®S ©® ®(§® ®® ©®® ® ®® ® ®®® ® ®®® ® © ® ® S S 5© ® ® ©

1 VEGYESEK 1

® © ©'S®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©®®©®®®®©®©®®*»-©®®®

— A debreceni kollégium érdekében a tiszántúli református egyházkerület Elnöksége Körlevelet adott ki „a tiszántúli egyházkerületbe kebelezett valamennyi egyházközséghez, továbbá az esperesekhez, lelkipásztorokhoz, egyéb lelkészekhez, tanárokhoz, tanítókhoz, prezsbiterekhez és más egyházi tisztviselőkhöz, úgy-szintén a debreceni kollégium volt diákjaihoz“. A kollégium fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök előteremtéséhez a gyűjtést megindítják és a teljesen és kizárólag önkéntességi alapon meginduló gyűjtésre hét teljes esztendőt tűznek ki: 1941—47. Ez idő alatt a tiszántúli egyházkerületből részint egyszeri adomány, részint alapítvány, hagyaték formájában legalább egymillió pengőnyi összegnek kell egybegyülnie. A hét év folyamán legalább egyszer minden egyes anyaegyházközségben tartandó egy „kollégiumi nap“, amelynek célja minél ünnepélyesebb keretben, megfelelő igehirdetés, előadás, alkalmas müsorszámok útján a hívek érdeklődését és cselekvő szeretetét a Kollégium iránt felszítani, az adakozás lelkét ébrentartani és növelni. Minden legalább 5000 lelkes gyülekezet tartozik ilyen kollégiumi napot rendezni minden második esztendőben (1942, 44, 46); minden legalább 10.000 lelkes pedig már 1941-től kezdve minden esztendőben. A

! püspök minden gyülekezetben maga megy ki kollégiumi napot tartani, ahonnan egyszere és egy alkalommal (pénzünk jelenlegi vásárló ereje szerint) legalább 1000 pengő önkéntes pénz- vagy természetbeli adomány, vagy legalább 10 000 pengő értékű alapítvány, hagyaték alapos reménységgel várható. De a mindenkori lehetőség szerint a többi gyülekezetek számára is fog rendelkezésre állani a központból igehirdető, előadó, esetleg j komoly művészgárda. Magától értetődik, hogy a kollé! giumi nap táncmulatsággal, általában világias vigalommal egybe nem kapcsolható.

— Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy özv. Hermann Pálné szül. Barríth Lívia életének 69. évében, január 13-án, Pápán elhunyt. A megboldogult néhai Baráth Ferenc pápai jogakadémiai tanár, egyházmegyei gondnok utolsó élő gyermeke volt. Gyászolják többek között gyermekei: dr. Hermann László Pápa város főjegyzője, Lampérth Sándorné szül. Hermann Sarolta a pápai ref. gyülekezet tanítónője és Hermann Anna a nőnevelő-intézet óraadó zongoratanárnője; sógorai: Szűcs

i József a veszprémi egyházmegye esperese, dr. Kovács | Gyula a mezőföldi egyházmegye gondnoka. Temetése ; január 15-én volt nagy részvét mellett. A feltámadás vigasztaló igéit Ólé Sándor lelkipásztor hirdette. Az 1 igazak emlékezete áldott.

— A szokolyai ref. lelkipásztori hivatal 1941-re körlevelet bocsátott ki a gyülekezet tagjaihoz. A körlevél elején Medgyasszay Vince püspök karácsonyi cikke olvasható. Nagyon helyes, hogy ezt a mélyenjáró elmélkedést minden gyülekezeti tag olvashatja Szokolyán. Megkapó Nagy István esperes, lelkipásztor újév] üdvözlete, melyet a betegágyból írt, innen is az Istenben való bizalomra buzdítván híveit. Ő ott, a betegágyon is, megtapasztalta, hogy „minden jó, amit Isten teszen. Szent az Ő akarata.“ A gyülekezeti életről Bognár Károly s.-lelkész ad tartalmas beszámolót. A bibliaórákra a gyülekezet szomjas lélekkel jön össze; alig volt pár összejövetel, amikor száznál kevesebben voltak. Megalakult a gyülekezetben a leányegyesület és az ifjúsági egyesület is. A leányegyesület két kályhát óhajt a templomba beállítani. Sikerült az ifjúsági munka céljaira helyiséget szerezni és azt 1300 P értékkel felszerelni. Mindez a 48 hosszú esztendő óta ott dolgozó lelkipásztor gondos irányításával történik.

— Erdélyi est. A győri ref. egyházközség erdélyi estet rendezett. Az est középpontjában állott Ajtay Béláné előadása: Református élet a Királyhágó mellékén, Megragadó előadásban ecsetelte azt a szép munkát, mely a megszállás alatt a Királyhágó mellékén folyt s amelyben jelentős része volt a kiváló előadónak is. Közreműködtek Győry Elemér, Zámbó István, a gyülekezeti énekkar és Nagy Sándor. Elemi iskolás gyermekek kedves jeleneteket mutattak be.

— Fekeíicsen ádventi estéket tartott a gyülekezet minden vasárnap este 6 órakor az ifjúsági otthonban, melyeknek programján énekek, szavalatok, előadások és igehirdetés építették a gyülekezetei. — Énekórák vannak minden szerdán este az ifjúsági otthonban, amelyeken az előírt tanterv szerint tanulják az új énekeket. Közben felolvasást tartanak Kocsi Csergő Bálint Kősziklán épült ház ostroma című könyvéből és az egyház legrégibb 150 éves jegyzőkönyveiből. Az énekórákon felnőttek és ifjak szép számben gyűlnek össze. — Biblia-óra van pénteken délután a nők számára az árvaházban. Biblia-óra előtt az asszonyok varrnak, harisnyákat javítanak, új énekeket tanulnak és felolvasnak.