Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-19 / 3. szám

1941. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 13. oldal. ítélő Isten áll. Életünk nem önmagunktól van, Istentől kaptuk, nem természet szerinti üzérkedésre, hanem sáfárságra kaptuk.« Ez, azaz a sáfárság Kapi Béla szolgálatának és életének tengelye. A második kötetből Kapi Béla püspöki szolgá­latának egyik legáldásosabb »módszerét« ismerjük meg. Kapi Béla kezdte el a tulajdonképeni lelkészi továbbképzést, sorba járta és járja évről-ávre az egy­házmegyéket, egybegyüjtötte a le1 készeket, tanítókat s egyházi munkásokat, hogy számukra továbbképző elő­adásokat tartson. Ilyen előadásokat közöl A kereső ember cím alatt. Biblikus, tiszta lutheri theológiai alapon álló tanításai a keresztségről, az úrvacsoráról, a megtérésről és az ’imádságról gazdag aratásra jo­gosító magvetés volt a hivatalosak lelkében. Pompás mintát nyújt a mai protestáns egyházi élet egyik leg­újabb munkamódszeréről Az élet kútjánál című evan­­gélizációs sorozattal, melyet — úgy gondoljuk — lelkésznél* konferenciáján tartott. Ez a fejezet a min­den tekintetben értékes mű legértékesebb része. Út­törő, fáklyahordozó püspök Kapi Béla, kinek élete élő prédikáció: legyetek az én követőim atyámfiai. Köszönjük D; Kapi Bélának, hogy ezzel a rend­kívül értékes és tartalmas művel gazdagította a ma­gyar protestáns tneologiai irodalmat. Istennek pedig köszönjük Kapí Béla gyönyörködtető, tanító, építő, feddő, dorgáló lelkét, világoskodó hitét s kérjük Is­tent, hogy sokáig ragvogtassa ezt a világosságot lát­tató világosságot, hogy fényénél minél többen meg­találják az utat, mely a kereszthez, a bűnbánathoz, az újjászületéshez és feltámadáshoz vezet. A belső tartalomhoz méltó a külső köntös is, melyben a nyilvánosság elé lépett ez a kedves kará­csonyi ajándék. Készült Győrött a »Harangszó nyom­dájában, a hazai papírgyár papirosán, Uzsalv és Koncz nyomdászmesterek műszaki vezetése mellett. Címtábláját Böröczky Vilmos tervezte. A könyv kö­tését Baross Károly könyvkötőmester végzete. Isten áldja meg az emberi szellem és kéz munkáját«. Győry Elemér. © © © § ®©®S ©® ®(§® ®® ©®® ® ®® ® ®®® ® ®®® ® © ® ® S S 5© ® ® © 1 VEGYESEK 1 ® © ©'S®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©®®©®®®®©®©®®*»-©®®® — A debreceni kollégium érdekében a tiszán­túli református egyházkerület Elnöksége Körlevelet adott ki „a tiszántúli egyházkerületbe kebelezett valamennyi egyházközséghez, továbbá az esperesekhez, lelkipászto­rokhoz, egyéb lelkészekhez, tanárokhoz, tanítókhoz, prezsbiterekhez és más egyházi tisztviselőkhöz, úgy­­-szintén a debreceni kollégium volt diákjaihoz“. A kollégium fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök elő­teremtéséhez a gyűjtést megindítják és a teljesen és kizárólag önkéntességi alapon meginduló gyűjtésre hét teljes esztendőt tűznek ki: 1941—47. Ez idő alatt a tiszántúli egyházkerületből részint egyszeri adomány, részint alapítvány, hagyaték formájában legalább egy­millió pengőnyi összegnek kell egybegyülnie. A hét év folyamán legalább egyszer minden egyes anyaegyház­községben tartandó egy „kollégiumi nap“, amelynek célja minél ünnepélyesebb keretben, megfelelő igehirde­tés, előadás, alkalmas müsorszámok útján a hívek ér­deklődését és cselekvő szeretetét a Kollégium iránt fel­szítani, az adakozás lelkét ébrentartani és növelni. Minden legalább 5000 lelkes gyülekezet tartozik ilyen kollégiumi napot rendezni minden második esztendő­ben (1942, 44, 46); minden legalább 10.000 lelkes pedig már 1941-től kezdve minden esztendőben. A ! püspök minden gyülekezetben maga megy ki kollé­giumi napot tartani, ahonnan egyszere és egy alkalom­mal (pénzünk jelenlegi vásárló ereje szerint) legalább 1000 pengő önkéntes pénz- vagy természetbeli adomány, vagy legalább 10 000 pengő értékű alapítvány, hagyaték alapos reménységgel várható. De a mindenkori lehető­ség szerint a többi gyülekezetek számára is fog rendel­kezésre állani a központból igehirdető, előadó, esetleg j komoly művészgárda. Magától értetődik, hogy a kollé­­! giumi nap táncmulatsággal, általában világias vigalom­mal egybe nem kapcsolható. — Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy özv. Hermann Pálné szül. Barríth Lívia életének 69. évé­ben, január 13-án, Pápán elhunyt. A megboldogult néhai Baráth Ferenc pápai jogakadémiai tanár, egyházmegyei gondnok utolsó élő gyermeke volt. Gyászolják többek között gyermekei: dr. Hermann László Pápa város fő­jegyzője, Lampérth Sándorné szül. Hermann Sarolta a pápai ref. gyülekezet tanítónője és Hermann Anna a nőnevelő-intézet óraadó zongoratanárnője; sógorai: Szűcs i József a veszprémi egyházmegye esperese, dr. Kovács | Gyula a mezőföldi egyházmegye gondnoka. Temetése ; január 15-én volt nagy részvét mellett. A feltámadás vigasztaló igéit Ólé Sándor lelkipásztor hirdette. Az 1 igazak emlékezete áldott. — A szokolyai ref. lelkipásztori hivatal 1941-re körlevelet bocsátott ki a gyülekezet tagjaihoz. A körle­vél elején Medgyasszay Vince püspök karácsonyi cikke olvasható. Nagyon helyes, hogy ezt a mélyenjáró elmél­kedést minden gyülekezeti tag olvashatja Szokolyán. Megkapó Nagy István esperes, lelkipásztor újév] üdvöz­lete, melyet a betegágyból írt, innen is az Istenben való bizalomra buzdítván híveit. Ő ott, a betegágyon is, megtapasztalta, hogy „minden jó, amit Isten teszen. Szent az Ő akarata.“ A gyülekezeti életről Bognár Károly s.-lelkész ad tartalmas beszámolót. A biblia­órákra a gyülekezet szomjas lélekkel jön össze; alig volt pár összejövetel, amikor száznál kevesebben voltak. Megalakult a gyülekezetben a leányegyesület és az ifjú­sági egyesület is. A leányegyesület két kályhát óhajt a templomba beállítani. Sikerült az ifjúsági munka cél­jaira helyiséget szerezni és azt 1300 P értékkel felsze­relni. Mindez a 48 hosszú esztendő óta ott dolgozó lelkipásztor gondos irányításával történik. — Erdélyi est. A győri ref. egyházközség erdélyi estet rendezett. Az est középpontjában állott Ajtay Bé­­láné előadása: Református élet a Királyhágó mellékén, Megragadó előadásban ecsetelte azt a szép munkát, mely a megszállás alatt a Királyhágó mellékén folyt s amelyben jelentős része volt a kiváló előadónak is. Közreműködtek Győry Elemér, Zámbó István, a gyüle­kezeti énekkar és Nagy Sándor. Elemi iskolás gyerme­kek kedves jeleneteket mutattak be. — Fekeíicsen ádventi estéket tartott a gyüleke­zet minden vasárnap este 6 órakor az ifjúsági otthon­ban, melyeknek programján énekek, szavalatok, előadá­sok és igehirdetés építették a gyülekezetei. — Ének­órák vannak minden szerdán este az ifjúsági otthonban, amelyeken az előírt tanterv szerint tanulják az új éne­keket. Közben felolvasást tartanak Kocsi Csergő Bálint Kősziklán épült ház ostroma című könyvéből és az egyház legrégibb 150 éves jegyzőkönyveiből. Az ének­órákon felnőttek és ifjak szép számben gyűlnek össze. — Biblia-óra van pénteken délután a nők számára az árvaházban. Biblia-óra előtt az asszonyok varrnak, ha­risnyákat javítanak, új énekeket tanulnak és felolvasnak.

Next

/
Thumbnails
Contents