Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-07-13 / 28. szám
140. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1941. előtérbe. A kolozsvári theologusok meglátogatják és számbaveszik a szórványokat. A szétszórtságban élő magyar reformátusokat így kísérelték meg összetartani. M.a]d a figyelem kiterjedt a kül'misszió felé is. Külmissziói iratok [elentek meg, adakozások külmiszszióra. Az áldozatkész adakozások sokszor megfenő módon szégyenítették meg a hitetlenkedőket. A munka az egyház kebelében fejlődésnek indult. A harmadik korszak 1932—1940-ig az akadályok kora. Egész Európában a nacionálizmus kérdése lép előtérbe. Igv volt ez Romániában is. A korszakot egy politikai gyilkosság vezette be. Megölték Ducat. Ő türelmes volt a magyar kisebbséggel szemben és ez nem tetszett a soviniszta románoknak. 1932-től egész a felszabadulásig Románia, ha nem kimondottan is, de valóságban mindig ostromállapotban volt. Ez igen gátolta az ifjúsági munkát az eddig elért szép fejlődésében. Mindenütt a szervezetek törnek előre ?az egész világrészen. így volt ez az ifjúsági egyesületeknél is. A szervezettség lett a fontos. 1932-ben létesült az Ifjúsági Keresztyén Egyesületek Szövetsége három tagozattal. A tagok száma növekszik, a munka mélységéből veszít. 1931-ben 1341 tag volt, 1933-ban 4000. Ennek egy része érdeklődő. A munka mindenhogyan nehezebb körülmények közé jutott. Egyrészt akadály a nagy kiterjedtség, másrészt a mindinkább j kiélesedő üldözés a románok részéről. Konferenciákat titokban lehetett tartani, félreeső helyeken, ahol nem volt csendőrség. A konferenciák kis számú résztvevőkkel történhettek, feltűnés nélkül. Voltak olyan akadályok is, amelyek a munkának egyébként is akadályai és fennállanak a megszállás után is. Ilyen például a következő. Az ifjúsági munka az egyház missziói munkái álhoz tartozik. Alapelve az, hogy az Isten igéje terjedjen az ifjúság között. Mint egyházi munka, az egész ifjúságra igényt tart. Felelős a gyülekezet egész ifjúságáért. És ezzel ellentétben azt tapasztaljuk^ hogy nem kapcsolódik hozzá az egész ifjúság. A másik nehézség abból fakad, hogy az ifjúsági munka az ifjú egész életét át akarja fonni. Az IKE négyes programmja épúgy kiterjed a szellemi, lelki, gyakorlati és testi életre, mint a KIE-é. Az egész életre tart tehát igényt. De ezzel együtt szigorúan ügyel arra, hogy ez az élet Evangéliomra épüljön. A mindennapi élet el akarja vonni az ifjúságot az evangéliomtól, .az IKE munka pedig hozzá akarja csatolni az egész életet. Ez az ifjúsági munka az evangéliom alapján egységet is teremt az ifjúság között. A társadalmi különbséget nem törli el, de áthidalja. Itt is merülnek fel nehézségek. Az IKE a felmerült nehézségek ellenére is szép munkát végzett az erdélyi ref. ifjúság között. Voltak fogyatkozásai is, vannak nehézségei ma is. Isten segítségében bízva mennek az újabb jövendőnek elébe. Dr. Imre Lajos professzor előadásának fenti vázlatával kapcsolatban csupán három gondolatot akarok kihangsúlyozni. Az egyik az, hogy a mostoha .körülmények nem akadályozzák meg az evangéliom terjedését és a lelki munkát. A földi szenvedés és kilátástalanság közepette lelki szomj tör fel, és a hívő lélek remélni mer ott is, ahol az ész reményt nem lát és nem vár. Boldoé gok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot. A lelki élet és lelki munka szempontjából a nélkülözés és szükség serkentőbb hatású szokott lenni, mint a jólét és a senkire rá nem szorulás érzése. Ez utóbk biakból szokott kifejlődni a megközelíthetetlen közönybe burkolt hitetlenség és lelki fespedés. Észre kell vennünk az IKE történetéből azt is, hogy Erdélyben a ref. ifjúsági munka úgy fejlődött ki, mint az egyház missziói munkájának egyik ága. Ez sokat mond nekünk, magyarországi reformátusoknak. Tervszerűséget mutat először is. Megalakultak a református férfi szövetségek, nőszövetségek, amelyek a felnőttekkel foglalkoztak az evangéliom alapján a ref. egyház testébe beépítve. Megalakultak az IKE-k, amelyek pedig az ifjúsággal, fiúkkal és leányokkal foglalkoztak. Az egyház feladatának tekintette az ifjúsági egyesületek ügyét, pem azért, hogy egyesület legyen, hanem azért, hogy az ifjúság között az Ige terjedjen. Az IKE így történelmi pályafutásában különbözik a mi KIE-nktől. A KIÉ kívülről jött, nem tartozott szorosan az egyházhoz, sőt sok ideig bizonyos súrlódások voltak itt-ott egyház és KIÉ között. Az egyetemes konvent 1933-ban fogadta eí a KIE-módszert az ifjúsági munka módszerének. Ma már nagy lendülettel tör elő a KIE-munka az egyház kebelén belül, hivatalosan is elismert szervezet, KIE-titkárt tart egyházunk. Az egyházmegyék és kerületek kiépítették az ifjúsági munka szervezetét az utolsó években. Körzetgazdákat és ifjúsági megbízottakat állítottak be. Az erdélyi IKE az egyházból indult eÉ nálunk a K1E kívülről indult el az egyház felé. Az egyház a KIÉ módszerével dolgozik, de a KIÉ, mint szövetség, ma is különálló jogi személy, amely evangélikus ás református irányban dolgozik. Ennek a következménye azután az, hogy az ifjúsági lapjainkban is különbségek vannak. Jelenleg van három olyan ifjúsági lap, amelyik mind a KIE-munkát szolgálja. Egyik a szövetség lapja, ez a Magyar Ifjúság. Külön lapja van a református munkának, ez a Református Ifjúság és külön lapja van az evangélikus ágnak. Egy másik nagy különbség az, hogy az erdélyi IKE-ben együtt van az egész református ifjúság. Az egyetemista, középiskolás, iparos és földmíves ifjúság városon és falun mind az IKE-ben tömörült. Ezzel egy átfogó egységes frontot képezhet az ifjúság az egyház kebelén belül. A KIE-ben ezzel szemben főleg a földmíves ,és iparos ifjúság találja meg a helyét. A középiskolások munkája a SDG-ben történik, a főiskolásoké ismét másutt. így a magyar református ifjúsági munka részekre van szaggatva. Sőt tovább(menve teljesen el van különítve a leánymunkától, amelyet ismét külön szerv végez. Ezt az elkülönülést a történeti fejlődés hozta magával. De ha az egyház kezébe veszi az ifjúsági munka végzését, logikusan arra kell törekednie, hogy ne legyen ezerféle szerv, hanem legyen egy egységes szerv, amely különféle foglalkozási ágak között megfelelően dolgozik. Ez sok szempontból előnyösnek látszik. Minden esetre figyelnünk kell az IKE-t, amely ezt már megvalósította és az ottaniak szerint bevált. Kálóz. Szabó Dezső. — A holland reformátusok a magyar reformátusoktól kémek segítséget a holland-indiai szigeteken végzett külmissziói munkájukhoz. A jávai missziói kórházban dolgozik 1930 óta dr. Dietzel Frigyesné, dr. Horváth Gabriella, az első magyar orvos-misszionáriusnő, aki Debrecenből ment ki a hollandok missziói területére.
