Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-07-13 / 28. szám

1941.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

141. oldal.

A református diakonissza anyaházak felhívása

A Dunamelléki Református Egyházkerület Filadelfia Diakonisszaintézeti Alapítvány (Budapest, XIV. Hermina-út 53. Bethesda) az Erdélyi Református Egyházkerület Diakonisszaintézete (Kolozsvár, Kálvin-utca 2.) és a Tiszántúli Református Egyházkerület Diakonisszaképző Intézete (Debrecen, Nagyerdő) a következő felhívást bocsátotta ki:

Felkérjük a lelkipásztorokat s istenországa ügyének minden munkását, hogy gyülekezeteikben, szolgálati helyeiken, bibliaórákon és más közösségeikben emlékezzenek meg imádságaikban egyházunk diakonissza munkájáról. A magyar református egyház jövendőjének a lelkészi utánpótlás kérdése mellett egyik legnagyobb jelentőségű kérdése a diakonisszák számának növelése. Ezért keressük és hívjuk mindazokat a református testvéreinket, akiket Isten a diakonissza szolgálatra hívott el. Betegek, szegények és elesettek, árvák és lelki hajótöröttek ezrei várják szeretetintézményeinkben és gyülekezeteinkben Krisztus elhívott szolgálóleányainak segítő szeretetét. „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés, ezért kérjük az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásában“.

A diakonissza hivatás iránt érdeklődők forduljanak részletes tájékoztatásért egyházkerületük diakonissza anyaházaihoz.

@®®ce}®®®@®®®®®®@@®®®®®®®®®®®®@®®®®®®@®@® ® ©

I VEGYESEK 1

® ' ® ©@®®®Ce3S®®®S®®®S®@®®®®®S®®®®®®®®S@®S®Cei®®

— A Szabadság című újság július 4-i számában A prédikátor címen dr. Ravasz Lászlóról írt vezércikket dr. Incze Gábor abból az alkalomból, hogy most volt húsz esztendeje dr. Ravasz püspökké választásának: „Ravasz László a szó legszorosabb értelmében lelkipásztor. Minden magyar keresztyén lélek pásztora. ,Hidd el Főtiszteletű Uram — mondotta az egyik pestkörnyéki plébános 1926-ban az üdvözlő beszédében — „nem is gondolod, hogy milyen sok báránykád van neked közöttünk, római katolikusok között/ Pásztora papoknak, tudósoknak, nagyuraknak, irodalmi társaságoknak, tudományos testületeknek, a gondolatokat és érzéseket ünnepi sorba terelgetted vele az Akadémia, vagy a Kisfaludi Társaság, a Felsőház, vagy az Országos Református Lelkész Egyesület és a főleg gazdákból, kisemberekből, a föld népéből álló presbiteri szövetség. Reá mindenki felfigyel. Lelkipásztor és nem liturgus, még kevésbé episcopos. Külsőségekkel nem hat, azok nem léte, vagy teljes elvetése mellett is éppen a közvetlenségével és a gondolatainak megejtő természetességével ragadja meg a figyelmet és plántálja át hallgatóiba önmagát.“

— Egyházkerületi bírósági ülés lesz Pápán augusztus 13-án.

— Az Egyetemes Konvent tanügyi bizottságának főiskolai szakbizottsága Budapesten ülést tartott. A debreceni egyetem hittudományi karának tanúlmányi és vizsgálati szabályzata tárgyában kellett véleményt nyilvánítania.

— Halálozások. Bethel-ben elhúnyt Kuhlo János lelkész, a Názáreth diakonusintézet volt igazgatója, aki fúvós zenekara vezetéséért messze földön ismert volt. Meghalt az 1871-ben született Volz Pál is, az Ószövetség tudós búvárlója, tübingai egyetemi tanár.

— A debreceni lelkészképző-intézethez dr. Illyés Endre vallástanárt hívják meg tanárnak.

— A tiszáninneni ref. egyházkerület közgyűlése Rimaszombatban lesz október második felében.

— Tízéves találkozó. Pápai kollégiumunkban a tiz évvel ezelőtt érettségizettek közül 21-en jelentek meg a baráti találkozón, ami a mostani nehéz, csaknem lehetetlen utazási viszonyok mellett igazán szép szám. Reggel 9 órakor a kollégium régi díszterméből átalakított egyik ©sztályteremben gyülekeztek, hol dr. Dávid László öregdiák üdvözölte a tanári kar tagjait. Az üdvözlésre Rab István ig. helyettes válaszolt meleg szeretettel. Utána templomba mentek, honnan istentisztelet végeztével a temetőbe vonultak ki elhúnyt tanáruknak, Pap Zoltánnak a sírjához. A kollégiumi diákhősök emlékét is megkoszorúzták. A koszorút Böröczky Béla helyezte el megható beszéd kíséretében a hősi halált halt diáktestvérek emléktáblájára. Fél kettőkor társasebéd volt a Böröczky-féle vendéglőben, hol ismét Dávid László köszöntötte a megjelent tanárokat és az Alma Maternek szegényeket és tehetségeseket felkaroló, áldott szellemét. A köszöntésre Faragó János nyug. igazgató, középiskolai felügyelő válaszolt. — A találkozón a következők vettek részt: Andrási János mérnök (Budapest), Balogh Pál ev. lelkész (Siklós), Bátky Miklós ref. lelkész (Nagysáp), Böröczky Béla hitoktató (Székesfehérvár), dr. Böröczky Sándor m. tisztviselő (Budapest), Csala Tibor gazdatiszt (Töhöl), dr. Csepregi Imre ügyvéd (Veszprém), dr. Dávid László banktisztviselő (Budapest), Fodor István mérnök (Budapest), dr. Fülöp József kamarai fogalmazó (Komárom), dr. Gaál Sándor ügyvéd (Veszprém), Kántás Károly geofizikus (Budapest—Kaposvár), Kántás Károlyné, Kernya Jenő tisztviselő (Budapest),

; Klenner Aladár tanár (Érsekújvár), Rónay László fő! hadnagy (Dés), dr. Solymár József orvos (Budapest), Schaffer András m. tisztviselő (Pápa), Somogyi Zoltán vegyész (Budapest), Vödrös Kálmán v. tisztviselő (Budapest), Grünhut Tibor m. tisztviselő (Pápa), Weltner Sándor állatorvos (Pápa).

— Az ORLE-korferencia elháríthatatlan akadály miatt ez évben elmarad. Az egyesület ez évi közgyűlését Budapesten tartják meg, előreláthatólag óktéber hó közepén.

— A Várpalotai Belmissziói Kiskör június hó .5-én tartotta Inotán tavaszi konferenciáját Kántor Gyula köri elnök elnöklete alatt. A sürgős gazdasági munkák ellenére is ünnepi létszámban jelentek meg a hívek a templomban, hol az igét Róm. VIII. 19—23. alapján Pap K. Ödön csóri lelkipásztor hirdette. Az istentisztelet utáni ünnepélyen, mit énekszámok és szavalatok tettek változatossá, Hölgye Endre várpalotai lelkipásztor tartott előadást az ifjúsággal való foglalkozásról. A konferencia sajnálattal emlékezett meg Antal Gyula volt iszkaszentgyörgyi lelkipásztornak a körből Polgárdira való távozásáról s egyben örömét is fejezte ki, hogy nagyobb munkamezőte hivatott el s további munkálkodására Isten áldását kérte. Sajnálattal vette tudomásul Kovács Lajosné Szeness Erzsébet fehárvárcsurgói tanítónőnek nyugalomba menetelét is s abbeli óhaját fejezte ki, hogy a hosszú, nehéz tanítói munka után még sokáig élvezhesse jó egészségben a jól megérdemelt nyugdíjat. Köszöntötte az értekezlet Deák Mihály új iszkaszentgyörgyi lelkipásztort s működésére Isten megsegítő kegyelmét kérte, ki meghatva mondott köszönetét az üdvözlésért. Kovács Lajos fehérvárcsurgói lelkipásztor „Az evangélizáció“ címmel Léczfalvy Sándor mohai tanító pedig „Néhány szó a belmissziói munka érdekében“ címmel tartották meg értekezésüket. Az értekezlet mindkét előadónak köszönetét nyilvánította. Az őszi konferencia helyéül Moha jelöltetett ki.