Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-06-01 / 22. szám
Ötvenkettedik évfolyam. 22. szám. Pápa, 1941 június 1. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE _________________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.___________________________________----------------------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK-----------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÓMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A megelevenítő Szent Lélek. Szerte a világon az ágyúdörgés és puskaropogás közepette megcsendülnek ma a harangok is, hogy békés hivogatással hívják a megfáradt és megszomorodott lelkeket a pünkösdi evangéliom üzenetének meghallgatására. Városok és falvak hívő lelkei elindulnak az Isten hajléka felé, hogy a láthatókról a láthatatlanok felé tekintsenek s meghallják, mit üzen a pünkösdi Lélek a gyülekezetnek? Emberi ajkakon csendü/ fel az Ige, sokan hallják, de kevesen értik, különösen a Lélekről való beszédet. Sokak számára nagyon elvont tanítás a pünkösdi evangéliom s nem is tudják, mit kezdjenek vele. Mások 'elfeledkeznek róla s úgy gondolják, hogy válasz nélkül hagyhatják a pünkösdi kérdést: Vettetek-e Szent Lelket? Ezek úgy gondolják, hogy lehet valaki jó keresztyén anélkül is, hogy elnyerte volna a Lélek keresztségét. Elégséges a számukra annyi, hogy megkeresztelték őket a Szent Lélek nevében is és hogy ilyenkor pünkösd táján megemlékeznek a Lélek kitöltéséről, ,sőt el is hiszik. Pedig tanítvánnyá lenni, a keresztyén nevezetre méltónak lenni csak a Lélek újjászülő, megelevenítő ereje által lehetséges. A Lelket még nem nyert lelkek számai töltrk meg a templomokat, ezért erőtelen az igehirdetés, ezért nem kell a Biblia, ezért nem értik az igehirdetést, ezért van olyan kevés imádkozó ember és olyan kevés áldozatra kész lélek. Nem árad erő a keresztyénségből, mert kevés benne a Lélek és a láthatatlanokról a láthatókra irányítja a tekintetét. Keresi a helyét ebben a világban s itt akarja Krisztust is megtalálni, kézzelfogható tapasztalásoktól teszi függővé az engedelmességét és hitét. Természetesen, hogy Krisztust seholsem találja, nem hall mást, mint Krisztus-tagadást, az anyagra, a láthatókra épített élet önzésének jelszavait. Sokakat megtévesztenek ezek, belőlük állítják össze a bibliájukat, imádság helyett karjuk, fegyvereik s pénztárcájuk erejére támaszkodnak. Az igehirdetés pedig egy távoli világ halk üzenetévé válik a számukra, amelyet nem értenek, csak elálmosodnak tőle, feleslegesnek tartják. Minden, ami lelki, ami láthatatlan, elveszti az értékét, mert meghalt bennük a lélek. Ezért erőtelen sok helyen az egyházi élet, ezért rendültek meg a családi élet alapjai. A halódó délek! lángba borít mindent, ami szent, ami maradandó érték. A Lélek nélküli keresztyénség megízetlenedett sóvá válik, amely nem jó semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek. Nem lehet más ma sem az imádságunk, mint az egyakarattal elmondott pünkösdi könyörgés:. Jövel Szent Lélek Űr Isten! Sokan félnek ettől a Lélektől, mert nem akarnak megalázkodni, féltik bűneiket, s életük vezetését nem adják ki a kezükből, értelmükben elbizakodottak, szívükben megkeményedtek. De sok ilyen gyümölcstelen és haladó élettel találkozhatunk ma mindenfelé. Csak a megelevenítő Szent Lélek tehet újjá mindent, Ő ad új értelmet, új szívet, új lelket, Ő szólaltatja meg az Igét, Ő tanít meg imádkozni, Ő részeltet Krisztus ajándékaiban s Általa .vehetjük a Fiúság lelkét, Istent Atyánknak vallhatjuk. A gyümölcstelen életünkből gyümölcstermő lesz, megtenni a Lélek gyümölcseit: a szeretetet, örömet, békességet, béketűrést, szívességet, jóságot, hűséget, szelídséget és mértékletességet. Ki ne vágyakoznék erre az életre? Nem álom ez, hanem valósággá lehet a pünkösdi Lélek által. Használjuk ki a kegyelmi időt s kérjük, amíg megnyerhető. Pethe Kálmán. Az Országos Zsinat. Ravasz püspök imája és újabb zsoltárének következett, azután Balogh Jenő dr. főgondnok-elnök mondott megnyitót. Mint a magyarországi református egyháznak hivatalkorra nézve legidősebb főgondnoka, köszöntőm a zsinat tagjait. Mélj meghatottsággal és áhítatos örvendezéssel köszönöm a Mindenhatónak azt a kegyelmet, hogy az utolsó négy esztendő alatt immár négy alkalommal engedte növekedni országunkat. De tisztában vagyunk azzal is, hogy milyen hálával tartozunk Kormányzónknak. (Mindenki feláll és úgy éljenez sokáig.) Állva folytatja Balogh Jenő: Kormányzónk magyar bátorsággal, a nemzet jövőjébe vetett bizakodással, bölcseséggel és türelemmel, békés úton küzdve a trianoni diktátum igazságtalanságai, szörnyűségei ellen, minden alkalmat felhasznált arra, hogy a nemzetet a mélységből felemelje, a nemzet öntudatát erőisítse s a nemzeti hadsereget megfelelő fokra fejlessze és helyes külpolitikával érte el azt., amit az országrészek hazatérése fejez ki. Mai gyűlésünk jegyzőkönyvében fejezzük ki hódolatunkat iránta. (Viharos ováció.) — Boldog érzésekkel köszöntöm, folytatta Balogh elnök, Erdély és Királyhágómellék képviselőit. 22 éven keresztül szenvedtek és köszönjük, hogy magyar s református mivoltukat megtartották^ de köszönjük a visszatért tanintézeteknek is, hogy ifjúságunkat magyarnak őrizték meg. A világi elnök bejelentette, hogy Farkas István püspök-alelnök elmaradt a zsinatról, felépüléséhez áldást kívánnak. Teleki Artur gróf, a hivatalára nézve legidősebb erdélyi főgondnok kért szót és ezt mondotta: Most, hogy újra abba az áldott helyzetbe jutottunk, hogy az erdélyi egyházkerület ismét résztvehet a zsinat munkájában, hálás köszönetét mondünk azért a meleg üdvözletért, amelyben részesültünk s mindenegyes testvérünknek, hogy túlélhettük e 22 évet. E 22 év alatt
