Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1940-03-31 / 13. szám

1940.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

61. oldal.

tan, Tantó István ig.-tianító harmónium-kíséretével. Takaró József, Szőke-Kovács István és Jakab Sándor saijít fogalmazásukban, kiváló előadókészséggel a népfőiskola rájuk tett hatásáról s a magyar parasztifijúság új feladatairól beszéltek. Különösen Szőke-Kovács előadása volt megható mélységes istenhitével. Mészáros Ádám prózában, Várnay László versben mondott könnyekig me.gható búcsúzót. Végül búcsúdalt s gazdaindulót énekeltek a m^gük is mélyen megilletődött növendékek.

Boda József lelkipásztor az idő előrehaladottsága miatt csak röviden emlékezett meg arról a szeretetteljes támogatásról, amiben a népfőiskolát annak 332 előadást tartott 44... messze vidékről is készségesen Idejött előadója és más vallásé pártfogói is erkölcsileg és anyagilag támogatták.

Ezután a veszprémi egyház vegyeskara Tantó István ig. vezetésével elénekelte a »Finn himnusz«;-#, majd üdvözlések következtek.

Kovács J. István püspökhelyettes a ref. konvent üdvözletét tolmácsolta s hangoztatta,, hogy a magyar istenáldotta fajta és biztosan felragyog jobb jövője, ha nem indul csalóka idegen példák után„ hanem megmarad azon az úton, amit az Isten számára századokon át kijelölt. Banké Béla gazd. ak, tanár ß földművelési minisztérium, dr. Tarr Kálmán min. titkár a kultuszminisztérium népmüv. osztálya, dr. Mády Zoltán igazgató a nagytarcsai ev. népfőiskola, Kovács Péter az alföldi KIE-szervezetek, Szol!ősy István tanár, a KIÉ Nemz. Szövetségének társelnöke egyesülete üdvözletét fejezte ki s aíz utóbbi ajándékkönyveket is osztott szét a végzett ifjak között. Valamennyien hangSÍK lyozták, hogy csak Krisztusnak szolgáló, öntudatos parasztság tudja előbbrevinni a magyarság és az ország ügyét.

Végül az énekkarral együtt a Himnuszt énekelte el a közönség. Ünnepély után a népfőiskola ebédet adott a vendégek tiszteletére, amit a református aszszonyok és leányok ügyes kezei állították elő.

A V esz prém. várni egy e után.

f KÖNYVISMERTETÉS Ü

IV -+•*)

Bódás János ref. lelkipásztor: Térjetek meg! Evangélizációs beszédsorozat. Szombathely, 1939. 8-r. 46 1. Ára 80 fillér.

E könyv a szombathelyi ref. gyülekezet imaközössége tagjainak kívánságára látott napvilágot, akik Isten kegyelméből ezekből a beszédekből annyi áldást vettek. ,hogy úgy érezték, el kellett ezeket juttatni gazokhoz a testvérekhez is, akik nem hallották őket, vagy ha hallották isv de szeretnék dija elolvasni.

A beszédek az evangéliom tiszta italát tartalmazzák. A bizonyságtételek bátrak., az emberek tetszése helyett Isten tetszését keresik. Megsebeznek, de meg. is gyógyítanak.

Sok ilyen prédikátorra van szükség! Minden lelkipásztor tanulhat e beszédekből.

Mikos Lajos: Leányélet. Balatonfüred, 1939. 8-r,

87 1.

A gyülekezeti munkájáról faluján kívül is jól ismert dadi lelkipásztor e könyvecskében mélységek és magasságok felé vezeti a leán viel keket. A mélységekben az élet vizének üde forrásaira talál a lélek, a magasságok felé pedig a Krisztus lelke vonz. Aj hívő leánylélek e könyv olvasásakor meg fogja érezni, hogy ezeken a tájakon otthonos.

Szerző azért ír, hogy a hit tüzét gyújtogassa az '.egymás lámpásainak lángja mellett. Műve három főrészre oszlik: I. Leányélet. II. A Léleknek gyümölcsei. III. Leánykörben. Mindig egyszerű, a Biblija igazságain kicsiszolódott tősgyökeres magyar nyelven ír. Minden mondata Isten dicsőségét szolgálja. Arra akarja nevelni a leányokat, hogy leányéletüket az Úr kezéből fogadják el. Bízzanak Őbenne és akkor sohasem fognak zúgolódni azért, mert nem az erősebb nemhez tartoznak. Legyenek hálásak református voltukért, mert a tiszjta evangéliomi vallás is Isten ajándéka. Nagy célja, hogy a református leányélet szebb, sugárzóbb, örvendezőbb és tökéletesebb legyen minden más leány életénél.

Művét örömmel olvastuk át és bizalommal ajánljuk úgy a lelkipásztoroknak, akik gyakorlott útmutatót fognak benne találni a leányok között végzendő evangéliomi munkájukhoz, mint maguknak a leányoknak, akik igazi lelki eledelt kapnak a mű egyes fejei zeteiben, hogy teremhessék a "Lélek gyümölcseit és lehessenek az anyaszentegyház életerős tagjai.

A mű ízléses és kedves címlapját Pap Emil festőművész Napsütés című festménye alapján Fazekas Gábor segédlelkész metszette igen sikerültén linóleumba.

Antal Zoltán: Rossz időben... A Nógrádvármegyei Madách-Társaság kiadása. Balassagyarmat, 1939. 8-r. 56 1.

Antal Zoltánt nem kell külön bemutatnunk lapunk olvasóinak. A balassagyarmati gyülekezet buzgó lelkipásztora irodalmilag is tevékenyen működik. Eddig két verses kötete (Az Ipoly dalai, 1929, Papkéve, 1937), egy történeti műve (A balassagyarmati cseh1 kiverés története, 1933) és két egyházi jellegű könyve (Az egyháziatlanok kifogásai, 1938, A Bárány zsoltára, 1939) forog közkézen.

A Rossz időben kötet szerző úiabb verseiből ad harminchármat. A költemények úgy mutatják be írójukat, mint aki telve a haza forró szeretetéYel; megihletik a közel múlt nagy eseményei: Horthy Miklós kormányzó komáromi bevonulásai. Csehország kimúlása. Mint izig-vérig lelkipásztor, érző szívvel jár az életben, meglátja a kis örömöket, az elrejtőző bánatokat nevén nevezi a bűnöket és ostorozza a farizeusokat.

Felüdítő foglalkozás elmerülni az előkelő külsejű.. a Nógrádvármegyei Madách-Társaság kiadásiban megjelent kötet olvasásába. Az Ízléses címlapot Martos Zsigmond gimnáziumi tanár, festőművész rajzolta.

Ifjúsági Vezetők Könyvtára. 3. A KIE-munka. Irta Prosch Károly, a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Világszövetségének titkára. Fordította Szőllőssy István. Kiadja a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége. Budapest, 1939. 8-r. 40 1. Ára 50 f.

A KIE-munka mindjobban terjed református egyházunkban. Jó, ha olyan emberek mondják el a munka végzéséről véleményüket, akik életük java részét ebben a Imunkában töltötték el és akiknek nemcsak szívügyük az ifjúsági munka, de — mint a mozgalomban elismert vezetők — irányt mutathatnak másoknak.

Ilyen megbízható vezető Prosch Károly, a KIÉ egyik világszövetségi titkára, aki megfordult többször hazánkban is. A fenti füzet a dunavecsei vezetőiképző táborban tartott előadásai összefoglalása. A íkövetkező kérdésekkel foglalkozik: 1. Mi is voltaképen a KIÉ? 2. Vezetők és munkálkodó tagok a KIE-ben. 3. Lelki erőink forrásai. 4. A KIÉ mint a gondolkozás