Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-31 / 13. szám
62. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1940. iskolája. 5. Testnevelés a KIE-ben. 6. Öregek és fiatalok a KIE-ben. 7. A KIÉ, a család, az egyház és a nemzet. Hasznos könyv, szívesen ajánljuk. Joó Sándor: Református diakonátus. Elméleti és gyakorlati alapelvek. Budapest, 1939. 8-r., 155 1. Igaza van a szerzőnek: »A diakónia és diakonátus kérdése mindezideig meglehetősen mostohán kezelt problémája volt a református teológiának.« Dolgozata megírásánál két szempont vezette: egyfelől azt igyekezett kifejteni, hogy a diakónia mint egyházi funkció és a diakonátus mint egyházi tisztség szülcségképeni alkatrésze annak az egyházfogalomnak, melyet a református teológia az írás alapján kezdettől fogva mind máig vall; másfelől tudva azt, hogy a diakónia kérdése magyar református egyházunknak is egyre időszerűbb kérdésévé kezd válni, a magyar egyházi viszonyok figyelembe vételével olvan gyakorlati alan- és irányelveket törekedett megállapítani^ melyek szerint egy felállítandó magyar református diakonátus a gyakorlatban elindulhat. A dolgozat gyakorlati részének kidolgozásánál szerző nemcsak forrásmunkákra támaszkodott, hanem legtöbbet azokból á személyes tapasztalatokból merített, melyeket Hollandiában a szigorú reformáltuk •egyház diakoná,tusával való közvetlen kapcsolata révén szerezhetett. A mű felosztása a következő: I. rész. Diakónia és egyházfogalom (9—36. 11.). IL rész. Diakonátus mint egyházi tisztség (37—98. 11.). III.. rész. Diakonátus és gyülekezet (99—154. 11.). Magas színvonalú, elvi alapokon történő fejtegetése e mű a mi egyházunkra nézve is fontos kérdésnek. Forrásai elsősorban holland nyelvűek, de alaposan ismeri Kálvint is. Joó szerint »a református teológiának és egyháznak olyan specialitása, konfesszionális princípiumának olyan következménye a diakonátus intézménye, amely nélkül csonka az egyházfogalom és nem élhet az egyház« (89. 1.). Elsősorban a férfidiakonátust fejti ki, a női diakonátusról csak röviden emlékezik meg (89—90. 11.). A 97. lapon megemlékezik szerző a komáromi egyházban működő diakonátus testületről. Kiegészítésül felemlítjük, hogy a győri református gyülekezetben is kálvini alapokon dolgoznak a diakónusok. A dolgozat gyakorlati theol. irodalmunk értékes és sok megszívlelésre érdemes tanulságot szolgáltató terméke. Rúzsás Lajos: Az egri vár gazdálkodása a XVI. században. Budapest—Pápa, 1939. 8-r. 71 1. A történetíró Kis Ernő pápai gimnáziumi igazgatónk unokájának, pápai gimnáziumunk volt kiváló növendékének, az Eötvös Kollégium tagjának, jelenleg pápai gimnáziumunk helyettes tanárának bölcsészetdoktori értekezésé ez a rendkívüli szorgalomról, széleskörű ismeretről, a levéltári források alapos kiaknázásáról tanúskodó mű, mely az ország honvédelmének történelmében oly nagy szerepet játszó Eger' vára .XVI. századi gazdaságtörténelméről ad megbízható és sok tekintetben eddig ismeretlen képet. Szerző A honvédelem szervezése Mohács után című bevezető fejezetében megállapítja, hogy ez időben a honvédelem helyhez kötötté vált.. ami annyit jelentett. £iogy az uralkodó, ahol pénzügyi erőt kellett kifejtenie., mindenütt helvi jövedelmeket igyekezett a szükséglet céliaira lekötni. E tanulmány hézagpótló, mert a végvárak belső viszonyairól eddig keveset tudtunk. Rúzsás sorraveszi a vár és jövedelmének kormányzatát, a földesúri jövedelmeket, az egyházmegye tizedjövedelmét, az idecsatolt állami jövedelmeket és ismerteti ezek változásait a török hódítás következtében. Az Országos Levéltár gazdag anyaga szolgált főforrásul. Állításai bizonyítására, mint vérbeli történetíró, mindenkor kézzelfogható adatokra hivatkozik. Sokszor súlyos igazságokat kénytelen megállapítani, de ítéletei mindenkor helytállók, mert tényeken nvugosznak. Összesen 12 megye függött össze részben vafgiy egészben valami módon a várral. Eger anyagi érdekszálai Hatvanig, a Sárközig, Szegedig, Békésig, Debrecenig és Homonnáig nyúltak. Szemléltető képet ad szerző a vár jövedelmeinek pusztulásáról, melynek legfőbb oka a folytonos hadiállapot volt. »A vár számára a magyarok, németek1 és törökök egyformán pusztulást jelentettek.« Szomorú idők voltak azok! Az egyik járásnak majdnem minden faluja teljesen kihalt (62. 1.). A lakosságnak semmije sem maradt. A mű végén levő 4 oldalnyi német összefoglalás a külföld számára is hozzáférhetővé teszi az értékes tanulmány főbb eredményeit. Dr. Julow Jenő ügyvéd, meghívott előadó a Tisza István Tudományegyetem Védőnőképzőjén. Szociális családvédelem. I. rész. Második bővített kiadás. Debrecen, év nélkül. 8-r. 290 1. E könyv, mint szerző az előszóban írja, »a szociális lelkiismeretet akarja ébresztgetni, ébrentartani és szétsugároztatni azok felé, kikre a szociális igazság felismerése kötelezettséget ró«. Lehetőségig került mindent, ami olyan gyakran szegi kedvét és őrli fel elmélyedési szándékát annak, ki új ismeretek szerzésére szánta magát, kerüli tehát a sok elméletet, a túlságos rendszerezést, az adatok halmozását, az állandó hivatkozást a paragrafusokra stb. Egyszerűen, közvetlenül, szemléltetően, idő- és alkalomszerűen és minél frissebben törekszik tárgyalni az egyes kérdéseket, különös tekintettel a napisajtó meglátásaira és bírálataira. A könyv főbb részei: A házasság védelme; A család védelme; Az anya- és csecsemővédelemről általában ; A népesedés védelme; Az egykéről általában; A magzat védelme; A kisdedvédelem; A gyermek védelme; A család szerepéről a gyermekvédelemben általában; Az iskola szerepéről a gyermek.. Ül. ifjúságvédelemben általában. Amit mond, érthető és érdekes. Sokat tanulhat belőle a lelkipásztor, a tanító, az óvónő, a diakonissza. László Zsigmond: Életem főbb vonásaiban. Pápa, 1940. 24 l.-j-l arckép. Nagysápi lelkipásztor atyánkfia nyugalomba vonulása előtt összeírta élete nevezetesebb eseményeit. Szívbeli megindultsággal olvassuk a küzdelmeket, melyek megvívásában ott volt mindenkor Isten segítő keze, melyet László Zsigmond sohsem engedett el és így hitét sok megpróbáltatás között is meg tudta tartani. Élete a gyülekezete anyagi és lelki jólétéért dolgozó lelkipásztor munkás és áldozatos élete, melyet méltó megismerni másoknak is. — Konfirmációi emléklapok kaphatók a Főiskolai könyvnyomdában (Pápa, Petőfi-u. 13.), darabonként 20 fillérért.
