Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-12-22 / 51. szám
256. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1940. Zsinatunk új ülésszaka. A budapesti székház zsinati termében dec. 10-én nyílt meg az országos zsinat harmadik ülésszaka. Egyházkerületünk zsinati tagjai közül a következők jelentek meg: Medgyasszay Vince püspök, dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok, Lőke Károly, Halka Sándor, Győry Elemér, Bakó Lajos, Czeglédy Pál, Szabó Bálint, Ólé Sándor lelkészi-, dr. Szilassy Béla, dr. Szász Károly, dr. Jókay-Ihász Miklós, Nagy Nándor, Huszár Aladár, Kovács Gyula vil. képviselők. A tanintézeteket dr. Pongrácz József, Fejes Zsigmond, í vitéz Szalóky Lajos, Győrffy Lajos képviselte. Ravasz László dr. püspök, lelkészi elnök Ezékiel 7: 23. alapján azt fejtegette, hogy ma az egész emberi élet forrongásban, átalakulásban van, új emberiségről, új Európáról, új társadalmi rendről beszélnek. Bizonytalanság lett úrrá a világon s ebből azt lehet kiérezni, hogy ez a világ eseng prófétai látásért, papi törvényekért és a vének tanácsáért. Mert irtózatos volna elszakadni az erő ősi forrásától, Istentől, — tehát elállatiasodni. Kóstolót vett már belőle az emberiség itt is, ott is és a jobb embereknek csontja velejéig hat a borzongás: mi lenne a világgal, ha nem lenne prófétai látás, ha le kellene mondám a láthatatlan világ boldog ihletéseiről, lemondani arról, amiért tulajdonképen érdemes élni. De a világ óhajtozik a_ szent papi törvény után is: megérzi Isten kiengesztelő erejét, új világát, ahol legyen nyugalom, béke és közbenjárás. És végül eseng a világ tekintély, foganatos tanács, a tapasztaltak útmutatása, a kívánatos életparancs után. Bölcsek és őrültek, szentek elvetemültek világába zúg bele a szó: »Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz!« Krisztusért sóhajtozik ez a beteg világ, csak Ő gyógyíthatja meg, az egyetlen Próféta, Főpap és Király. Az a keresztyén ember is ennek az isteni munkának szerszáma, aki azért, mert Krisztussal egy tisztet: prófétai, főpapi és királyi tisztet hajt végre, azzal, hogy örökkévaló igazságok lángját gyújtja fel, emeli magasra és életének áldozatát, mint véres áldozatot a kereszt lábainál bemutatja; Isten igéje szerint erkölcsi törvényt valósít meg, amely felette áll a csillagoknak és naprendszereknek. A beteg világnak reánk van szüksége, akik megállunk a beteg emberiség közepette s megéreztük, hogy az emberiség sóvárogva-nyögve várja az Isten fiainak megjelenését. Itt vagyunk, alázatosan jelentkezünk a szolgálatra. Balogh Jenő dr. főgondnok, világi elnök megnyitóbeszéde első mondataiban a mélyen meghatott lelkiöröm és a Mindenható iránt érzett hálaadás szavaival emlékezett meg arról, hogy az erdélyi és nagyváradi egyházkerület adatai szerint most szeptemberben 526 egyházközséggel összesen ötszázharmincnyolcezer magyar református tért haza. A református egyház átérzi azt a felelősséget, amely a több mint két és félmillió magyar reformátusra a megnagyobbodott Magyarországon a fokozottan végzendő művelődési munkában is hárul. Az elnöki megnyitó kiemelte ezlután a hazatért reformátusoknak két évtizeden át végzett bámulatos munkásságát, áldozatkészségét és lalkotásait s boldog örömmel említette fel, hogy hazatért több, nagy magyarok által létesített református iskola és főiskola s ezek közül különösen a kolozsvári teológiai akadémia munkáját hangsúlyozta. Szeretettel emlékezett meg az elnök a határokon kívül maradt hatszázezernél több magyarról s azokról a történelmi emlékekkel megszentelt és művelődési munka által nagyrabecsült -városokról, amelyek odaát vannak. A szeptemberi események folytán — szólt Balogh Jenő vggül — a királyhágómelléki egyházkerület jogilag visszatért a tiszántúli egyházkerületbe, amelyből annakidején kiszakították, de az elnök nézete szerint is gondoskodni kell ennek az egyházkerületnek mindazon érdemes munkásairól, akik a kerületi szervezet feloszlatása következtében nehézségek közé kerülnének. Hangoztatta: a Kormányzó úr bölcs, szilárd és az ország javát mindig előmozdító vezérlete nagy tényező volt abban, hogy elszakított számos országrészünk már visszajött. Bejelentette továbbmenően Balogh lenő,. hogy az egyház országos megbízottai a visszatért keleti és erdélyrészi területek református köreivel a helvszínen is tárgyaltak s a 150 éve született hittestvér, Kölcsey Ferenc szavával végezte a főgondnok-elnök: »Neked, élni kell, ó, hon«, mert hiszen »Megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt«. Felállva búcsúzott a zsinat több ülésszakon át volt oszlopos tagjától, Darányi Kálmán boldogemlékű miniszterelnöktől. »Valósággal elégett a nemzet .és a haza szolgálatában, — mondotta róla a világi-elnöki székből Balogh Jenő — ugyanolyan lelkesedéssel állott az egyház rendefkezésére s a “Református Országos Zsinat egyházalkotmányi bizottságának is elnöke volt. Sörös Béla elhunyt felvidéki püspököt, Görömbei Péter és Isaák Elemér tagokat parentálta el még. A jegyzői előterjesztéseket Enyedy Andor dr. tiszáninneni lelkészfőjegyző és Erdős Károly dr. debreceni egyetemi tanár tették meg. Titkos szavazással kiegészítette a zsinat az egyes szakbizottságokat, majd pedig Szentpéteri Kun Béla dr. debreceni egyetemi tanár bemutatta az elnökségi jelentést arról, hogy a felvidéki újraegyesítésről szóló, 1939. évi II. egyházi törvénycikket a Kormányzó őfőméltósága jóváhagyta és megerősítette. A zsinat ygyházalkotmányi bizottsága megválasztotta új elnökévé — Darányi Kálmán utódjává — „Puky Endre dr.-t, a Közigazgatási Bíróság 'elnökét. Dec. 11-én Sz. Kun Béla professzor mint előadó ismertette »A Magyarországhoz visszacsatolt keleti és erdélyi területeken fennálló református egyházi önkormányzati testületeknek a magyarországi református egyház többi részével ismét egyesítéséről« szóló törvénytervezetet. A reménység — mondotta az ősz egyházjogász előadói beszédében — nem csalt meg bennünket. Most visszakerül hozzánk az eredeti magyarországi egyházi szervezet ötödik egyházkerülete is: az erdélyi, márpedig sokszorosan megvan az okunk, hogy erre a területre és magyarságára büszkék legyünk. A magyar szabadságnak és a magyar evangéliomi gondolatnak ezek a területek és magyarjaik mindig erős bástyái voltak, itt ma is a reformátusságé a vezető iszerep, a visszatért magyarok között a reformátusok vannak viszonylagos többségben. Csodálatos kultúrát termelt az erdélyi magyar reformátusság és ez aí lélek egyforma szeretettel terjesztette a kultúrát a más vallású és más nemzetiségű állampolgárok között is. Ezen a területen biztosították a világon! szinte elsőnek a vallás szabad gyakorlatát, ezt a törvényt a magyarság jogalkotó szelleme, szabadságszeretete és felvilágosodottsága hozta létre. Hangsúlyozta, technikai oka van csupán annak, hogy a keleti és erdélyi országrészek zsinati képviselői csak a ké-
