Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-12-22 / 51. szám
1940. 257. oldal. DUNÁNTŰLI PROTESTÁNS LAP sőbbi üléssorozaton vehetnek részt. így végezte megindult hangú beszédét: íme. — »A hegyek eltávoznak, a halmok megrendülnek, de az Úr irgalma jtőlünk el nem távozik« ... A zsinat a törvényjavaslatot először általánosságban, majd Farkasfalvi Farkas Géza tiszáninneni főgondnok, Tasnádi Nagy András dr. budapesti egyházmegyei gondnok, házelnök, majd Gönczy Béla vésztői lelkipásztor, Kováts J. István dr. dunamelléki lelkészjegyző és Jékely-Áprily Lajos budapesti leánygimnáziumi igazgató hozzászólásai után részleteiben is elfogadta a törvényjavaslatot, melyet lapunk múlt szamában egész terjedelmében közöltünk. E napon a jegyzői teendőket Győry Elemér egyházkerületi főjegyző és R. Vozáry Aladár dr. végezte. Egy másik törvényjavaslatban — az 1939. évi I. egyházi törvénycikk módosításával — kimondotta a zsinat, hogy az egybehívási tizenkélév lietdte e'őtt, üléseit bármikor elnapolhatja s hogy a zsinati elnökség a konvent határozata, vagy három egyházkerület kérelme alapján a zsinatot összehívni köteles. Határozati javaslatot fogadtak el ezután: felhívja a zsinat az erdélyi egyházkerületet, hogy az alkotmányán 1917 óta esteleg tett változtatásokról jelentést tegyen, a tiszántúli egyházkerület pedig felhatalmazást kapott, hogy a most még működő királyhágómelléki egyházkerülettel vaió megállapodás ereién egyes területrészek vagy intézmények igazgatását a végleges beolvadás előtt is kölcsönös megegyezés útján átvehesse. Megválasztotta a mai ülés az új »országos bizottságot. Rövid szünet után a törvényjavaslatok harnadik olvasását is megtartották. Az elfogadott törvényalkotásokat jóváhagyás és megerősítés végett a Kormányzó Őfőméltóságához terjesztik fel. Valószínűleg a jövő év májusára hívják össze a zsinat negyedik ülésszakát. Balogh Jenő dr. világi elnök köszönetét mondott mindazoknak, akik a zsinati tárgyalások előkészítése so»án — erdélyi helyszíni tárgyalásokkal is — szolgálatot végeztek s a konventi irodának, pontos és fáradhatatlan munkájáért. Révész Imre dr. püspök kért még szót. Erdély négyszáz év óta élén jár a magyar szellem fejlődésének, de a puritán gondolat és a presbiteri eszme fejlődésének is, őszintén, bátran és a lelkiismeret! kényszerítő hatása alatt. És az utolsó harminc esztendőben egyre mélyebbről táplálkozik az a gondolat, hogy az egyház és a misszió egy fogalom: ez qi felismerés is a szenvedések terhe alatt nagyranőtt; pálmának, Erdélynek világából terebélyesedett el. A mindennapos áldozat tűzében forrott össze a szenvedés .népe. az erdélvi magyarság. A visszatért és vissza nem tért részek szenvedésének 22 éves történetére esik tekintetünk, — felvillan előttünk újból Erdély, a »titokzatos szó«, — mint a költő Áprilv mondotta, — adjunk hálát, hogy részesei, eszközei, szerszámai lehettünk ennek a boldog visszaölelkezésnek és hogy mi most itt együtt nagy emlékek és reménységek hatalma alatt állva, kifejezhetjük azt a bizonyosságunkat: ha Isten kegyelmes lesz hozzánk, még ily boldog visszaölelkezésnek részesei lehetünk. Hogy ezt ennek az elnökségnek, zsinati vezetőinknek irányításával telhessük, erre a reményünkre kérünk áldást. A zsinat közénekkel és Ravasz László püspökelnök imájával végződött: Könyörgünk Hozzád, Atyánk a visszacsatolt gyülekezetekért, templomokért, a drága népért, hű és szenvedő szolgáidért, akiket legutóbb is tüzes kemencében próbáltál és most, mint egy kivirágzott iiszköt, kiszabadítottad és elplántáltad. Maradjon meg rajtunk a Te áldásod, hogy ez az egyesség, amit itt szereztünk, Tebenned maradjon. És buzgón könyörgünk azokért, akik még mindig a szenvedés vizei mellett ülnekv hegedűiket fűzfákra függesztették és plhal ajkukon az örömmondó ének. Ó, maradj nekik hűséges pásztoruk, vigasztald őket atyai szavaddal, vedd körül hatalmas erőddel... hogy ajkukon újra felzendüljön az ének és mi is bizonyságot tegyünk arról, hogy a Te népedet nem engeded. Elégeld meg e földön a szenvedést. Mélységből, adventi árnyékok közül könyörgünk Hozzád, karácsonyi csillag Ura és Istene: szándd meg (ezll: a világot és add neki a Te békességedet. A Magyar Értesítő nyomán. Egyházkerületünk közgyűlése. (Folyt, és vége.) A mezőföldi egyházmegye határozatát a lelkészválasztási törvény módosításáról, közgyűlés az egyetemes konvent útján felterjeszti a zsinati előkészítő bizottsághoz. Megerősítette közgyűlés a veszprémi egyházmegye ama határozatát, melyben kimondotta, hogy minden kebelbeli lelkipásztor kötelezett tagja az ORLE- nak és hogy a tagdíjakat az egyházmegye pénztárosa szedi be és küldi be s ezzel kapcsolatban felhívta közgyűlés a többi egyházmegyéket is hasonló határozat meghozatalára. A missziói ügyek tárgyalása során örömmel üdvözölte a visszatért barsi és komáromi egyházmegyéket abból az alkalomból, hogy először készítettek és nyújtottak be jelentést a gyülekezeteikben folyt miszsziói munkákról. Örömmel állapítja meg, hogy egyházkerületünk gyülekezeteiben a nem mindig megfelelő külső körülmények között és különböző nehézségek ellenére is nemcsak tovább folyt a missziói tevékenység, hanem sok tekintetben nagyobb lendületet is vett. Ezért szívesen emlékezik meg a mezőföldi egyházmegye munkájáról, amit különösen a leány- és női munka területén végzett szép eredménnyel és a belsősomogyi egyházmegye kezdeményezéséről, hogy a női munka megszervezésére és irányítására külön megbízottat állított be. Az ifjúsági munkával kapcsolatos jelentésekből örömmel veszi tudomásul azt a szép munkát, amit a Veszprémben működő Bakony-Balatonvidéki Népfőiskola végzett református ifjúságunk legderekabb tagjai között. Nagy reménységgel néz további működése elé és munkájára Isten áldását kéri. A szeretetmunkákkal kapcsolatban felhívja az egyházmegyék és egyházközségek figyelmét a »Béthel« egyesület kiskoszmályi és komáromi árvaházaira és egyéb intézményeire, melyek egyházkerületünkben végeznek áldásos munkát s ezért a gyülekezeteknek is szerető támogatásába ajánlja azokat. A szórványok gondozását az egyházközségek szeretetébe ajánlotta. Az egyházmegyéket felhívta, hogy tartsák állandóan napirenden nagyobb szórványközpontok létesítését és missziói egyházak, vagy missziói fiókegyházak megalakításának gondolatát. A szórványgondozás céljaira közgyűlés az egyetemes konventtől az eddiginél jóval nagyobb missziói segélyt kér.
