Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-02-05 / 6. szám
Ötvenedik évfolyam. 6. szám. Pápa, 1939 február 5. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ________________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. '________________________------------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL F3ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Néhány adóügyi kérdés. Az egyházak és hivatalnokainak adózásáról igen jó szolgálatot teljesítő füzetet adott ki Zugor István inai lelkipásztor, aminek megszerzését kötelezőleg elő kell írni minden lelkészi hivatal számára, mert közadózás terén nálunk általában sok bizonytalanság van. Nemcsak a községi jegyzők, hanem pénzügyigazgatósági tisztviselők is vannak, akik az összes rendeleteket teljes részletességgel nem ismerik. Ezért, ha az adózó nem akar több adót fizetni, mint amire törvényesen kötelezhető, az adóügyi rendeleteket át kell a saját szempontjából tanulmányoznia és jobban kell ismernie, mint az adókivető hatóságnak. Szükséges volna a régi Hegedüs-féle közigazgatási törvénytárt is kiegészíteni a legújabb törvényekkel és rendeletekkel, valamint kúriai és közigazgatási birósági döntvényekkel, hogy a ma közigazgatási dzsungeljében tájékozódni tudjunk. Az egyetemes konvent igen hasznos feladatot végezne, ha ezt tnegirafná valakivel. Ezek után hadd említek néhány esetet. Amig az egyház tulajdonát képező lelkészi, tanítói javadalmi és az egyház közcéljait szolgáló földek után az adót egy összegben az egyház nevén írták elő, addig kivetették a javadalmi földek után is a községi pótadót, 'ami még abban az esetben sem jár, ha az adókat az egyház fizeti. Az adóknak a javadalmasok nevére és az egyházéra széjjelszedetve az eredmény az lett, hogy a javadalmi földek után a községi pótadót nem .Vetették ki és az egyház a saját használatában levő földek után sem fizetett földadót,, mert az a 23.20 P-n alul maradt s így törlésbe hozatott. Ennek a két adónak az elmaradása évi 100 P-t hagy meg az egyház pénztárába. Visszamenőleg a pénzügyigazgatóság csak öt évre hozta törlésbe a községi pótadót,, de ez is1 kitett 361 P-t. Ezzel kapcsolatban tudnunk kell azt is, hogy a községi virilisták névjegyzékének az összeállításánál a javadalmasok által nem fizetett községi pótadó is kétszeresen számít, úgy, mintha ok fizették volna: Ezzel kapcsolatban a közigazgatási biróság két elvi jelentőségű döntvénye hadd álljon itt: 1904/1905. közig. B. sz.: A legtöbb adót fizető községi képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállításánál a lelkészi javadalomhoz tartozó földek egyenes állami adója a haszonélvező lelkész javára akkor is beszámítandó, ha az adót a lelkész helyett az egyház is fizeti. A másik elvi, jelentőségű döntvény az 1528/1931.közig. B. számú, mely szerint »az 1929. évi XXX. te. 9. § 10. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy az ideiglenes adómentesség a legtöbb adófizetésen alapuló jogot nem érinti, a községi pótadóra is vonatkozik. Ugyanezt állapítja meg a 3000/1929. M. E. sz. miniszteri rendelet is. Némely helyen sok baj van a lelkész kereseti adójával. Van|nak községek, ahol ezt ki sem vetik. Csak újabban, mióta külön adó is jár utánna, érdeklődnek a pénzügyi tisztviselők a lelkészek kereseti adója után is. Itt sok vitára ad okot az a kivétel, amit a lelkészekkel a kereseti adó végrehajtási utasítása tesz, hogy t. i. a lelkészlakás nem kereseti adóalap. Mig a többi tisztviselőknjél a lakbér is kereseti adóalap, addig a lelkészeknél a természetben élvezett lakás nem adóalap. Erre vonatkozólag a komáromi pénzügyigazgatóságtól nekem már van határozatom, amely ezt leszögezi, de úgy hallom, hogy a szomszéd gyülekezet lelkipásztora ez után is fizet kereseti adót. A másik vités kérdés az, hogy a javadalmi földek után keli-e az esetben kereseti adót fizetni, ha a földádót az egyház fizeti? A kereseti adó végrehajtási utasítása erre igennel felel. De nem így a közigazgatási bíróság, amelyik meg már több esetben leszögezte, hogy kereseti adó ez esetben sem jár a földek után. így az 13.965/1926. közig. B. számú határozatában, újabban a nagyrévi ref. lelkész panaszára a 9632/1937. P. számú ítéletében. Ügy, hogy ha a pénzügyigazgatóság az ilyen értelmű fellebbezést elutasítja, akkor a közigazgatási bírósághoz kell a törvényes időn belül panasszal élni. Amig e reánk nézve jogokban szűkölködő s a kötelezettségekben bővelkedő korban élünk, egyházunk érdekeit s a saját érdekünket is minden törvényes eszközzel védelmeznünk kell. Gyermely. Baráth József. A lelkipásztor az iskolában.* A lelkipásztor tanítói munkájánál természetesen a nevelésen is igen nagy hangsúly van, nemcsak akkor, ha hittant tanít, vagy vasárnapi iskolát vezet, hanem akkor is, ha a mindennapi iskolában is ő végzi a munkát. Ez a nevelői munka sok alkalmat nyújt nekünk olyan kérdés tárgyalására is, amiket más aligha tudna úgy a gyermek leikébe vésni, mint épen a lelkipásztor. Gondolok a külmissziói vonatkozásokra. Nemcsak az egyháztörténetnél, hanem a földrajznál, a természetrajznál, a történelemnél is mennyi alkalom nyílik arra, hogy ennek kérdéseit bekapcsoljuk, megvilágítsuk, s érthetőbbé tegyük. így a gyermek anélkül, hogy a kiszabott anyag kárt szenvedne, keresztyén lélekkel tud ezeken a tárgyakon keresztül beletekinteni a nagy missziói parancs lényegébe és jobban magáévá teszi Krisztusunk eme parancsát: »tegyetek tanítványokká minden népeket« (Mt. 28:19). * Irta és az országos theologusgyülésen Sárospatakon, 1938 június 16-án elmondotta Temesváry Béla kiskovácsi ref. lelkipásztor. PAP 4 í SGH-yüüS F&SKOLA
