Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-12-24 / 52. szám

1939.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

267. oldal.

mogyi 'egyházm. ifjúsági megbízott lelkész, Gáty Ferenc veszprémi egyházm. missziói előadó, Boda József veszprémi lelkipásztor-házigazda, Fejes Sándor veszprémi vallásoktató lelkész, Boll a Ferenc veszprémi segédlelkész, Szabó Géza tótvázsonyi lelkipásztor, Kovács József csetényi lelkipásztor, Kuti József haj máskén és Rácz Béla gyulafirátóti lelkipásztorok és Szabó Dezső egyházker. ifjúsági megbízott lelkész,

Az összejövetelt rövid áhítat vezette be, amit Gáty Ferenc felsőörsi lelkipásztor tartott Kol. 1:3—

14. alapján, hangsúlyozván, hogy Isten ügyét nekünk kell hallhatóvá tennünk, terjesztenünk, de erre csak akkor lehetünk alkalmasak, ha a világ által emlegetett arany középút számunkra nem más, mint a keskenvút közepe. Minden attól függ, hogy milyen kapcsolatban vagyunk Krisztussal.

Ezután Szabó Dezső kálozi lelkész köszöntötte a megjelenteket, akik átérezve az ifjúsági munka fontosságát, nem tekintették a távolságot, az utazás nehézségeit, hanem mindezt legyőzve eljöttek. A munkát, szerinte az áhítaton hallottak értelmében kell végezni: az ifjúságot Krisztushoz kell vezetnünk., de ezt csak úgy tehetjük, ha már a mi életünk központjában ott áll Ő. Az egyházkerület területén szisztematikusan meg kell szervezni az ifjúsági munkát, abból a legkisebb gyülekezet sem maradhat ki. Óvakodni kell az elhivatalosodástól, a statisztikázástól. Belső lelki erő tartsa össze az egybegyűlteket a munkában és semmi akadály ne riassza vissza őket az ifjú nemzedék nevelésétől. Szükségesnek látja lelkészek részére tartandó összejövetelek rendezését, ahol kitárhatják egymás előtt lelkűket, megbeszélhetik nehézségeiket, javíthatják munkamódszerüket, erősödhetnek hitben.

Kovács Bálint konventi ifjúsági lelkjpásztor körvonalazta ezután az ifjúsági munkát. A konvent 1933- ban azt a módszert fogadta el, amit a KIÉ már kipróbált és egyúttal meghatározta szervezetét is. Minden 6—10 gyülekezet körzetbe tömörül, élén a körzetgazdával. Az egyházmegye a körzetek együttes munkájának biztosítására egyházmegyei megbízottat állít, aki a körzetgazdákkal egyházmegyei ifjúsági tanácsot tart a munkaév kezdetén, vagy amikor arra szükség van. Az egyházker. ifjúsági megbízott pedig az egyházmegyei ifjúsági megbízottakkal tartja az egyházkerületi ifjúsági tanácsot a munka egységének előmozdítására. Ugyanígy konventi ifj. tanácsot tart a konventi megbízott az egyházkerületek megbizottaival, hogy az egyet. ref. egyház ifjúsági munkájában mindenütt meg legyen a kellő összhang. Jelen összejövetel alkalmával első lépésnek kell lennie annak, hogy az egyházkerület területén eddig végzett ifjúsági munkával megismerkedjünk és azután meghatározzuk a további teendőinket. Mindjárt beszámolt arról, hogy a tatai egyházmegyében 1935-ben már voltak körzeti konferenciák, az 1936-i nyári tábornak is jó hatása volt. Az egyházmegye körzetgazdákat állított be és a missziói előadót jelölte ki ifjúsági megbízottnak. Ugyancsak ő számolt be a drégelypalánki egyházmegyéről is, melynek megbizottja szintén akadályoztatott a megjelenésben. A munka itt indulóban van, itt is a missziói előadó bízatott meg az ifjúsági munka vezetésével, akinek megbízatása van, hogy a körzetgazdákat beállítsa.

Nyáry Pál somogyaszalói lelkész a belsősomogyi munkáról számolt be. Itt már 4—5 év óta intenzív munka folyik. Kilenc körzetgazda van, kik minden évben legalább egyszer meglátogatják a hozzájuk tartozó gyülekezetek ifjúságát, ha szükségesnek látszik, többször is. Körzeti ifjúsági konferenciákat is rendszeresen tartanak. Téli táborokon vezetőket képeznek. Az egyházmegye fontosnak tartja a munkát és évi 400 P-t biztosít erre a célra költségvetésében. Ebből az összegből pályadíjakat jutalmaznak, vezetőket képeztetnek, a losonci KIE-táborba 33 ifjút vittek el. A munka szépen halad. Törekvésük, hogy az ifjúság keresztyén világnézethez jusson és munkájuk az élet minden terét fogja át. Ebben az egyházmegyében látszik az ifjúsági munka a legerőteljesebbnek.

Pataky László kercai lelkipásztor az őrségi egyházmegyéről számolt be.,, ahol már szintén 4—5 éve megindult az ifjúsági munka, de nem rendszeresen, hanem elszórtan. Helyi viszonyok miatt az ő helyzetük nehezebb a többi egyházmegyénél, mert ott sok a körlelkészség, egy lelkészhez több község is tartozik, ezért csak ojtt tudnak eredményesen működni, ahol laknak. A taní'tói kart még nem tudták úgy belevonni ebbe a tevékenységbe, mint szeretnék. Minden két évben szoktak tartani konferenciákat is három helyre összejőve. Fontosnak tartja, hogy az ifjúsági munka ne merüljön ki a leventékkel való foglalkozásban és hogy az ifjúság kapjon külön otthont, ne az iskolában legyenek. Fejes Gábor esperes úr nagyon fontosnak tartotta az ifjúsági munkát és annak rendszeres megszervezését. Vörös Lajos őriszentpéteri lelkész szükségesnek tartja, hogy a körzetgazdák, vagy más ifjúsági munkások többször is megkeressék azt a gyülekezetét, ahol nehezen indul meg a munka.

Fülöp László igari lelkipásztor beszámolt arról, hogy a mezőföldi egyházmegye 1938-ban már beállította az ifjúsági megbízottat és 1939. évi közgyűlés a missziói kisköröket is megbízta^ hogy kebelükből körzetgazdákat válasszanak. Az ifjúsági munka ez ideig még nem indult meg rendszeresen,. de remény van rá. hogy ez hamarosan meglesz. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a körzetgazdák látogatása ne legyen kqnferencia, hanem egy-egy estét töltsenek el az ifjúság körében és mutassák meg, hogy miként kell összeiöveteleket tartani. De erre ki is kell a körzetgazdákat és. általában az ifjúsági vezetőket képezni, mert különben a jó szándékot a rossz módszer megsemmisítheti. ;

Bolla József felsőgörzsönyi lelkész ismerteti azt, hogy a pápai egyházmegyében nincs megbízott, sem körzetgazdák^ mert az egyházmegye úgy határozott, hogy ezeket akkor állítja be5 ha a konvent felemeli a missziói segélyeket.

Gáty Ferenc felsőörsi lelkipásztor a veszprémi egyházmegyével kapcsolatban elmondja, hogy 1937- ben Bakos Lajos lelkészt bízta meg az ifjúsági munka vezetésével az egyházmegye. Hat körzetgazdát is állított be. Abban az esztendőben élénk munka indult meg, de az 1938. év néma év volt, a munka visszahaínyatlott. Nagyon fontosnak tartja a lelkész és gyülekezeti evangélizációt.

A terepszemle után következett a feladatok megbeszélése. A munka csak evangéliomi lehet, amit úgy a serdülőknél, mint a felnőtt ifjúságnál végezni kell a körzetek megalakításával. Fontosnak látszik, hogy ne csak lelkészek, hanem tanítók, gyülekezeti tagok is belevonhatok legyenek ebbe. Egyházmegyék és kerület anyagilag is támogassák az ifjúsági munkát. A vezető lelkészek keressenek alkalmat arra, hogy több napra összejöhessnek, a világból kiszakítva magukat lélekben erősödjenek. Vezető tanfolyamot végezzenek a