Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-12-24 / 52. szám
268. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. teológusok és tanítóképzősök is. A falusi és városi ifjúság dolgozzon össze ott.,ahol teheti. A népfőiskola ügyét a vezetők karolják fel. Az ifjúsági tanács ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban határozatokat is hozott, amelyeket legközelebb fogunk közölni. Hálásan tekintünk Boda József veszprémi lelkipásztorra, aki szeretettel látott mindannyiónkat vendégül. Fogadja ez úton is köszönetünket érte. A kebelünkbe újonnan visszatért barsi és komáromi egyházmegye ifjúsági munkájával majd egy külön alkalommal fogunk megismerkedni Isten segítségével. Tudjuk, hogy a megszállás 20 esztendeje alatt lelkes Timotheusok szították az ifjakban a tüzet. Hisszük, hogy a veszprémi találkozás nem hiába múlott el felettünk. Ez a kezdet volt csupán, most a tetteknek kell következniük. Nem szabad megakadályozni hagyni magunkat semmi által. Ne a hivatalos megbízás ösztönözzön bennünket, hanem az a benső indíttatás., hogy felelősek vagyunk a jövő református nemzedékért. Ä munkát magunknál kezdjük eb. a mi gyülekezetünkben először. Ne rettentsen vissza az eredménytelenség. Kezdjük újra és újra! Az Isten kegyelme legyein mindnyájunkkal a közös munkában! Szabó Dezső. "" ■— -----"~T*Í) ! U KÖNYVISMERTETÉS 4 IV — Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Budapest, 1939. Kiadja a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. 8-r. VIII —(— 739 1. —{— 11 kép. Ára 20 P. (Folytatás.) Józseftől régtől fogva sokat vártak a protestán- , sok: A császár ugyanis korregens korában nem kerülte el kultúrintézményeiket, és tudták róla, hogy minden alattvalóját állampolgárnak tekinti. A protestánsok az utat, amelyen sérelmeik orvoslásához el akartak jutni, sokszor végig járták s így a teendő Mária Terézia halála hírére tisztán állt előttük: küldöttséget kell meneszteniök, hogy az nyújtsa át panaszaik hosszú sorát. A kérdés csak az volt, hogy mikor és hogyan? Az általános vélemény úgy alakult, hogy a kérvényt mielőbb el kell készíteni. Erre a munkára Vay vállalkozott, a tiszáninneni kerület főgondnoka, de Teleki Józsefet is felkérték. Az elaborátumban sorsuk alakulását ecsetelték a reformációtól kezdve. Teleki munkájának egyes kitételei szembetűnően emlékeztetnek Pufendorf természetjogi fejtegetéseire, mely szerint nem azt hisszük* amit akarunk* hanem amit értelmünk úgy állít elénk, hogy hinnünk kell. A deputandusok ápr. 29-én jutottak József elé, az uralkodó azonban nem egyszerre fogadta őket, hanem egyenként. Elismerte, hogy a protestánsoknak sok nyomorúságban volt részük., amivel szemben igazságos elbánást Ígért. A kihallgatásról nincs ugyan pontos leírás, de az megállapítható, hogy József ekkor még nem gondolt a valláspolitika teljes megváltoztatására. A protestánsok beadványára az államtanácsosok tették meg részletes megjegyzéseiket, kik közül Kessler bátran úgy nyilatkozott, hogy vallásgyakorlás miatt senkit sem szabad üldözni s az engedmények, melyeket javasolt, igen kedvezőek voltak és biztosra vette, hogy a protestánsok nagyon meg lesznek elégedve a kedvező fordulattal. Gebier pontról-pontra csatlakozott Kessler javaslatához, épp így Kaunitz is. A tanácsadók , felfogása határozott körvonalakkal bontakozott ki József előtt. Habozás nélkül el is fogadta javaslataikat, s olyan határozatot szerkesztett, mely részletesen ismertette az új valláspolitika elveit s próbálta így az életbe átültetni ifjúkori elgondolását. Az új valláspolitika első megfogalmazása tehát a két érdekelt fél érveinek latolgatása után történt meg és elsietettnek semmiképen sem mondhatjuk'. De ha a rendelkezések nem is Józsefnek a szavai, mégsem lehet vitás, hogy felfogása nélkül nem láthattak volna napvilágot. Mert József nem egyszerűen aláírta az eléje tett aktát, hanem úgy irányította az ügyeket, hogy végül is az a javaslat került eléje, amely teljesen megegyezett felfogásával. Ennek a felfogásnak a lényege pedig az, hogy a katholikus vallás tartsa meg uralkodó szerepét, az üldözések azonban szűnjenek meg. * Nemcsak a magyar, hanem az osztrák-cseh kancellária is belátta, hogy a Mária Terézia-kor egyházpolitikája tarthatatlan. Ennek megfelelően tervezetet dolgozott ki és azt benyújtotta a Gentben tartózkodó császárnak. A császár azonban a tervezetből csak a legelső mondatot hagyta jóvá, a többi részt áthúzta és lii intézkedést diktált titkára tollába. Radikális szakítás volt ez a múlttal, mert kifejtette benne, hogy katholikus és protestáns közt nincs többé semmi különbség, kivéve azt, hogy az utóbbiaknak a vallásgyakorlata nem nyilvános. Az erre vonatkozó parancsot pedig azonnal ki kell adni minden országnak, hogy az egyházi és világi hatóságok annak értelmében járjanak el. (Folyt, köv.) Dr. Soós Adorján kollégiumi tanár. Nyáry Pál: Szívemet Hozzád emelem! Elmélkedések és fohászok református keresztyének számára. Pécs, 1940. 352. 1. 8. r. Az országosan ismert Nyáry Pál pécsi esperes-lelkipásztor fenti új könyve hivő szívből fakadt elmélkedéseket és fohászokat tartalmaz 10 fejezet alatt: I. Az imádkozás iskolája. Ií. Hétköznapokon az Úr szolgálatában. III. Ünnepi harangszó. IV. Szent asztalodhoz készülök. V. Az üdvösség útja. VI. Útvesztőben. VII. Gyakorold magad a kegyességre! VIII. Családi szentély. IX. Református keresztyén vagyok! X. Tied vagyok, tied hazám! A legegyszerűbb és a legműveltebb ember is gazdag áldásokat nyer a könyvecske olvasgatásából. Mutatóban a karácsonyi elmélkedést közöljük lapunk mai számában. A könyv fűzve P20 P-be kerül, míg vászonkötésű példányai, melyekhez a szerző hozzáköttetti „Az Úr az én vigasztalóm“ című könyvecskéjét is, 2 50 P-be kerülnek. A vigasztaló könyvecske nélküli vászonkötés ára 2 00 P. A könyv bevezeti olvasóit a református keresztyén gondolkodásba. Kapható a szerzőnél, és az Egyházkerületi Iratterjesztésben. Melegen ajánljuk. ©©S®®©®®®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©® 1 VEGYESEK | ® Cd S®©®®®®®®©®®®®®®®©®®®©®®©®®®®©®©®®®®®©© Lapunk olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott, boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. — Szavazatfelbontás. Az üresedésben levő egyházkerületi tisztségekre elrendelt szavazás folytán beérkezett szavazatokat Pápán, december 21 és 22. napjain bontotta fel az egyházkerületi közgyűlés által ki
