Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-12-17 / 51. szám
258. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. halad, elmélkedésre és magasabbremdű fogalmak alkotására képes. Az akarat és lelki élet fejlődését tekintve, a fiúknál gyakran nyerseség, szabadosság, ellentmondási kedv mutatkozik, a leányoknál ábrándozás és kíváncsiság. A személyiség kialakulásának kora ezv mellyel együttjár a becsületérzés és önérzet fokozása, gyakran túlzott érzékenység. A serdülő szívesen utánozza a felnőtteket, dohányzás, kártya, bor élvezetében, tetszeleg magának a felnőtt ember rosszul értelmezett komolyságában. A nevelők veszélyes kornak ismerik ezt az időszakot, melyben éber figyelemmel kell kísérni a gyermek környezetét, társaságát, barátait, olvasmányait. Jóakaró vezetés, szeretettel párosult tanács, fokozatos önállóságra nevelés menti át a gyermeket ezen a veszélyes koron. Makkai Sándor azzal magyarázza e korszak lelki válságát, hogy mig a gyermekkor életformája a játék, de a gyermek számára ez a legkomolyabb tevékenység, addig a serdülő kor válsága azzal kezdődik, hogy a gyermeki lélek szent komolysága megrendül s a játékos életforma lényegében válik játékká. A hit és bizalom komolysága elvész, a serdülő magabiztában önfeje után ijndul és kettős játékba kezd: önmagát szabadsághőssé teszi, a tekintélyeket pedig zsarnokká. Az elhagyott gyermekkorral szemben lenéző és türelmetlen, magával szemben önhitt, az idősebbekkel szemben bizalmatlan. A nevelő személye nem eszmény a számára, nem is magunkra kell előtte mutatnunk, hanem túl és feljebb önmagunknál Krisztusra. (Folyt, köv.) B. Major János. Evangélizációs konferenciák a belsősomogyi egyházmegyében. A belmissziói bizottság rendezésében a már közölt Programm szerint folyt le nov. 29-én Kaposvárott és nov. 30-án Szigetváron a két missziói körzet lelkipásztorainak és tanítóinak összejövetele, amely alkalmat kínált arra is, hogy a keret kiszélesítése mellett a lelkipásztornék és a tanítóiméjk is foglalatosak lehessenek a könyörgésben és az Ige áldásaiban. Mindkét helyen mintegy 50—50 kereső és Isten akaratát kutató lélek ajakán zendültek a szép zsoltárok és dicséretek egyező szívek buzgóságával. Új énekek énekelése és trombiták megfúvása volt ez a ref. Sión törvényszabó helyén (XCVIII. zs.). A parókiák őrállói és a, veteményes kertek munkásai esedeztek ég felé fordított arccal és figyelték az örök Király iize[netét a mai kor földrengéses adventjében. Halka Sándor esperes, mint a konferencia elnöke, megnyitó beszédében kertjének beteg körtefájával példázta a mai gyülekezeteket s adott a szemléltető hasonlat kapcsán bölcs intelmeket. Kovács József missziói előadó a Máté 3:1-—12. és Szigetváron a Máté 9: 35—38. alapján tartott elmélkedésekben jelölte meg a vezérlő eszméket s az egyház tennivalóit — könyörgő imádsággal. Oyőry Elemér egyházker. főjegyző, mint felkért előadó Neveljed- a mi hitünket címmel tartottá meg mindvégig lebilincselő s hatásában fokozódó (előadását, mely különösen személyes élmények feltárásával s evangéliomi erejű bizonyságtételével állította a konferencia szeme felé a bibliás életű s éppen azért mindig boldog és még a halott csontok tetemével szemben is hivatását jól teljesítő lelkipásztor eszményképét. Tóth Endre dr. egyházker. missz. előadó, mint szintén felkért előadó Hitvalló lel ki pásttorok és tanítók címmel mesterien vonultatta fel a Biblia és az egyháztörténelem nagy hitvallóit s filmszerű felsorolása mindenkit szíven fogott, amikor meglepetésül a somogyi ekklézsiák lelkipásztorai és tanítói támadtak fiel a sirokból, hogy hitvalló cselekedetükkel, hitükért halálig dacoló bizonyságtevéseikkel felrázzanak és megelevenítsenek. A pápai tlieologia történeti professzorának lámpása fényesen világított a végeken. Jól megjegyeztük a hitvalló ősök szent füzéből kötelességeinket. B. Major János egyházmegyei tanügyi elnök A lelki tanítók szabályszerű küzdése címmel tartotta meg keresztyén filozófiai alapon befejező és összefoglaló előadását,, melynek kpronáját a Bibliából olvasott apostoli fegyverek szabályszerű alkalmazására vonatkozó magvas fejtegetése képezte. Farkas Béla dr. Kaposváron és Kovács József Szigetváron hálaadó imádsággal zárták a hozzászólásokkal, éneklésekkel és szünetekkel meg-megszakított hiterősítő tanácskozásokat. ■ D. u. 3 órakor gyakorlati megbeszéléseket folytattak az egybegyült lelkipásztorok és tanítók. Ezeket Szigetváron Győr Sándor merenyei lelkipásztor imádsága és elmélkedése vezette be 2. M. 23:15. alapján: Üres kézzel senki se jelenjék meg színem előtt. A missziói előadó különösen a gyülekezetek betegeivel, házasságra lépő jegye.spáraival és égyházkelő anyáival, valamint a biblia-iskola növendékeivel végzendő imádkozások gyakorlatait ajánlotta s az ezekkel kapcsolatos kérdések megbeszélése alkotta az összejövetel tárgyát. Párhuzamosan a lelkipásztornék és tanítónők tanácskozása folyt Halka Sándorné esperesné nagytiszteletü asszony elnöklése mellett. Kaposvárott és Szigetváron is két tárgy felett folytattak eszmecserét. Egyik kérdés: A régi és a mai papné belmissziói munkája. A másik kérdés: Mit tehetünk mi mai papnők a népművészet megmentésében? Az első tétel előadói Somogyi György né . és Zákány i József né, a második tételé: Kovács József né és Bódis Sándorné lelkipásztornék. A kedves, meghitt, testvéries találkozásnak az is egyik jelentős eseménye lett, hogy ezeknek a találkozásoknak mindannyiszor egybehivását mondották ki, ahányszor a lelkészek is értekezletet tartanak. isten adjon növekedést a konferencia jó szándékának és hallgassa meg hívő szolgáinak imádságait! ... ó. (F* - ' —----------í* KONYV1SMERTETES * V -tdf Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Budapest, 1939. Kiadja a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. 8-r. VIII-j- 739 1.+ 11 kép. Ára 20 P. (Folytatás.) A Türelmi rendelet nem úgy keletkezett, hogy József álmodozásai közben lediktálta nézeteit mindarról, amit hasznosnak gondolt. E pátens szövege olyan munka eredménye volt, amelyben a legkülönbözőbb tényezők vettek tevékeny részt. Az elgondolás valóban Józseftől származott, de az ő elgondolása csak a kiinduló pontot jelentette, a formába öntés mások műve volt. Akiknek a véleményét József meghallgatta, azok valamennyien tagjai voltak az államtanácsnak. Az államtanács teljesen független szerv volt, mely nem érintkezett semmiféle hatósággal s felelősséggel egyedül az uralkodónak tartozott. A hjárom tanácsos Gebier, Kressel és Löhr, továbbá Hatzfeld és Kaunitz voltak azok, akiknek egyéni
