Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-12-17 / 51. szám
1939. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 259. oldal. nézeteit meghallgatta József a protestáns vallás politikai részleteinek a megállapításánál. Geblerről tudnunk kell, hogy ő aposztata volt, tehát nem volt a. protestánsok engesztelhetetlen üldözője. Kaunitz^ e széles látókörű diplomata^ szintén előnyösen befolyásolta a császár valláspolitikáját protestáns szempontból. A legfelsőbb hatóságok közül a helytartótanácsnak az 'elnökle a prímás volt, referensei pedig a klérus tagjai közül kerültek ki s az itteni tanácsosok mind a nagyszombati egyetem jezsuita korszakában végezték tanulmányaikat. Á kancellárián a vallásügyeket Örményi József referálta, aki valamennyi kollégája között a legműveltebb volt, de ő is jezsuita nevelése miatt elfogult. Főelve abban domborodott kL. hogy azoktól az elvektől, amelyeket már annyi év óta, a katholikus vallás előnyére, ez a vallásügyi rendszer biztosít, veszedelmes lenne eltérni. Örményi meggyőződése a kancellária hivatalos állásfoglalását is jelentette, tehát ez a felfogás lényegileg nem maradt el a helytartó tanácsé mögött. A vallásügyre vonatkozó kezdeményezés tehát nem indulhatott ki az uralkodó tanácsadói köréből, József legszemélyesebb elhatározásának volt itt mindenben döntő szerepe. A vallásügyi kérdések rendezése a szükségszerűen fölmerült esetekkel kapcsolatban kezdődött meg. Nógrád megyében a helytartótanács a filiák összeírása végett vizsgálatot tartott, amikor is az esztergomi érsek kijelentette, hogy a vallásgyakorlat joga csak azt a helységet illeti meg, amely annak már 1581-ben is birtokában volt. Vagyis a klérus pontosan ,a száz! év 'előtti állapotba akarta visszaszorítani a protestantizmust. Az államtanácsosok, akik véleményt mondtak a felmerült ügyre vonatkozólag, felfogás tekintetében lényegesen eltértek ugyan egymástól, de azt egyik sem tagadta, hogy az eddigi rendszeren változtatni (kellene. A kancellária azonban azon volt, hogy minden úgy történjék, mintha még mindig Mária terézia őrködne a rendszer sérthetetlenségén. Előkerült az a fontos kérdés is, hogy a falusi bírák és jegyzők ki 'előtt tegyék le az esküt. A helytartótanács most is ragaszkodott elveihez, József azonban elrendelte, hogy minden bíró és jegyző a legközelebbi közigazgatási elöljárója kezébe tegye le az esküt. A lévita kérdést ugyanakkor nyolc ungmegyei falu vetette fel. Az itteni léviták természetesen papjelöltek voltak és a tanításon kívül egyházi funkciókat is végeztek. Hiába igyekezett a kancellária eltiltani őket a papi teendőktől, József ráírta az aktára, hogy az ügy függőben tartandó, mig további határozatát meg nem hozza. Ezen ügyekre kiadott intézkedései tehát József két-; ségtelen jóindulatáról tanúskodnak. Ily előzmények után mutatta be a kancellária 1780 dec. 21-i felszólításra a vallásügyi rendszer alapjául szolgáló királyi utasításokat, melyeket József a helytartótanáccsal állíttatott össze. Ez az anyag csak egészen nyers munka volt, melyhez azonban Örményi egész értekezést írt. Örményi elaborátuma kimerítő tájékoztatót nyújt az akkori vallásügyi rendszerről! s a célja az volt, hogy az uralkodót anyja hagyományainak a folytatására bírja. Felfogása azért érdekes, mert általa tisztában lehetünk, hogy milyen volt egy viszonylag mérsékelt felfogású magyar világi katholikusnak a meggyőződése a múltról, a jelen politikájáról és a jövő célkitűzéseiről. A múlt képe a jezsuita iskolák hagyományainak visszfényét tükrözte. A szerint érvényifelenek mindazok a törvények, melyeket hajdan a protestáns .pártütők erőszakoltak ki. A protestánsok jogi helyzetét pedig úgy kell szabályozni, hogy az ne akadályozza a kath. vallás terjedését. A cél pedig az, hogy a kath. vallást terjeszteni kell, de az erőszaktól mindenki tartózkodjék. Az ilyen vallási politika humánus voltától egészen el volt ragadtatva Örményi, csak annak a módját 'elfelejtette részletezni, hogy a kath. hit terjesztése, hogyan történjék meg a belső rend és egyensúly felborulása nélkül. Örményivel szemben Gebier szintén szokatlan terjedelmű értekezést készített. Az ő meggyőződése az volt, hogy a protestantizmus nem tolerált, hanem recipiált vallás. Pontokba foglalva sorolja fel, hogy időrendben milyen jogokat vettek el a protestánsoktól, a jövőre vonatkozólag pedig azt kívánja, hogy méltányosabb, az állam javának és a vallás szellemének megfelelőbb elvek érvényesüljenek. Ugyancsak az ő érdeme, hogy meg merte fogalmazni, milyen legyen az a szellem, amelynek a jövőben a felekezetek egymáshoz való viszonyát jellemeznie kell. A keresztyén tolerancia uralmát óhajtja s azt, hogy egyik se tartsa eretneknek a másikat. (Folyt, köv.) Dr. Soós Adorján kollégiumi tanár. ®®@®@@®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®:®®:®®®®®®(§Ceí®@® I VEGYESEK 1 S® S 5® ® @®® ®®®®®®®®@®®®®®®@ ®®®@ ®@ ® t9)®@)® — Az egyeztető bizottság ülése. A volt dunáninneni egyházkerület és a dunántúli egyházkerület közgyűlései által kiküldött egyeztető bizottság Pápán, december 12-én tartotta ülését a püspöki székházban. — Az ülésen Medgyasszay Vince püspök elnöklete mellett a következő tagok vettek részt: Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző, Soós Károly és Czeglédy Pál esperesek, Nagy Nándor és dr. Nagy Béla egyházmegyei gondnokok, Eötvös Sándor és Koncz Rezső egyházkerületi számvevők. Dr. Balogh Jenő dunántúli egyházkerületi főgondnok és dr. Szilassy Béla, a volt dunáninneni egyházkerület főgondnoka másnemű elfoglaltságukra hivatkozva kimentették magukat. A bizottság a legnagyobb egyetértéssel fogadta el a gondosan előkészített javaslatokat, melyeket véglegesen a januárban tartandó egyházkerületi közgyűlés fog jóváhagyni és érvénybe léptetni. — Nyugdíjazás. Az országos református lelkészi nyugdíjintézet intéző-bizottsága Bállá Dezső kupi lelkipásztort saját kérelmére 1940. évi január hó 1 -tői kezdődőleg nyugdíjazta. Kívánjuk, hogy a hű munkás számos éven át élvezhesse a pihenést. — A körmendi ref. gyülekezet, a nyugdíjazás folytán lemondott Fiilöp József esperes örökében Pethő Antal barabásszegi lelkészt hívta meg lelkipásztorának. Isten gazdag áldása legyen a meghívással megválasztott lelkipásztoron és a választó gyülekezeten. — Tanárválasztás. A debreceni kollégiumban a Jakucs István nyugdíjazása következtében megüresedett számtan szakos tanszékre a tiszántúli egyházkerület közgyűlése László Gézát, pápai gimnáziumunk közszeretetnek örvendő tanárát választotta meg. Amidőn a kiváló nevelőtől, a kedves jóbaráttól sajnálattal búcsúzunk, debreceni munkásságára is Isten bőséges áldását kérjük. — Bohatec József bécsi egyetemi tanár, theologiánk tiszteletbeli tanára az utóbbi két esztendőben két hatalmas művel ajándékozta meg a theologiai irodalmat. 1937-ben jelent meg Kálvin tana az államról és
