Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-06-18 / 25. szám
124. oldal. DUNÁNTÚL! PROTESTÁNS LAP. 1939. ték magukat. A közös múltat, a közös hitet, a közös érzést s a közös erőt a Duna sem választja el! Nem hiába voltak ott! Dr. Tóth Endre. Veszprémi egyházunk örömünnepe. Június 11-én emlékezetes örömünnepet ült veszprémi gyülekezetünk. Ekkor volt újonnan épített iskolájának, ifjúsági napközi otthonának, lelkészlakásának, gyülekezeti (egyúttal egyházmegyei) termének fölszentelése. Ugyancsak ekkor tartotta a veszprémi ref. egyházmegyei presbiteri szövetség konferenciáját, hogy az egyházmegye gyülekezeteinek presbiterei is tanúi lehessenek a lélekemelő ünnepélynek és láthassák, mire segítette az isteni kegyelem veszprémi testvéreinket. A konferencia a szép, tágas, új nagyteremben volt. Öröm volt látni, mily nagy számmmal jelentek meg veszprémi és vidéki presbitereink, érdeklődő füveink. Éneklés, Szűcs József esperes bibliaolvasása, imája, Csajághy Károly egyházmegyei gondnok lelkes megnyitóbeszéde után Kiss Sándor, a Soli Deo Gloria elnöke tartott hatalmas eszméltető és ébresztő előadást »Református egyházunk a mai áramlatok kereszttűzében« címmel. Azután Vámos Géza egyházmegyei lelkészt tanácsbíró előadása következett: »Krisztussal, vagy Krisztus nélkül oldhatók-e meg korunk nehéz kérdései?« címmel. Az előadás lélekbemarkoló, megragadó erővel tárta a hallgatóság elé, milyen az igazi, Krisztus szellemében végzett keresztyéni munka, mely a világban csak gyéren található, mert Krisztus nevét többnyire csak üres jelszónak használja a világ. Megható, meglepő és rendkívül tanulságos volt Nemes László pénzügyi főfelügyelő, veszprémi presbiter egyszerű bizonyságtétele, hogyan tapasztalta ő meg Isten irányító munkáját életében, s hogyan lett az ő élete azóta Istenben bízó, Isten akaratában megnyugvó, Isten kegyelmében gyökeredző élet. Az értekezletet Kovács Lajos egyházmegyei lelkészi főjegyző buzgó lélekből fakadó imádsága és az egybegyűltek hálaadó éneke zárta be. Az igehirdetést a helybeli és vidéki református hívekkel, lelkipásztorokkal s másvallású testvéreinkkel zsúfolásig megtelt templomban Medgyasszay Vince, egyházkerületünk püspöke hirdette, meggyőző erővel rajzolva meg az iskola igazi feladatát, mely nem más, mint az igazi bölcseségre nevelés, s rendkívül találó gondolatokkal és képekkel bizonyítva be, hogy az igazi bölcseség az istenfélelem', s :a legboldogabb élet az istenfélelemtől vezérelt, kiegyensúlyozott élet. A fölszentelési ünnepélyt a templom- és iskolaudvaron tartották, ahol Hórrtan Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter is megjelent vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, Terbócz Miklós miniszteri tanácsos, Mesterházy Ferenc főispán, Berky Miklós alispán kíséretében. Ugyancsak megjelentek Hoss József, Weber Pál, Gutheil Jenő kanonokok, Rosos Károly polgármester, a róm. kath. és ág .hitv. eV. egyházak az izr. hitközség nagyszámú küldöttségei. A fölszentelő beszédet és imádságot Sziics József esperes mondotta. A hegyeket megmozgató hit erejét és hatalmát hirdette keresztyén hitvallásos alapon. Majd ugyancsak a veszprémi egyház múltjából és jelenéből vett példákkal világította meg. Most július 13-án lesz 156 esztendeje, ugyanilyen örömünnep volt — mondotta az esperes — ugyanezen a funduson, amelyet Pázmándy Sámuel és Roboz Mihály uraink ajándékozták a veszprémi reformátusoknak. 29 lelkipásztor, közelből-távolból sok nép gyűlt össze, hallgatni a szabad ég alatt Isten igéjét, melyet 65 évig nem hallhattak. Azt az Istenben való örömöt leírni nem lehet. Az örömkönnyeket megszámlálni csak a Mindenható tudhatta. Aztán jöttek évei csodáknak. A hegyeket mozgató hit szavára a hegyek megmozdultak, köveik fundamentumba, falakba, boltozatokba sorakoztak. M.egépült a templom, megépültek a többi épületek. Most ismét ugyanez történt. A hegyeket mozdító hit szava szólt: Ennek a gyülekezetnek nagy múltja van. A veszprémi ref. egyházmegye innen kapta nevét. Hajdan a dunántúli ref. egyházkerület veszprémi ref. egyházkerület nevet viselt. Ennek a gyülekezetnék lelkipásztorai közül 5 viselt püspöki tisztséget, 8 viselt esperesi tisztséget, 1 pedig gályarabságot. Többen közülük a ref. egyházi és a magyar tudományos irodalomnak díszei voltak. A nagy, dicső múlt kötelez. Ha az ősök tudtak egyházat fundálni, ilyen templomot s egyéb épületeket építeni, nekünk is tudnunk kell a mai kor kívánalmainak és feladatainak megfelelő újakat építeni. S a csoda megtörtént. Mi azt mondjuk, ezek a szép épületek kövekből, téglákból épültek. Pedig szívekből épültek. A hegyeket mozdító hit által megszentelt szívekből. Az esperes beszéde és imádságía után dr. Cseresnyés József főgondnok, egészségügyi főtánácsos üdvözölte Hőman Bálint minisztert és a vendégeket, megköszönte a kifejtett munkát és áldozatokat. A miniszter az e4gész közönségre, felekezeti különbség nélkül jólesőleg ható beszédben válaszolt. »Az igazi keresztény propaganda az, ha a keresztény felekezetek jó példával készítik elő a lelkeket az új magyar élet kialakítására.« Boda József helybeli lelkipásztor az építkezés történetét ismertette, gondosan elhagyva ismertetéséből, amit igaz, hogy Veszprémben mindenki tud, hogy a nagy munka sikerében neki fő része van. A mintegy 200 terítékes közebédet, melyen a miniszter is részt vett, a nő- és leányegyesület tagjai szolgáltatták áldozatos munkával. Az ifjúsági egyesület tagjai Zilahy Lajos »Süt a man« című darabját adták elő Fejes Sándor vallásoktató lelkész kiváló rendezésében. A vegyeskar Tantó István kántortanító vezetésével szép éneket adott elő. Az áldozatokhoz a szentgáli, balatonfüredi, nemesvámosi, 'szentkirályszabadjai, kádártai, gyulafirátóti, balatonkövesdi gyülekezetek tagjai is hozzá járultak pénz-, termény- és közmunka áldozatokkal. A leányegyesület kézimunkakiállítása is szép eredménnyel járult az ünnepélyes alkalom sikeréhez, amelyért és mindenekért Istené legyen a dicsőség. — Egyházkerületünk pápai nőnevelő-intézete június 11-én tartotta meg évzáró-ünnepét igen nagy közönség jelenlétében. Az ünnepen Kutassy Mária igazgatónő értékes nevelési gondolatokban gazdag beszámolójában felemelő képet rajzolt az intézet ez évi életéről. Ólé Sándor főiskolai lelkészi gondnok a fenntartó egyházkerület elismerését tolmácsolta a tanári kar és az ifjúság lelkiismeretes munkájáért. Szólt az intézet jövőjéért kifejtett lelkes tevékenységről és megkapóan vázolta az intézet magasztos hivatását. Az énekszámok Ritoók István vezetésével most is igaz gyönyörűséggel töltötték el a hallgatókat. Fehér Edit, Leyrer Gabriella, Papp Ilonka szavalatokkal, Deák Ildikó és Németh Sára zongoraszámokkal tettek bizonyságot az intézetben folyó elsőrendű tanításról.
