Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-04-24 / 17. szám
Negyvenkilencedik évfolyam. 17. szám. Pápa, 1938 április 24. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ____________________________ME G JELENIK MINDEN VASÁRNAP. ___________;__________________-------------- 1 . f FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK ----------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK k Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. Mint a szétküldött meghívókból sokan értesülhettek, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság április 23-án közgyűlést tart. A közgyűlés rendesen beszámoló szokott lenni az elmúlt 'esztendő munkájáról, de ez alkalommal ennél sokkal több lesz, mert most mutatkozik be a társaság új vezetősége és az új elnök, Kapi Béla ev. püspök, valamint a Protestáns Szemle új szerkeszt tője, Makkai Sándor, most fognak programmot adni jövő terveikről. Világi papjaink sorából Hegedűs Lórántot választották be az új vezetőségbe, akinek1 neve valóságos fogalom, hogy miként kell hűséggel, lendülettel és mély hittel nehéz feladatokat megpróbálni megvalósítani. Korunkban nem kell hangsúlyozni, hogy a sajtó nagyhatalom. Hiszen ezt mindnyájan tudjuk a mindennapi életből. És mégis az első kötelességünk felhívni a magyar protestáns egyházak minden rendű és rangú tagjainak figyelmét, hogy teljes lélekkel álljanak a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság mellé. Olyan időket élünk, amikor a magyar protestántizmusnak sok fontos dologban hallatnia kell szavát. Nem gondolhatunk új lapok és folyóiratok alapítására, ellenben szívvel-lélekkel támogatni kell a már meglevőket. Elsőrangú érdek, hogy a Protestáns Szemle a legjobban szerkesztett magyar folyóiratokkal mindenben egyenrangú legyen. Olyan súlyú cikkírói legyenek, hogy soraikra felfigyeljen az egész magyar protestantizmus, sőt az egész ország. Szükséges a Kiadványok folytatása, valamint a Koszorú és a Házikincstár felélesztése is. Ma úgy áll a helyzet, hogy ha megfelelő könyveket jelentetnek meg, azok hálás olvasóközönségre találnak, tehát megtérül az anyagi befektetés is. Igazolja ezt a2 a tény, hogy napjainkban nagy budapesti cégek terjedelmes egyházi könyvek kiadására is mernek vállalkozni. »Új jelen kor új jövőt« Kozma Andor e szavaival üdvözöljük az új munkára induló Magyar Protestáns Irodalmi Társaságot, annak új vezetőségét és kívánunk teljies sikert fáradozásaikra. x Dr. Pongrácz József. — Túlsó Komáromban a református egyház az ottani ref. tanítóképző épülete számára felajánlotta az egyháznak Széchenyi-utcai 26 és 28. sz. házait és (azok udvarát (a régi paplakot), amelyen a képző megfelelő egyemeletes épületben igen előnyös elher lyezést találhat. • ----- • -A francia protestánsok életéből. A francia protestantizmus kb. egymilliós létszámával kicsi sziget a negyven milliós néptengerben. De ez a kis sziget erős vár, mert »erős* vára« »a níi Istenünk«, s bár maga is több felekezetre oszlik (a reformátusoknak is van három főbb csoportjuk) , igyekszik híven őrizni a nagy reformátorok, Luther és Kálvin örökségét, a hugenotta szellemet. Mint ittléte alkalmával egyik kiváló képviselőjük, Pierre Maury mondta, ebben az egymillió protestánsban csaknem annyi az aktív hitéletet élő keresztyén, mint a harminc és egynéhány római római katholikus közt. Ez a szívós kisebbségi protestántizmus mindenkor megérdemli figyelmünket, s buzgó munkájuk tanulságos különösen nekünk, a Dunántúl kisebbségi protestánsainak. Egyházi lapjaikat, híradásaikat olvasva feltűnő lapanyaguk gazdagsága: a »Le Christianisme au XX.-e Siécle«-ben mindig találunk meditációkat, egyházi és egyházközéleti híradásokat, a világhelyzet aktualitásairól szóló rövid és frappáns beszámolókat, külföldi lapszemlét, külföldi szemlét és híreket, a francia gyarmatokon folyó protestáns misszió híreit, könyvismertetéseket. A »Christianisme Sociak-ban, mint a folyóirat címe is jelzi, a szociális kérdések dominálnak, de bőven akadunk dogmatikai, etikai, vallásfilozófiai cikkekre; könyvszemléjében szociológiai, filozófiai munkákat ismertet, s kiterjeszti figyelmét a szépirodalomra is. < * E lapok alapján adtunk két kis bemutatót a Dunántúli Protestáns Lap múlt évfolyamának első és huszadik számában. Ezt folytatva emelünk ki ismét pár mozzanatot francia hittestvéreink eleven életéből. 1. A reformátusok egyesülési törekvései-1 érintettük első közleményünkben, behatóbban foglalkoztunk vele a másodikban. Itt közöltük az 1872. évi! »Hitnyilatkozat« (Déclaration de fői) szövegét, amely miatt a reformátusok orthodox és liberális része (az azutáni két főcsoport: evangéliumi református és református) különvált, s az első főcsoport a Bois Ch. szerkesztette Deklaráció alapján állt a legutóbbi évekig, midőn az egyesülési tárgyalások megindultak és lefolytak, úgy hogy 1936-ban új Hitnyilatkozatot szerkesztettek (amelynek szövegét szintén közöltük) s (amelyet a múlt év március 10-én a Párisban tartott zsinaton elfogadtak 57 szavazattal 9 nemleges szavazat és két üres szavazólap íellenében. A kilenc nemleges szavazó a többségi (orthodox) evang. reformátusok közül került ki, mert ma sem tudnak bízni liberális hittestvéreik őszinteségében, s úgy vélik, hogy azok a Hitnyilatkozatban levő fogalmaknak más értelmet tulajdonítanak, mint ők. A párisi zsinat után az egyesülendő egyházak a felszentelés körüli eljárá-
